Gyakori kérdések és válaszok a pedagógusminősítési eljárással,az önértékeléssel és a pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban

« előző oldal

2. Önértékelés és pedagógiai-szakmai ellenőrzés

A kérdőívezéssel kapcsolatos kérdések

  1. Hány db kérdőívet kell kitöltetni az önértékelés során?
  2. A pedagógusra vonatkozó kérdőív kitöltése lehetséges-e papír alapon?
  3. Lehet-e speciális kérdéseket betenni az önértékelési kérdőívekbe a saját intézményre vonatkozóan? Az intézmény szempontjából nem releváns kérdések kivehetőek-e?
  4. Mennyi idő áll rendelkezésre a kérdőívek kitöltetésére?
  5. Lehet-e határidőn túl kérdőíveket kitölteni?
  6. A kérdőívek kitöltésének határidejét lehet módosítani?
  7. Kit lehet megbízni adatgyűjtéssel?
  8. A kérdőívek esetén hány százalékos szülői részvételtől fogadható el az eredmény?
  9. A tanulói, illetve szülői kérdőívek kitöltőinek kiválasztására van-e iránymutatás?
  10. Kiket kell a kérdőív kitöltésére felkérni?
  11. Meg kell jegyezni a kiadott kérdőívek kódjait?
  12. Hogyan pótolható, ha a partner elvesztette a kérdőívhez tartozó kódot?
  13. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés esetén az önértékelés eredményei kik számára érhetőek el?

A tanfelügyeleti ellenőrzésben való részvételhez kapcsolódó kérdések

  1. A pedagógiai-szakmai ellenőrzésbe bekerülteknek fel kell-e tölteni portfóliót?
  2. A pedagógus bekerült a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe, de pedagógus jogviszonya időközben megszűnik. Mi a teendője?
  3. A pedagógus bekerült a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe, de szülési szabadságon/GYES-en/GYED-en van az ellenőrzés évében. Mi a teendője?
  4. Amennyiben a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe bekerült pedagógus, vagy vezető a tanfelügyelet évében nyugdíjba megy, azt kinek, hová és milyen módon kell jelezni?
  5. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés esetén milyen módon értékelhetik az ellenőrzésben érintettek a szakértőket?
  6. A pedagógus bekerült a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe. A portfóliót magyar irodalomból írta meg, viszont az ellenőrzés évében csak történelmet tanít. Kell-e új portfóliót írnia történelemből, vagy az irodalomból készült portfólióját tekintik meg és a történelem órákat nézik meg?
  7. Milyen következményekkel jár a pedagógus számára egy esetlegesen gyenge tanfelügyeleti, ill. önértékelési eredmény?
  8. Az intézményben az önértékelési feladat határidejéből kicsúsznak, a tanfelügyeleti eljárásban ezt hogyan értékelik?

A kérdőívezéssel kapcsolatos kérdések

1. Hány db kérdőívet kell kitöltetniaz önértékelés során?

Az online kérdőívezési rendszer lehetőséget ad az összes szereplő bevonására, de természetesen az intézmény korábbi gyakorlatának megfelelő mintavétel alapján is történhet a kérdőíves felmérés. Optimális esetben minden partner kap kérdőívet.

Pedagógus önértékelése esetében egyrészt a pedagógus elkészíti az önértékelő kérdőívét, továbbá a munkatársi kérdőíves felmérés minimum az intézményvezető és az önértékelő pedagógus által javasolt, azonos számú, legalább 1-1 kolléga által kitöltött kérdőív elkészítésével valósul meg. A szülői kérdőívek megküldésére csak az intézményi szülői szervezet írásban benyújtott kifejezett kérelme alapján kerül sor. Középfokú iskolában, kollégiumban a 9. évfolyamtól a tanulói kérdőívek megküldésére csak az intézményi diákönkormányzat írásban benyújtott kifejezett kérelme alapján kerül sor. Ezekben az esetekben egységesen, minden pedagógusra vonatkozóan azonos módon kell az intézményi szülői kérdőívezés szabályrendszerét megalkotni, és a kérdőívezést megszervezni.

Vezető és intézmény önértékelése során a szülők körében végzett kérdőíves felmérés az önértékelés részét alkotja, az nem hagyható el.

2. A pedagógusra vonatkozó kérdőív kitöltése lehetséges-e papír alapon?

Igen, lehetséges.

Az intézmény saját hatáskörben dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl. arról, hogy az önértékelési kézikönyv mellékletében szereplő szülői kérdőívet és az Oktatási Hivatal által biztosított felületet használja–e a szülői kérdőívezés lebonyolításához, vagy saját rendszert alakít ki, továbbá milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív, stb.). A jegyzőkönyvben rögzíteni kell annak a tényét, hogy a szülői szervezet - középfokú iskolában, kollégiumban a 9. évfolyamtól a diákönkormányzat - kérte-e a szülői/tanulói kérdőívezés lehetőségét.

  • Az önértékelési kézikönyvben szereplő kérdőívek használata esetén a visszajuttatott papíralapú kérdőívek tartalmát az adatrögzítéssel (kérdőívezéssel) megbízott pedagógusnak (adatgyűjtőnek) kell manuálisan rögzítenie a felületen, a kérdőívezésre biztosított határidőn (10 nap) belül. A manuális adatrögzítés módjáról a Felhasználói útmutató 24-26. oldalán olvashatnak. Ekkor az elkészített kérdőíveket a program értékeli ki, sem az adatgyűjtőnek, sem másnak nincs vele teendője.
  • Ha a kézikönyvben szereplő kérdőívek használata esetén nem a felületen történik a visszajuttatott papíralapú kérdőívek adatainak a rögzítése, akkor az adatgyűjtőnek kell kiértékelnie a beérkezett kérdőíveket, és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a kérdőívezéssel kapcsolatos adatokat (a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt, átlagot, szórást).
  • Ha saját rendszert alakít ki az intézmény a szülői kérdőívezésre, úgy a kérdőívezésre vonatkozó adatokat az adatgyűjtőnek kell kiértékelnie, és a jegyzőkönyvben rögzíteni (a kiküldött kérdőívek tartalmát, a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt, átlagot, szórást).

3. Lehet-e speciális kérdéseket betenni az önértékelési kérdőívekbe a saját intézményre vonatkozóan? Az intézmény szempontjából nem releváns kérdések kivehetőek-e?

Az önértékelést támogató informatikai felületen az önértékelési kérdőívek módosítására nincs lehetőség. A kézikönyvekben szereplő (és a felületen elérhető) kérdéssorok intézménytípusonként úgy lettek kialakítva, hogy azok általában megfeleljenek az intézménytípusra vonatkozó szakmai kritériumoknak. Továbbá azokra a kérdésekre, amelyek megválaszolására a válaszadó nem rendelkezik információval, vagy az intézményre vonatkozóan nem releváns, a „0” válasz adható (a „0”-val jelölt kérdések nem számítanak bele az átlagba). A kérdőívek kérdéseinek esetleges módosításával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) az önértékelési kérdőívek kiértékelését felhasználhatja (intézményvezető esetében a törvényi előírásnak megfelelően fel kell használja) az értékeléshez. Amennyiben az intézmény szeretné a kérdőíveket a saját, intézményi specialitásainak figyelembe vételével, valamint az intézmény szempontjából nem releváns kérdések mellőzésével átalakítani, akkor arra van lehetősége, de a kérdéssor tematikájától (kérdések tárgya, területei) lényegesen nem térhet el. A módosítást követően csak papír alapon tudják a kérdőívezést lebonyolítani, a kérdőívezésre vonatkozó adatokat az adatgyűjtőnek kell kiértékelnie, és a jegyzőkönyvben rögzíteni (a kiküldött kérdőívek tartalmát, a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt, átlagot, szórást).

4. Mennyi idő áll rendelkezésre a kérdőívek kitöltetésére?

A felületen a kérdőívek kitöltésére 10 nap áll a rendelkezésre. A rendszerben ez után már nem lehet kezdeményezni a kérdőívek kitöltését, valamint nem lehet a kitöltött kérdőíveket az adatgyűjtőnek a felületre felvezetni. Ezután csak a papír alapon visszajuttatott kérdőíveket tudják kiértékelni manuálisan az intézmények.

5. Lehet-e határidőn túl kérdőíveket kitölteni?

Határidőn túl (a tíz nap lejárta után) a kérdőívet az internetes felületen kitölteni nem lehetséges. Ezután csak a papír alapon visszajuttatott kérdőíveket tudják kiértékelni manuálisan az intézmények.

6. A kérdőívek kitöltésének határidejét lehet módosítani?

Nem, a kérdőívek kitöltésének határideje az önértékelésben kijelölt „látogatási napot" megelőző 15. naptól az ötödik napig (összesen tíz napig) tart. Ha módosítani szeretnék az időpontot, és erre még elegendő idő áll rendelkezésre (a tanfelügyeleti látogatást megelőző tizenöt napig a teljes önértékelés befejezhető), akkor az eljárás törölhető (a törléssel elvesznek a már kitöltött kérdőívek!), és megfelelő új „látogatási időpont" megjelölésével (legalább 15 nap múlva) újra indítható az önértékelés (ezzel a kérdőívezés). Ha nem indítják újra az önértékelést, akkor a kérdőívezésre biztosított idő lejárta után (tíz nap), csak a papír alapon visszajuttatott kérdőíveket tudják kiértékelni manuálisan az intézmények.

7. Kit lehet megbízni adatgyűjtéssel?

Adatgyűjtő bármely kolléga lehet (de a felületet csak KIR validált felhasználóként éri el), akit az intézményvezető – vagy az általa megbízott személy – kijelöl.

8. A kérdőívek esetén hány százalékos szülői részvételtől fogadható el az eredmény?

Nincs minimum szint, de az intézménynek törekedni kell arra, hogy minél nagyobb számban töltsék ki a szülők a kérdőívet, és ezzel statisztikai szempontból is megfelelő számú válasz álljon rendelkezésre az objektív kiértékeléshez.

9. A tanulói, illetve szülői kérdőívek kitöltőinek kiválasztására van-e iránymutatás?

A kérdőívek kitöltőinek kiválasztására a kézikönyv nem tesz javaslatot. Az intézmény saját hatáskörben dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól, többek között arról is, hogy milyen szülői, illetve – intézménytípustól függően – milyen tanulói körnek kerül kiküldésre kérdőív. A kitöltésre kiválasztottak körénél ügyelni kell a reprezentativitásra (kisebb intézmény esetén akár minden olyan osztály vagy csoport szüleinek/tanulóinak küldhető kérdőív, ahol a pedagógus tanít vagy foglalkozást tart, nagyobb intézmények esetében szabályalkotással – pl. a legnagyobb óraszámban tanító osztályokat, vagy osztályonként azonos, véletlenszerűen kiválasztott szülői/tanulói kört megkeresni, stb.) és ezt figyelembe véve kell meghatározni a kérdőívezésre kiválasztottak körét. A kérdőívezéssel megbízott adatgyűjtő az intézményben kialakított szabályrendszer alapján generálja a megfelelő számú kódokat, és juttatja el az érintetteknek (munkatársaknak, szülőknek, illetve középfokú iskolában, kollégiumban a 9. évfolyamtól a tanulóknak).

10. Kiket kell a kérdőív kitöltésére felkérni?

A kérdőívek kitöltése az érintettek részéről önkéntes, nem kötelező. Pedagógus önértékelésekor a megkeresettek köre azok a tanulók (középfokú iskolában, kollégiumban a 9. évfolyamtól) és szüleik, akikkel az önértékelésben érintett pedagógus az oktató-nevelő munkája során kapcsolatban áll, valamint a nevelőtestület tagjai közül azok, akiket az önértékelt pedagógus és az intézményvezető javasolt. Ezenkívül a pedagógusnak önmagára vonatkozóan is ki kell töltenie egy kérdőívet.

Vezető önértékelési folyamatában a nevelőtestület és a szülők körében végzett kérdőíves felmérésben résztvevők körét és számát az intézmény a nevelőtestület jóváhagyásával határozza meg, szabályozza (intézményi dokumentumban, pl. az Önértékelési programjában, vagy az éves önértékelési tervében), és az adatgyűjtéssel megbízott kolléga ennek megfelelően jár el. Lásd még a 9. pont válaszát.

11. Meg kell jegyezni a kiadott kérdőívek kódjait?

Nem szükséges megjegyezni a kódot, a rendszerből bármelyik kód kinyomtatható később is. A rendszerben megjelölhető, ha egy kód már kiadásra került, így elkerülhető, hogy egy kód több emberhez kerüljön kiosztásra. Erre vonatkozó leírást a Felhasználói útmutató 21-24. oldalán találhat.

12. Hogyan pótolható, ha a partner elvesztette a kérdőívhez tartozó kódot?

Ha a kód elveszett, és az intézményvezető által a kérdőívezéssel megbízott pedagógus (adatgyűjtő) tudja, hogy kinek lett az adott kód megküldve, újra kiküldheti, vagy kinyomtathatja és átadhatja. Ha nem lehet tudni, hogy melyik kódról volt szó, akkor új kódot hozhat létre az informatikai rendszerben, és azt tudja megküldeni (arra ügyelni kell, hogy egy kérdőívező csak egyszer tölthesse ki a kérdőívet). A régi kód törlésére nincs szükség, és lehetőség sem (ki nem töltött kérdőíveket a rendszer nem értékeli).

13. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés esetén az önértékelés eredményei kik számára érhetőek el?

Ezt a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet) 145. § (3) bekezdése szabályozza: az önértékelés eredményei az értékelt pedagógus, az intézményvezető (vagy az általa megbízott személy), az Oktatási Hivatal, valamint a megbízásuk alapján az adott pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző szakértők és a későbbiekben az ellenőrzött személyhez (intézményhez) kirendelt szaktanácsadók számára érhetők el. A tanfelügyeleti kézikönyvek pontosítják ezt a kérdést oly módon, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző szakértők az informatikai felületen az önértékelés eredményeként elkészített önfejlesztési tervet/intézkedési tervet érik el (a tanfelügyeleti látogatást megelőző 15. naptól), míg a kirendelt szaktanácsadók részére az intézményvezető a helyszínen biztosítja a betekintés lehetőségét az intézkedési tervbe. A szakértők a tanfelügyeleti látogatás során a látogatás napján kérésre betekinthetnek az önértékelés jegyzőkönyvébe és a kérdőíves felmérés (ha volt) kiértékelt, összesített adataiba.

A tanfelügyeleti ellenőrzésben való részvételhez kapcsolódó kérdések

1. A pedagógiai-szakmai ellenőrzésbe bekerülteknek fel kell-e tölteni portfóliót?

A tanfelügyelet csak a portfólió azon elemeit használja a pedagógus ellenőrzésnél, melyek az ellenőrzött pedagógus szakmai múltjának, az intézményi, tanulói/gyermeki háttér megismeréséhez, a munkájának megítéléséhez nélkülözhetetlenek. A portfólió részei csak mint információforrás bírnak jelentőséggel, értékelésük a pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében nem történik meg. Amennyiben az ellenőrzésben érintett pedagógusnak nincs feltöltött portfóliója, abban az esetben a tanfelügyeleti ellenőrzés kapcsán a következő dokumentumokat kell elkészítenie, és 15 nappal a tanfelügyeleti látogatás előtt megküldenie a vezető szakértőnek: szakmai önéletrajz, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése.

2. A pedagógus bekerült a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe, de pedagógus jogviszonya időközben megszűnik. Mi a teendője?

Amennyiben a pedagógus jogviszonya megszűnik, majd a későbbiekben újra pedagógus munkakörre szóló jogviszonyt létesít, úgy a pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzése aktuális maradhat bizonyos feltételek mellett. Ha az ellenőrzés szervezésekor nem rendelkezik aktív pedagógus jogviszonnyal, akkor az ellenőrzésre természetesen nem kerül sor.

Kérjük, hogy ilyen esetben intézményvezetője a Köznevelési Információs Rendszerben (KIR) rögzítse, hogy a pedagógus foglalkozási jogviszonya időközben megszűnt. Valamint az intézmény vezetője a területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központnak e-mail mellékletként megküldött, aláírt, hivatalos kérelemben jelezze a pedagógus jogviszonyának megszűnését, és kérje a pedagógus törlését a tanfelügyeleti tervből.

3. A pedagógus bekerült a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe, de szülési szabadságon/GYES-en/GYED-en van az ellenőrzés évében. Mi a teendője?

Amennyiben a tanfelügyeleti eljárásba bekerült pedagógusnak a tanfelügyelet idején szünetel a jogviszonya (szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en van), nem kerülhet sor az ellenőrzésére sem.

Ebben az esetben a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője hivatalos, hitelesített (mindkét fél által aláírt, intézményi pecséttel ellátott) megkeresésében haladéktalanul jelezze ezt a területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központ e-mail címére megküldött levélben. A megkeresésben feltétlenül jelöljék meg azt, hogy mely időponttól veszi igénybe a szülési szabadságot, GYED-et, GYES-t, és jelöljék a KIR Személyi Nyilvántartóban is tartós távollétét!

4. Amennyiben a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe bekerült pedagógus, vagy vezető a tanfelügyelet évében nyugdíjba megy, azt kinek, hová és milyen módon kell jelezni?

a.) pedagógus tanfelügyelete: Abban az esetben, ha egy pedagógusnál a tanfelügyeleti ellenőrzés évében megkezdődik a pedagógus nyugdíjazása (beleértve a felmentési időt is), az intézményvezető kérelmezheti az ellenőrzési tervből történő törlést.

A hivatalos, az érintett pedagógus és intézményvezetője által aláírt, lepecsételt kérelmet a területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központ e-mail címére kérjük elküldeni.

Fontos, hogy a kérelemben szerepeljen, hogy a felmentési idő mikortól veszi kezdetét, és az intézmény csatolja a másolatát annak a dokumentumnak is, ami megerősíti a munkáltató jóváhagyását a felmentési idő megkezdéséről.

b.) intézményvezető/tagintézmény-vezető/intézményegység-vezető tanfelügyelete:
Nyugdíjba vonuló intézményvezető, a vezetői ellenőrzésének törlését a munkáltató által kiadott, ezt igazoló dokumentum csatolásával, kérelem benyújtásával kérheti, melyet a területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központ e-mail címére kell eljuttatnia. A kérelem elbírálásakor figyelembe kell venni a munkáltatónak a felmentési időre vonatkozó döntését. Amennyiben a vezetői tanfelügyeleti látogatás időpontja a felmentési idő munkavégzéssel töltött időszakára esik, a vezető tanfelügyeleti tervből való törlése nem lehetséges, hiszen az adott intézményben még aktív jogviszonnyal rendelkezik és vezetői megbízása alapján ellátja a vezetői teendőket. Ha a tanfelügyeleti látogatás a munkavégzés alóli felmentési időszakban valósulna meg, a vezető ellenőrzése törölhető.

Ha a vezető már felmentési idejének a munkavégzés alól mentesített időszakát tölti, tehát jogviszonya már szünetel, az Oktatási Hivatal nem szervez számára tanfelügyeleti látogatást, és amikor ténylegesen megszűnt a pedagógus jogviszonya és így vezetői megbízása is, a vezető törölhető az ellenőrzési tervből. A tanfelügyeleti tervből való törléshez a vezető jogviszonyának megváltozását az intézménynek a KIR személyi nyilvántartásban is megfelelő módon át kell vezetni.

5. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés esetén milyen módon értékelhetik az ellenőrzésben érintettek a szakértőket?

Az EMMI rendelet 147. § (8) bekezdése alapján a pedagógiai-szakmai ellenőrzést vezető szakértő, a szakértői egyeztetésnek megfelelően a látogatást követő 15 napon belül rögzíti az összegző szakértői dokumentumot (értékelést) az informatikai támogató rendszerben.

Az EMMI rendelet alapján a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vett pedagógus, vezető és intézményellenőrzés esetén az intézmény vezetője a nevelőtestülettel egyeztetve az intézményi látogatást követően, az összegző szakértői dokumentum rögzítését megelőzően értékelőlapot tölthet ki a szakértőkről az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Tehát, a tanfelügyeleti látogatást követő 15 napon belül van lehetőség a szakértők értékelésére.

A kérdőíveket a Saját oldal Pedagógus fülén található Önértékelési és elégedettségi kérdőívek kitöltése ikonra kattintva lehet elérni (KIR-validált felhasználói fiókon keresztül).

6. A pedagógus bekerült a pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe. A portfóliót magyar irodalomból írta meg, viszont az ellenőrzés évében csak történelmet tanít. Kell-e új portfóliót írnia történelemből, vagy az irodalomból készült portfólióját tekintik meg és a történelem órákat nézik meg?

Nem szükséges új portfóliót írnia. A pedagógiai-szakmai ellenőrzések során a látogatott munkakörének az ellenőrzésben megjelölt munkakört nevezzük (általános iskolai tanár, óvodapedagógus, stb.).

A portfóliót nem szükséges átírnia, mivel a tanfelügyelet csak a portfólió azon elemeit használja a pedagógus ellenőrzésénél, melyek az ellenőrzött pedagógus szakmai múltjának, az intézményi, tanulói/gyermeki háttér megismeréséhez, a munkájának megítéléséhez nélkülözhetetlenek: szakmai önéletrajz, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése. A portfólió csak mint információforrás bír jelentőséggel, értékelése a pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében nem történik meg.

7. Milyen következményekkel jár a pedagógus számára egy esetlegesen gyenge tanfelügyeleti, ill. önértékelési eredmény?

Nincs hivatalos, eljárásrendi következménye. A pedagógus önfejlesztési tervet készít, amelyben a fejleszthető területek (kompetenciák) fejlesztését tervezi meg. A cél az, hogy szembesüljön a kiemelkedő és a fejleszthető területeivel, a fejleszthető területeit pedig tervezetten fejlessze.

8. Az intézményben az önértékelési feladat határidejéből kicsúsznak, a tanfelügyeleti eljárásban ezt hogyan értékelik?

A tanfelügyeleti eljárás lefolytatható az önértékelés valamennyi dokumentumának az ismerete nélkül is. A szakértőnek ekkor a rendelkezésre álló dokumentumok figyelembe vételével kell az értékelést elvégeznie. Persze sokkal teljesebb képet, jóval több adatot nyerhet, ha az önértékelést teljes egészében elvégezték.

Nyomtatás
« előző oldal