Történelem írásbeli érettségi vizsga

A 2017. évi tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve az érettségizők megújult feladatsorokkal találkoznak a történelem írásbeli érettségi vizsgákon. A fontosabb változások közül néhány: emelt szinten az írásbeli vizsgarész két feladatlapjára szánt időbeosztás megváltozása, mindkét szinten a szöveges, kifejtendő feladatok (ún. esszék) választási lehetőségeinek szűkülése, a megírandó esszék számának csökkenése, középszinten egy, emelt szinten két új feladattípus megjelenése.

Középszintű feladatok

A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatják meg a feladatokat. A feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepel, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, azon belül úgynevezett rövid és hosszú esszéfeladatokból áll. A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmaz feladatot. A vizsgázók a vizsga egésze alatt használhatják a középiskolai történelmi atlaszt. A tesztfeladatok, amelyek az egyetemes, illetve a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követik egymást (pl. középkori városok, Hunyadi Mátyás uralkodása, kora újkori gazdaság, sztálini diktatúra, határon túli magyarság). A feladatok között helyet kaptak a jelenismeretre vonatkozók is (pl. a magyarországi romák helyzete). A rövid választ igénylő feladatok között új feladattípus a komplex forráselemző feladat, melyben nagyobb terjedelmű vagy éppen több forrást kell értelmezni, és ahhoz vagy azokhoz kapcsolódóan több részfeladatot megoldani. Az idei középszintű feladatsorban ez az új feladattípus az áprilisi törvényekre vonatkozik. A négy esszékérdésből (ókori görög hitvilág, a második világháború kirobbanása, tatárjárás, dualizmus kori nehézipar) – bizonyos választási szabályok betartásával – kettőt kell kidolgozni. A feladatok jellege változatos (pl. szöveges források elemzése, forrásszövegek, képi források, térképvázlaton jelölt folyamatok állításokhoz rendelése, diagram és adatsor értelmezése). A feladatokhoz minden esetben írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódik. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kell megoldania a feladatokat. Az esszéfeladatok értékelésében a legfontosabb szempontok az ismeretszerzés, a források használata és az eseményeket alakító tényezők feltárása.

Emelt szintű feladatok

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga időtartama összesen 240 perc. Az első rész során – 100 perc alatt – szintén 12 rövid választ igénylő (tesztjellegű) feladatot kell a vizsgázóknak megoldaniuk. A tesztfeladatok megoldásakor atlasz nem használható. A feladatok között találunk a görög-római hitvilágra, a középkori Magyarország társadalmára, az ipari forradalmak korára, a rendszerváltozás utáni Magyarország gazdaságára vonatkozót. Emelt szinten az új, komplex forráselemző feladat a sztálini gazdaságpolitikához kapcsolódik. A feladatok között nemcsak a jelenismeretre vonatkozók kaptak helyet (pl. a globális világ jelenségei), hanem a követelményrendszerbe újonnan bekerült munkaügyi ismeretek is. A második rész megoldására 140 perc áll rendelkezésre. A vizsgázó ekkor már használhatja a középiskolai történelmi atlaszt. A hat esszéfeladatból (pl. középkori jobbágyság, az Európai Unió gazdasága, tatárjárás, mai magyar demokrácia) – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kell megoldani. Az egyik legfontosabb változás a történelem érettségiben egy új feladattípus, a komplex esszé megjelenése emelt szinten. Két típusa közül az egyik több korszakon átívelve várja el egy jelenség vagy probléma bemutatását, másik típusában pedig két, időben párhuzamos jelenséget kell összehasonlítani. Idén ez a két feladat a magyar–török küzdelmekre, illetve a kommunista és a nemzetiszocialista ideológiára vonatkozik. A feladatokhoz minden esetben szöveges vagy képi forrás, térképvázlat, adatsor kapcsolódik. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánja meg. Az esszéfeladatok értékelésében a legfontosabb szempontok az ismeretszerzés, a források használata és az eseményeket alakító tényezők feltárása, a kritikai és problémaközpontú gondolkodás.

Nyomtatás