2024. december 11-12-én Budapesten rendezték meg az Európai Bizottság Oktatási, Ifjúságpolitikai, Sport és Kulturális Főigazgatóságának szakértői munkacsoportja, az SGIB (Standing Group on Indicators and Benchmarks) 57. találkozóját. Az eseményen az EU tagállamainak szakértői, az Európai Bizottság, az Eurostat, az OECD és az IEA képviselői vettek részt, akik az oktatási és képzési indikátorok és benchmarkok nemzetközi fejlesztésének aktuális kérdéseit vitatták meg.
Az első napon a résztvevőket dr. Vanó Renáta felsőoktatásért felelős elnökhelyettes köszöntötte, bemutatva az Oktatási Hivatal feladatait és nemzetközi szerepvállalásait. Ezt követően Stan van Alphen, az Európai Bizottság Oktatási, Ifjúságpolitikai, Sport és Kulturális Főigazgatóságának (DG EAC) munkatársa rövid felvezető után ismertette a rendezvény napirendjét. A konferencia számos fontos témát érintett: Kálmán Szilvia (DG EAC) a november 28-án publikált Oktatási és Képzési Figyelő (2024) tanulságairól beszélt, kiemelve a fenntarthatóság, a teljesítménykülönbségek és az EU oktatási támogatásainak hatékonyságának kérdéseit. Husz Dóra (DG EAC) az Európai Oktatási Térség (EEA) munkájának folyamatait, módszereit és az EEA stratégiai prioritásait mutatta be, kitérve a 2030-ra kitűzött célokra és azok esetleges felülvizsgálatára. Gálik Ferenc, az Eurostat munkatársa az ETS WG (Education and Training Statistics Working Group) munkacsoport munkájáról, az Erasmus+ és az UOE (UNESCO/OECD/Eurostat) adatbázis módszertanáról, tervezett és folyamatban lévő fejlesztésekről számolt be, míg Marco Paccagnella (OECD Oktatási Igazgatósága) az OECD PIAAC programjának második ciklusát ismertette, hangsúlyozva a készségek munkaerőpiaci jelentőségét. Mia Wallin Hansen (Eurostudent) az Eurostudent projektet mutatta be, amely a felsőoktatás társadalmi dimenzióját vizsgálja, beleértve a hallgatók szociális, migrációs és családi hátterét, életkörülményeit és tanulmányfinanszírozását. Massimiliano Mascherini (Eurofound) az Eurofound convergeEU alkalmazását ismertette, amely az adatok vizualizációjához és a gyors jelentéskészítéshez nyújt modern eszközt. A hazai előadók közül Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője a hazai kompetenciamérés digitalizációját, Urbán Ferenc Ábel, a Köznevelési Nyilvántartási Főosztály vezetője pedig a magyar korai jelző- és beavatkozási rendszert mutatta be, mely az iskolai lemorzsolódás megelőzését célozza.
A második napon Stefaan Hermans, az Európai Bizottság Oktatási, Ifjúságpolitikai, Sport és Kulturális Főigazgatóságának szakpolitikai stratégiáért és értékelésért felelős igazgatójának nyitóbeszéde után az EU-s célkitűzések és indikátorok kerültek terítékre. A fő témák a hátrányos helyzetű tanulók teljesítményének javítását célzó új indikátor megvitatása; a digitális készségeket mérő ICILS Nemzetközi Számítógépes és Információs Műveltség mérésen alulteljesítők arányának csökkentésének célkitűzései; és a felsőoktatásban STEM területen végzettek arányának növelése voltak. A tagállamok képviselői megvitatták az új indikátorok bevezetésének szükségességét és a 2030-ra kitűzött célokat. Végül Barbara Dluzewska (Lengyel Nemzeti Oktatási Minisztérium) bemutatta az EU Tanácsának 2025. első félévében soros lengyel elnökségének oktatási prioritásait, kiemelve az együttműködés erősítését és az EU oktatási és képzési programjainak jövőjét.
Az 57. SGIB-találkozó lehetőséget teremtett az európai oktatás jövőjének megvitatására, az indikátorok és benchmarkok fejlesztésére, valamint a tagállamok közötti együttműködés erősítésére.