A megújult Nemzeti alaptantervnek megfelelő történelemtankönyvek a köznevelés korszerű, jól tanítható eszközei. A tankönyvek terjedelmében is mérhető tananyagcsökkenésnek köszönhetően jut idő a tanulók kompetenciáinak, mérlegelő gondolkodásának fejlesztésére. A kötetek újszerűsége pozitív történelemszemléletükben, az egyes jelenségek, események jelenkori hatásának bemutatásában is tetten érhető.
A módosított Nemzeti alaptanterv egyik célja a lexikális tananyag csökkentése volt. Az 5. és 9. évfolyamosoknak készült történelemkötetek kézzel foghatóan rövidültek: oldalszámuk 50-60 oldallal, mintegy 20-30%-kal csökkent a korábbi kiadványokhoz képest, az új 5. évfolyamos kötet 144, a 9. évfolyamos pedig 176 oldal. A tananyagcsökkentéssel jelentősen növekedhet a tanárok mozgástere, a tananyag feldolgozására fordítható idő. A kötetben jól elkülöníthető a törzs- és a kiegészítő anyag, így a pedagógusok maguk dönthetik el, hogy a feldolgozásra szánt időkeretben mely témákkal foglalkoznak részletesebben. Átlagosan 2-3 tanóra jut egy-egy anyagrész feldolgozására, ami a tananyag elsajátítására és kompetenciafejlesztésre is elegendő.
Mindegyik új tankönyv jól használható forrásanyaggal készült, a szöveges, a képi és az adatsor jellegű források egyensúlyban vannak. Ilyen módon megvalósítható a tanulói tevékenykedtetésen alapuló, aktív, felfedező tanulás: a diákoknak fejlődik a szövegértésük, elemzőkészségük és történelmi gondolkodásuk is. A leckék a korábbi ismeretek folyamatos felidézését is szorgalmazzák.
Az ún. autentikus tanulást segíti, hogy a kiadványok igyekeznek napjainkig tartó íveket fölrajzolni, így a diákok számára sokkal jelenvalóbbá válik a történelem. Jobban megértik azokat az anyagrészeket, amelyeknek látható összefüggésük van a jelennel: ilyen például a római jog máig ható alapelveinek bemutatása 20. századi példákon.
A történelemszemlélet (a magyar történelem európai kontextusba ágyazása) és a modern pedagógiai-pszichológiai megközelítés (jelenségalapú oktatás) eredménye a könyvek egyik újítása: a magyar példák fókuszba állítása. A tankönyvek alkotói azt tűzték ki célul, hogy a magyar fejlődést az európai történelem szerves részeként mutassák be, példaként a diákokhoz közeli magyar eseményeket ismertetnek.
A korai magyar történelemről szóló anyagrészt a szerzők a legfrissebb kutatási eredmények alapján dolgozták át. A szövegekben jól elkülöníthetők a feltevéseket, elméleteket bemutató részletek.