Ugrás a tartalomhoz

A 2016. évi Országos kompetenciamérés iskolai és tanulói eredményei

2017. március 1.

Megjelentek és az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) elérhetőek a 2016. évi Országos kompetenciamérés iskolákra vonatkozó és tanulói adatai.

Az Országos kompetenciamérés igazi KÖZszolgáltatás. Eredményeit, információit nem csak a pedagógiai szakma szereplőinek (tanároknak, osztályfőnököknek, iskolaigazgatóknak, iskolafenntartóknak, oktatási szakértőknek, kutatóknak és a köznevelési rendszer irányítóinak) szánja, hanem minden az iskolák, illetve a köznevelés iránt érdeklődő állampolgárnak. Mindezt a teljes nyilvánosság előtt, mindenki számára publikus, elérhető módon teszi. Az információkhoz bárki hozzájuthat az oktatas.hu elektronikus oldalon.

Infografika a 2016-os Országos kompetenciamérés eredményeiről »

Az Országos kompetenciamérés rendszere – a közszolgáltatások közül elsőként – 2012-ben elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.

Az Országos kompetenciamérés minden évben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóit vizsgálja. Nagy előnye, hogy a munkaerőpiac és így az állampolgár számára is alapvetően fontos szövegértési és matematikai készségeket, képességeket méri fel. Ez által az eredmények és a mérés feladatai is könnyen értelmezhetők mindenki számára. Bárki elolvassa a feladatlapokat, képzettségétől függetlenül azonnal megértheti, hogy „miről is szól" a mérés.

Az Országos kompetenciamérés mind a mérés és az adatelemzés módszertanában, mind pedig az eredmények bemutatásában a legkorszerűbb pedagógiai mérésmetodikai, statisztikai eszközöket használja.

Mit tudhatunk meg a mérési eredményekből?

A Telephelyi jelentés – az Iskolai és Fenntartói jelentésekkel együtt – nyilvános, azt az internetes felületen bárki szabadon megtekintheti.

Mit tudhat meg a mérési eredményekből az a szülő, akinek a gyermeke részt vett valamelyik mérésben?

Az információkat a szülő az ún. tanulói mérési azonosító felhasználásával ismerheti meg. A tanulói mérési azonosítót a mérésben részt vevő tanulók a méréskor kézhez kapták, de a tanuló iskolája bármikor képes újra előállítani azt.

A 2016. évi Országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozása folytatódik. Az eredmények általános összefüggéseit elemző Országos jelentés megjelenésének jogszabályi határideje 2017. április 27.


Az Országos kompetenciamérés rendszerének részletesebb leírása


1. Az Országos kompetenciamérések története

A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon.

A 2000/2001-es tanévben ősszel indult a felmérés az 5. és 9. évfolyamon, a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. A 6. és 10. évfolyamhoz csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam is, így alakult ki a mai mérési rend. Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés mérési területei nem változtak.


2. Az Országos kompetenciamérések jogi háttere, szervezése

Az Országos kompetenciamérések rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény előírja. A mérés időpontja és tartalmi jellemzői szintén jogszabályokban rögzítettek.

A részvétel – kevés kivételtől eltekintve – minden érintett diák számára kötelező.


3. Milyen mérési adatok keletkeznek?

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben általában a mérést követő év február 28-áig. Ezek a jelentések a 2007. évi kompetenciaméréssel kezdődően nyilvánosak, mindenki által megtekinthetők a https://www.kir.hu/okmfit weboldalon. Az intézmények ezen kívül – jelszavas belépés után – saját szempontjaik szerint tovább elemezhetik az eredményeiket.

Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy éppen tőle lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban.

Az iskolajelentésben közölt adatok együttesen lehetővé teszik, hogy a kívülálló is minden eddiginél árnyaltabb képet kapjon az iskolákról.

A mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

Mindemellett a 2010. évi mérés óta – a mérési rendszerek között szinte egyedülálló módon – követni lehet az egyes tanulók fejlődését, és ez által képet lehet alkotni az iskola fejlesztő hatásáról is.

4. A PISA vizsgálat és az Országos kompetenciamérés

A PISA vizsgálat és az Országos kompetenciamérés két teljesen elkülönülő vizsgálat. A PISA mérés matematika és szövegértés területe és a kompetenciamérés két területe között vannak lényeges tartalmi hasonlóságok, a két mérés filozófiája rokonságot mutat, azonban direkt kapcsolat nincs közöttük. A PISA vizsgálat 15 éves tanulókat mér, a kompetenciamérés pedig 6., 8. és 10. évfolyamosokat. A PISA felmérés országosan reprezentatív mintán zajlik, a kompetenciamérés pedig az érintett évfolyamokon teljes körű.

5. A 6., a 8., és a 10. osztályos kompetenciamérések tartalmi elemei

A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni. A felmérés tartalmi kerete határozza meg a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat.

A matematikateszt feladataiban bemutatott szituációk többnyire életszerűek, egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, továbbá olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik.

A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 7-15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.

A korábbi évek tesztfüzetei megtalálhatók a www.oktatas.hu oldalon.

6. A tanulói háttérvizsgálatról

A mérés megírása előtt, vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet. A kérdőívben – mely a mérési rendszer egyik fontos eleme – a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.

A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét.

A Tanulói kérdőívek célja:
A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően. A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.

A tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos, vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

Oktatási Hivatal

vissza az előző menü szintre
ugrás a lap elejére
ugrás a főoldalra
vissza a normál változatra