Több mint nyolcszázan vettek részt az V. Országos Szaktanácsadói Konferencián

Mit jelent szaktanácsadónak lenni? Mennyiben hasonlít az oktatás egy tatarozás alatt álló házhoz? Miért kiemelten fontos az önbecsülés a szaktanácsadói, pedagógusi pályán? Hogyan segítheti a digitális pedagógia a szaktanácsadói tevékenységet? Miként lehet alkalmazni az Oktatási Hivatal projektjeinek fejlesztéseit a pedagógiai gyakorlatban? – Többek között e kérdésekre is választ kaphattak az V. Országos Szaktanácsadói Konferencia résztvevői február 19-én, Budapesten.

Az Oktatási Hivatal ötödik alkalommal rendezett országos szakmai konferenciát mesterpedagógus szaktanácsadóknak. A konferencia célja: a szaktanácsadás országos rendszerének működtetésében közreműködő mesterpedagógusok tájékoztatása az aktuális feladatokról, a pedagógusok támogatásához szükséges szakmai kompetenciák fejlesztése.

Merklné Kálvin Mária, az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának vezetője nyitotta meg a rendezvényt. Örömét fejezte ki, hogy több mint nyolcszázan eljöttek, és röviden összegezte az elmúlt évek szaktanácsadói feladatait, az öt év alatt elvégzett 93 000 szaktanácsadói látogatást.

Dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke „A szaktanácsadó szerepe a pedagógus mesterségbeli tudásának fejlesztésében” címmel tartott előadást. Alaposan, szinte etimológiailag körbejárta a „szaktanácsadó" fogalmát. „Egy szaktanácsadó hitelessége és fejlesztési potenciája azon múlik, hogy a saját kompetenciáit a pedagógusok javára tudja fordítani, az alapján, amit ő személyesen gondol a pedagógus mesterségbeli tudásának mibenlétéről" – mondta. Feladatuk nevelési és tantárgy-pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése a pedagógusokkal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tantárgygondozás helyett a „pedagógusgondozás" felé szükséges elmozdulni. Mindig fontos feltenni az égető „miért" kérdéseket, legyen szó házirendről, tankönyvekről vagy akár pedagógiai dokumentumokról – hangsúlyozta.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese a szaktanácsadók feladatairól beszélt „A szaktanácsadó sokrétű feladatai a pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos rendszerében című” előadásában. Egy idézettel kezdte előadását, amelyben az oktatást egy klasszikus épülethez hasonlította: állandó tatarozás alatt áll, és e munka nélkül talán le is omlana. A munka tehát folytonos, „a pedagógusoknak pedig fel kell készülniük a folyamatos megújulásra, és ebben tud segítségükre lenni egy szaktanácsadó" – mondta. Ismertette a szaktanácsadók számát, arányait szakterületi bontásban, majd összevetette ezeket a, köznevelési intézmények által jelzett 2020. évi igényekkel. Beszélt a kapacitásbővítésről, és elmondta, hogy cél a szaktanácsadói hálózat megerősítése. Ennek elérését támogató tevékenységekre is kitért, majd a képzési tartalmakban megjelenő új elemeket vette sorra. Végül a bázisintézményi hálózat működtetéséről és a lemorzsolódás csökkentésének szakmai támogatásáról és a fenntarthatóságra nevelés megvalósításának szaktanácsadói támogatásáról beszélt mint kiemelt feladatról.

A Sulinetwork-díjakat, a délelőtt további előadásai előtt, Lévainé Müller Katalin, az Oktatási Hivatal Sulinet osztályának vezetője és dr. Gloviczki Zoltán adta át. A szakmai elismerésben 2012-től azok a pedagógusok és oktatási szakemberek részesülnek, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak a digitális írástudás fejlesztésének pedagógiai-módszertani támogatásához, valamint az info-kommunikációs technológia újszerű oktatási alkalmazásainak elterjesztéséhez. A díjat minden évben legfeljebb három pedagógus veheti át, akik a szakmai kitüntetés mellett egy-egy kisplasztikát kapnak, amely Szanyi Borbála szobrászművész alkotása. 2020-ban a díjat kapta: Dr. Misley Helga, Szabó Norbert és Tarné Éder Marianna.

Önbecsülés felsőfokon – Múlt helyett a jövőd építsd!” címmel L. Stipkovits Erika, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, integratív hipnoterapeuta, a Személyiségfejlesztő Akadémia alapító-igazgatója tartott előadást. „Nem attól függ az önbecsülés, hogy mások mit gondolnak rólam" – hívta fel a figyelmet rögtön az elején az előadó, majd sorra vette az önbecsülést övező tévhiteket. Önismeret, öntisztelet, önelfogadás – mind részei az egészséges önbecsülésnek. A különböző szülőtípusok alapján kialakuló személyiségtípusok mentén vázolta fel, hogy a szaktanácsadók milyen öröklött vagy kialakult mentalitással, hozzáállással látnak hozzá a szaktanácsadói munkához. A legfontosabb odafigyelni a pedagógusra, hogy meglássuk, mire van szüksége, hogy valóban abban tudjunk segíteni neki – hangsúlyozta L. Stipkovics Erika. Hibakeresés helyett a célok kitűzése hasznos a szaktanácsadói munkában, a kudarcokat visszajelzésekként megélni, megőrizni a kíváncsiságot és az én-integritást, valamint a jelenben élni, mind-mind hozzátesz az önbecsülés gyakorlatához.

Fegyverneky Gergő, magyar-mozgóképkultúra és médiaismeret szakos tanár, digitálispedagógia-szakértő „A szaktanácsadói tevékenység megújulásának lehetőségei a digitális pedagógia tükrében” című előadása zárta a délelőtti plenáris programot. „Az IKT-eszközök önmagukban se nem jók, se nem rosszak" – mondta az előadó, a lényeg a helyes használatukban van. Ahhoz, hogy felvegyük a ritmust a 21. századi diákokkal, a modern technológia segítségünkre lehet. Fontos lenne a tudásátadás mellett, hogy készségeket is fejlesszünk, leginkább a 21. századi készségeket (soft skills). Az egyéni tanulási útvonalakat, a tantárgyköziség szerepét és a projektmódszer hasznosságát nagyon sok személyes, szemléletes példával mutatta be. Volt, hogy 1-8. osztályig összevont, halmozottan hátrányos helyzetű csoportban tanította Arany János Családi kör című versét. Amikor az egyik gyermek ezt mondta: „nem tudom, tanár bácsi, miről szólt ez a vers, de olyan jólesik itt bent a szívemnek", akkor tudta, hogy nem az határozza meg a pedagógust, hogy hol, milyen körülmények között, vagy kiket tanít –a „csoda" bármikor megtörténhet.

Botárné Barcza Éva, az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Osztályának vezetője „A szaktanácsadást támogató informatikai felület (SZIF) alkalmazása” címmel tartott előadást. A SZIF célja a tevékenységek, dokumentumok egységes kezelése, az adminisztratív terhek csökkentése. Az előadó bemutatta a felület tematikáját és a tervezett fejlesztéseket.

Könczey Réka, az Oktatási Hivatal munkatársa „A fenntarthatóságra nevelés és szaktanácsadás” címmel tartott előadást. Ismertette a fenntartható fejlődési célokat. Az új NAT is tartalmazza a nevelési célok között a fenntarthatóságra nevelést, valamint szerepel a pedagógusminősítéseben is ez a kompetencia. A fenntarthatóságra nevelés minden pedagógus számára lehetőséget biztosít az erre alkalmas oktatási feladatok, tantárgyak összekapcsolására, a diákok figyelmének megragadására.

Az Oktatási Hivatal projektjei által végzett fejlesztések megjelenése a szaktanácsadó eszköztárában” című előadást a hivatal európai uniós projektjeinek szakmai vezetői tartották.
Tóth Mária, az EFOP 3.1.2 projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a köznevelés módszertani megújításához a projekt a Komplex Alapprogram mellett számtalan egyéb képzést is biztosít. Helyszíni látogatások során monitorozzák a pedagógus-továbbképzések lebonyolítását, az osztálytermi folyamatokat. Felhívta a szaktanácsadók figyelmét a projektben fejlesztett továbbképzések, az egyetemek által kidolgozott módszertani kiadványok megismerésének és támogató munkájukba való beépítésének fontosságára.

Csepregi Eszter, az EFOP 3.1.3 projekt szakmai vezetője az Esélyteremtő óvodáról beszélt. A projekt célja a környezetével önazonos, problémáira reagálni képes óvodahálózat kialakítása. A projekt szakmai vezetője, munkatársai és konzulensei az óvodapedagógusoknak, roma dajkáknak nyújtott szakmai támogatás mellett a gyermekek részére – mind az 570 óvodában – kirándulást szerveztek, bútorok és fejlesztő eszközök, játékok beszerzésével, roma dajkák foglalkoztatásával segítették az óvodai nevelést. Tevékenységüket és az óvodákban működő jó gyakorlatokat a rendszeresen megjelenő „Csip-Csirip" online kiadványban mutatják be. A közel 3 éves tartalomfejlesztési folyamat óvodai tapasztalatai és eredményei a szaktanácsadói tevékenységben is hasznosíthatóak.

Dános Zsolt, az EFOP 3.1.5 projekt szakmai vezetője az intézményfejlesztés jelenéről és jövőjéről, valamint a lemorzsolódás csökkentésének támogatásáról beszélt. Röviden ismertette azokat a programokat is, amelyeket a projekt során kidolgoztak. Integrált folyamatba épített, akkreditált továbbképzéseken készítették fel a pedagógusokat a Projekt fejlesztéseinek beépítésére a nevelési-oktatási tevékenységbe. Az óvodai alprojektbe bevont intézmények is elkészítették helyzetelemzésüket, intézkedési és cselekvési tervüket így kapcsolódva az iskolai projekthez, külön figyelemmel a gyermekek életében az óvoda-iskola átmenetre.

Metka Katalin, az EFOP 3.1.7 projekt szakmai vezetője ismertette a projekt céljait, az esélyteremtést a köznevelésben. A projektben létrehozott alprogramokban, mint a Második Esély és a Bari Shej programban a mentorok támogató tevékenysége vagy az intézményfejlesztés különböző megvalósulásai tapasztalatokkal, jó gyakorlatokkal járulnak hozzá a szaktanácsadói munkához. Módszertani partneriskolai hálózatot hoztak létre a projektben, amely a pedagógushallgatók bevonásával szintén javítja az esélyeket a köznevelésben.

Ütőné dr. Visi Judit, az EFOP 3.2.13 projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a projekt a köznevelési intézmények pályaorientációs tevékenységéhez nyújt támogatást. Ehhez kifejlesztettek egy pályaorientációt támogató mérőeszközt, a POM-ot. Az eszköz tesztelése megkezdődött. A tudásmegosztáshoz fórumokat, műhelyeket működtetnek. Pályaorientációt támogató, a tanácsadó mérőeszköz megalapozott alkalmazását segítő, akkreditált pedagógus-továbbképzést is kínál a projekt, amelyre várják a jelentkezőket.

Fási Andrea, az EFOP 3.2.15 projekt szakmai vezetője elsőként a köznevelési mérési-értékelési rendszer fejlesztéséről beszélt: az Országos Kompetenciamérés új területtel való bővítésére, az idegen nyelvi mérések továbbfejlesztésére, illetve a mérések digitális hátterét biztosító szoftver fejlesztésére is sor kerül. A diagnosztikus értékelési rendszer a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának közreműködésével fejlesztik tovább. A projektben elkészült a köznevelésben ismert témahetek programjainak bővítése is. A digitális kompetenciát leíró keretrendszer az európai uniós szempontok alapján elkészült, és várhatóan a pedagógusok életpályamodelljének része lesz. A projekt a tematikus informális és nem formális tanulási formák módszertanát is támogatja, többek között a Csodaszarvas Iskolai Közösségi Programmal.

A konferenciát, a plenáris előadások után, a vezető szaktanácsadók zártkörű megbeszélése zárta.

Nyomtatás