Az Országos kompetenciamérés mutatóinak értelmezése
Az Országos kompetenciamérés (OKM) elsődleges célja, hogy minden iskola számára biztosítsa azokat az objektív mutatókat, amelyek segítik intézményük önértékelését, és lehetővé teszik, hogy az intézmény vezetői, a fenntartó és nem utolsósorban a szülők kellőképpen megalapozott képet kapjanak, amely alapján össze tudják hasonlítani az iskolák teljesítményét.
Iskolai átlagok és statisztikai bizonyosság
A legalapvetőbb információ a tanulók szövegértés és matematikateljesítményét jellemző iskolai, telephelyi átlagpontszám. Ebből kiindulva mindenki meg tudja ítélni, hogy egy adott iskola hogyan teljesít az országos átlaghoz, illetve a hozzá hasonló méretű, elhelyezkedésű és típusú iskolák átlagához képest.
Az iskola teljesítményét jellemző adat elengedhetetlen részét képezi azonban az átlagpontszám mellett minden esetben megjelenő megbízhatósági tartomány is (konfidencia intervallum), amely azt mutatja meg, hogy az átlagpontszám, mint legvalószínűbb érték statisztikailag mennyire bizonyos. Ez az a pontszám tartomány, amelyben az iskola valódi teljesítménye 95%-os valószínűséggel benne van. Az tehát, hogy az egyik iskola átlagpontszáma a másikénál magasabb, az esetek egy jó részében nem jelenti azt, hogy a teljesítménye jobb – statisztikai szóhasználattal szignifikánsan jobb – is.
Ilyenfajta ítéletet csak a megbízhatósági tartományok összehasonlításával lehet igazságosan meghozni.
Minden olyan iskolai sorrendbe állítás, amely pusztán az átlageredmények alapján történik, és nem veszi figyelembe az átlagoknak ezt a bizonytalanságát, szakmailag nem alátámasztott, félrevezetheti az olvasót. Sajnálatos, ha az országos helyi médiumok olyan iskolalistákat készítenek és hoznak nyilvánosságra meglehetősen gyakran, amelyek a fentiekben leírtaknak nem felelnek meg és ennek következtében félrevezethetik az olvasókat.
Valódi iskolai pedagógiai értékek
Ugyanakkor egy iskola teljesítményét és az ott folyó pedagógia munka nehézségét és minőségét amúgy sem ez, a „rangsorokban" elfoglalt helyezés jellemzi a legjobban, hanem az, hogy egy adott iskola nevelőtestülete milyen társadalmi összetételű és milyen előzetes tudással rendelkező tanulócsoporttal érte el az átlagpontszámban megjelenő eredményt.
Az Országos kompetenciamérés telephelyi jelentései a hozzáadott pedagógiai értéket leíró adatok segítségével erről a valódi pedagógiai értéket hordozó iskolai teljesítményről is számot adnak.
Hátránykiegyenlítés és a tudás fejlesztése
Magyarországon nagyon erős az összefüggés a tanulók társadalmi státusza és iskolai teljesítménye között, olyannyira, hogy egy tanulócsoport átlagos családi háttere alapján „megjósolható", pontosabban megbecsülhető annak a csoportnak a várható tanulmányi teljesítménye.
Az Országos kompetenciamérés adatai alapján azonosíthatóak azok az iskolák, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik családi háttere alapján várható volna. Ezek azok az intézmények, amelyek pedagógiai munkájukkal eredményesen ellensúlyozzák tanulóik hátrányos helyzetét, ezzel is szolgálva a társadalmi mobilitást és egyúttal az esélynövelést. A magasabb átlagteljesítményű ilyen köznevelési intézmények esetében ugyanez azt jelenti, hogy kiválóan építenek diákjaik biztos családi hátterére, és eredményesen gondozzák a rájuk bízott tehetségeket.
Hasonlóan erős az összefüggés a tanulók előzetes tudása, azaz a korábbi mérési eredményei és a várható teljesítménye között. A korábbi mérési eredményekből „megjósolható", pontosabban megbecsülhető a gyerekek későbbi teljesítménye. Az Országos kompetenciamérés adatai alapján azonosíthatók azok az iskolák is, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik korábbi eredményei alapján várható volna, azaz az átlagosnál nagyobb az ott folyó pedagógiai munka fejlesztő hatása.
Az Oktatási Hivatal egyik fontos célja, hogy az Országos kompetenciamérés adatainak nyilvánosságra hozatala mellett rendszeresen felhívja a figyelmet az előzőekben hangsúlyozottakra és egyúttal felhívva a figyelmet a különböző iskolalisták készítőinek, az országos, a helyi médiumoknak is a figyelmét arra, hogy az iskolalisták készítése során körültekintően járjanak el, továbbá arra is, hogy a magyar iskolai pedagógiai gyakorlat rendre kiemelkedő teljesítményeket is eredményez. Ennek érdekében az elmúlt tanévben nyilvánosságra hoztuk – és a következő hónapokban idén is nyilvánosságra hozzuk – azoknak az iskoláknak a névsorát, amelyek a fentiekben bemutatott szempontok valamelyike alapján az átlagosnál jobb eredményekkel rendelkeznek.
