Több év munkája zárult eredményesen: elfogadták a Magyar Képesítési Keretrendszerről szóló jelentést

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének (EKKR) létrehozásáról szóló 2008. évi európai uniós ajánlás kérte fel a tagállamokat, hogy hozzák létre saját nemzeti képesítési keretrendszerüket és biztosítsák az Európai Képesítési Keretrendszerrel történő megfeleltetést. Az ajánlás értelmében minden uniós tagállamban kiadott új bizonyítványnak és oklevélnek hivatkozást kell tartalmaznia arról, hogy az adott képesítés a nemzeti és az európai keretrendszer milyen szintjének felel meg. A cél az, hogy európai szinten átláthatóvá és összehasonlíthatóvá váljon az egyes országokban megszerezhető képesítések tartalma.

Magyarországon a Kormány a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozatban, valamint annak módosításával, az 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozatban rendelte el a magyar képesítések besorolását az MKKR szintjeinek megfelelően, és az MKKR-nek az EKKR szintjeivel történő megfeleltetésére vonatkozó javaslat előkészítését. Továbbá felhívta az érintett minisztereket, hogy a folyamat nemzetközi megfeleltetési szakaszának lezárásaként gondoskodjanak az MKKR szintjeinek az EKKR szintjeivel való megfeleltetéséről szóló európai uniós jelentés elkészítéséről és az EKKR Tanácsadó Testületéhez való benyújtásáról.

Az MKKR létrehozásának célja, az európai uniós ajánlással összhangban, hogy elősegítse:

• az oktatási-képzési rendszer egyes elemeinek összekapcsolódását,
• az oktatási-képzési kínálat tanulási igényekhez és szükségletekhez való rugalmasabb alkalmazkodását,
• a személyre szabottság, az önálló és motivált tanulás feltételeinek megteremtését,
• a tanulással kapcsolatos egyéni döntési képesség erősítését,
• az oktatási-képzési szolgáltatások munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájának erősítését.

Az MKKR az EKKR-rel kompatibilis rendszerbe foglalja a különböző szinteken és formákban folyó képzések végén Magyarországon kiadott képesítéseket, illetve egységes szempontrendszer szerint bemutatja az egyes szinteken a  tanulási eredményeken alapuló követelményeket. A Magyar Képesítési Keretrendszer egy nyolcszintű és négyelemű deszkriptor-kategória rendszert tartalmaz. Az MKKR a deszkriptor-kategóriákhoz a pedagógiai kompetencia-fogalmat használja, ezért a kompetencia három alapösszetevőjével: tudás, képességek, attitűd ,továbbá az ezeket a kompetenciát jellemző elemként az önállóság és felelősségvállalás dimenziójával jellemzi az egyes szinteket.

A MKKR az elkülönülő alágazati szabályozás hosszú távú konvergenciáját, harmonizációját megcélzó nemzeti meta-keret. Szakpolitikai szempontból, a tanulás, a munka világa szereplői és érintettjei számára figyelemfelhívó és orientáló funkciója ezért legalább annyira fontos, mint harmonizáló, koordináló vagy tájékoztató, informáló funkciója. A MKKR által megjelenített deszkriptor-kategóriák által használt kifejezések és megfogalmazások a szereplők és érintettek tanulásról, oktatásról és képzésről, a képesítésekről való gondolkodásának és nézeteinek formálását is szolgálja, és e szerepében jelentős szakpolitikai eszközként tudja segíteni a kormányzat oktatási és képzési politikájának fejlesztését.

A képesítési keretrendszer bevezetésével és működtetésével javul a magyar oktatási és képzési rendszer átláthatósága, illetve az oktatási és képzési rendszerek közötti, átjárhatóság. Emellett a keretrendszer az oktatás, a munka világának szereplői számára is fontos orientáló, informáló szerepet tölt be.

Hangsúlyozni szükséges, hogy a képesítési keretrendszer bevezetése és működtetése nem von el hatásköröket az ágazati képesítési rendszerekért felelős hatóságoktól és testületektől. A képesítési keretrendszer a képesítések kialakításának, rendszerezésének és minősítésének egy eszköze az elért tanulási eredmények szintjeihez rendelt kritériumok alapján.

A Magyar Képesítési Keretrendszer elkészülését többéves szakmai fejlesztő munka és nemzetközi egyeztetési folyamat, illetve a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása előzte meg. A fejlesztések koordinációját és a nemzetközi standardizált megfeleltetési eljárás lefolytatását az MKKR Nemzeti Koordinációs Pontja segítette, míg a döntés-előkészítésben aktív konzultatív szerepet az MKKR Szakmai Tárcaközi Munkacsoport töltötte be.

Az Európai Képesítési Keretrendszert felügyelő Tanácsadó Testület 2015.02.03-án Brüsszelben elfogadta a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről és az európai keretrendszerrel való megfeleltetésről szóló jelentést. A jelentés elfogadása egy hosszú munka sikeres lezárását jelenti.

Oktatási Hivatal