Írásbeli érettségi: Magyar nyelv és irodalom


A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első 90 perce két különböző feladat megoldását várja a vizsgázóktól.

A szövegértési feladatsor szövege a Petőfi Irodalmi Múzeum ARCpoetica című kötetéről folytatott, a Hogyan építette Petőfi saját imázsát? címmel 2015. március 15-én közreadott beszélgetés, ami Petőfit egy új, a mai korhoz közeli szerepben mutatja be. Megtudjuk például, milyen tudatosan használta Petőfi a nyilvánosság akkortájt legdivatosabb eszközeit, a róla, sokszor az ő megrendelésére készült festményeket, rajzokat, metszeteket, sőt az is kiderül, kedvelte-e fennmaradt egyetlen korabeli fotóját. A feladatsor 10 kérdéssel vizsgálja, hogyan értette meg a vizsgázó a szöveg tényeit, állításait, összefüggéseit, miként tudja megkülönböztetni a két megnyilatkozó álláspontját. Arra is vonatkozik egy kérdés, hogyan értékelhető az ARCpoetica cím jelentése, kommunikációs szerepe, hatása.

A korábbi vizsgákról ismert 40 pontos szövegértési feladatsort követi – a 2017-es változások következtében új feladattípusként – egy adott műfajú szöveg megalkotása.
A vizsgázó választhat: egy felvetett kérdésről, problémáról szóló érvelést ír, vagy egy meghatározott műfajú gyakorlati szöveget alkot. Az érvelést felvezető szöveg a humort a versengés, a rivalizálás, a kontroll eszközeként említi, erről fejtheti ki egyetértő vagy ezt vitató álláspontját a vizsgázó 3-5, jól elkülöníthető érvben. A gyakorlati szöveg ez esetben egy utastájékoztatói állásra pályázó motivációs levél megalkotása. Akár az érvelést, akár a gyakorlati szöveget választja a vizsgázó, 120-200 szó a megoldás elvárt terjedelme. A feltételeknek megfelelő jó megoldással összesen 10 pont szerezhető.
A 90 percet követő 150 perc a műértelmező szövegalkotási feladatoké. E második részben 40 pontért (25 a tartalom, 5 a szerkesztés, 10 a nyelvi megformálás), két szövegalkotási feladat közül egyet kell megoldania a vizsgázónak, saját választása alapján.

Az Egy mű értelmezése feladat Kosztolányi Dezső Boldogság című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazza. A feladat kijelölése szerint a szöveg tudatosan fordul szembe a címhez fűződő olvasói várakozással, továbbá némiképp eltér a novella megszokott műfaji sajátosságaitól. Az értelmezési feladat e jellemző eltérések kifejtését és értékelését kéri, összefüggésben a szöveg fő témájával, a boldogsággal.

Az Összehasonlító értelmezésben József Attila Elégia és Radnóti Miklós Nem tudhatom... című alkotásának adott szempontok alapján történő összevetése szerepel. Az értelmezés szempontja a mindkét műre jellemző, „fentről letekintő" nézőpont szerkezetet alakító szerepe, a vershelyzet, majd a hazához való viszony szövegbeli jelentéstartalmainak feltárása és értelmezése.

Az emelt szintű írásbeli érettségi 240 percben háromféle feladatot tűz ki a vizsgaleírásnak megfelelően (az eddigi négy feladat helyett), és a vizsgázóknak mind a három feladatot meg kell oldaniuk. A Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy adott szöveg értését és a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását vizsgálja. A Műértelmező szövegalkotási feladat egy műről szóló elemző-értelmező szöveg alkotását várja el 400-800 szó terjedelemben, a feladatban adott szempontok kifejtésével. A Reflektáló szövegalkotás egy adott problémáról szóló 150-450 szavas érvelő, véleménykifejtő szöveg megfogalmazását várja el.
A Szövegértési és nyelvi–irodalmi műveltségi feladatsor (40 pont) kiinduló szövege Ottlik Géza Iskola a határonjának Sár és hó című fejezete. (Ottlik regénye az emelt szintű központi szóbeli tételsor egyik tétele is.) A 10 feladat a szöveg jelentésének és összefüggéseinek megértésére, egyes jellemzőinek önálló, kreatív értelmezésére irányul, továbbá stilisztikai, retorikai, grammatikai kérdéseket is tartalmaz. Az Egy mű értelmezése feladat (30 pont) Vörösmarty Mihály Éj és csillag című lírai alkotásának elemzése, melynek kiemelt szempontja az ellentét alakzatának, továbbá a vallási hagyomány nyelvének a vizsgálata. A Reflektáló szöveg alkotása (20 pont) Dante Isteni színjáték című művének új fordításait állítja középpontba. Ennek kapcsán a vizsgázó kifejtheti álláspontját az újrafordítás jelenségéről és szükségességről, továbbá saját példával kitérhet arra is, felváltaná-e az iskolai taneszközökben közölt klasszikus műfordításokat a mai, újrafordított szövegekkel.

Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. A jó helyesírásért 8, az olvasható, rendezett írásképért 2 pont jár. Ez a (maximálisan) 10 pont csökkenhet a javítási-értékelési útmutató mellékletében felsorolt, a vizsgázók által elkövethető vétségek miatt.

Nyomtatás