MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2022. január 22. 10:00 óra Időtartam: 45 perc NÉV: () SZÜLETÉSI ÉV: () HÓ: () NAP: () Ügyelj a helyesírásra! A feladatokat tetszés szerinti sorrendben oldhatod meg. Az utolsó (10.) feladatra legalább 10–15 percet szánj! Ne feledkezz meg az állomány mentéséről! Jó munkát kívánunk! 1.Egészítsd ki a hiányos szavakat egy-egy betűvel úgy, hogy a megadott szófajú szó jöjjön létre! Írd a betűt a zárójelbe! KÉ() – főnév KÉ() – ige KÉ() – melléknév 2. Jellemezd az alábbi mondatok szereplőit a megadott tulajdonságok felhasználásával! Írd a felsorolt melléknevek közül a mondat jelentésének megfelelőt a zárójelbe! Minden melléknevet csak egyszer használj! gondtalan, tanácstalan, csodálkozó, figyelmes, türelmetlen, büszke 1. Juli kikerekedett szemekkel nézte a felé nyújtott dobozt. () 2. Anna finom teát készített a munkából fáradtan hazatérő édesanyjának.() 3. Áron egyik lábáról a másikra állva várakozott az autóbuszra a megállóban.() 4. Vilmos boldogan élvezte az első szüneti napot a barátaival a strandon.() 5. Kristóf szülei csillogó szemmel figyelték, ahogy fiuk átveszi az aranyérmét.() 6. Kinga egy térképpel a kezében nézelődött a zsúfolt kereszteződésben.() 3. Pótold a szólásokban a hiányzó állatneveket a megfelelő toldalékolással! Írd a szólás utáni zárójelbe a felsorolt szavak közül azt az egyet, amelyikhez kapcsolható az adott szólás jelentése! Két fogalom kimarad. SZERENCSE, BÁTORSÁG, HÁLÁTLANSÁG, BOLDOGSÁG, FÉLELEM, TÚLZÁS a. ()lehet vele fogatni. () b. Ágyúval lő(). () c. Vak()is talál szemet. () d. ()melenget a keblén. () 4. a. Párosítsd a verscímeket a szerkezetüknek megfelelő szószerkezetfajtával! Írd a verscímek sorszáma mellé a hozzájuk tartozó szószerkezetek betűjelét a zárójelbe! Öt párt találsz. Egy címhez nem tartozik megfelelő szószerkezet, ehhez a számhoz írj egy X-et! 1. Vér és arany 2. Családi kör 3. Két nyárfa 4. Akarsz-e játszani? 5. Anna örök 6. Anyám tyúkja A. Alárendelő, tárgyas B. Alárendelő, birtokos jelzős C. Mellérendelő, kapcsolatos D. Alárendelő, mennyiségjelzős E. Alárendelés, időhatározós F. Alárendelő, minőségjelzős A párok: 1. – () 2. – () 3. – () 4. – () 5. – () 6. – () b. Az alábbi mássalhangzótörvények közül egyre találsz példát a verscímekben. Tedd zárójelbe a megfelelő mássalhangzótörvény betűjelét, és írd mellé a zárójelbe a verscím sorszámát! A. zöngésség szerinti részleges hasonulás () B. összeolvadás () C. írásban jelölt teljes hasonulás () 5. a. Mi a dominók, azaz szópárok helyes sorrendje? Az azonos szófajú szavaknak kell érintkezniük, azaz azonos szófajú szavak kerüljenek egymás mellé! Írd a dominók betűjelét a megfelelő helyre! Az A dominót helyesen beillesztettük. Az üres dominókba beírhatod a próbálkozásaidat, de alattuk mindenképpen add meg a dominók helyes betűjelét! Csak a betűjelekkel megadott válaszsor értékelhető. szópárok/dominók: A (ilyen/egy) B (finom/akkora) C (látni/élet) D (világ/dús) E (az/most) üres szópárok/dominók, ahol próbálkozhatsz: (/) (/) (/) (ilyen/egy) (/) szópárok/dominók betűjelének sorrendje, mindenképpen add meg: () () () (A) () b. Légy te a névadó! Válassz ugyanolyan hangrendű keresztneveket a vezetéknevekhez az alábbiakból a megadott plusz szempont szerint! Eszter, Károly, Kornél, Kinga, Lukács, Edina, György, Júlia, Annamária A. ERDŐS()alliteráló név B. TAKÁCS()rímelő név C. GÁRDOS()a kezdőbetűk zöngés-zöngétlen párok D. NYÉKI()ugyanannyi betűből áll 6. Válaszd ki a felsoroltak közül az idézetekben található költői eszközt, és írd az idézetek utáni zárójelbe! hasonlat, metafora, fokozás, ismétlés, megszemélyesítés, ellentét, felsorolás „Vár állott, most kőhalom,” () „Beszél a fákkal a bús őszi szél,” () „A szívem egy nagy harangvirág” () „….szívós leszek, mint fán a kéreg” () 7. Pótold az alábbi közmondásokban az egy vagy két hiányzó betűt! Ügyelj a helyesírásra! a. Ki könnyen ()gér, nehezen ad. b. Nagy úr a muszá(). c. Ha()gatni arany. d. Mon() meg, ki a barátod, s megmondom, ki vagy. e. Amit jóked()el teszel, nem esik nehezedre. 8. A. Az alábbi szavak közül válaszd ki a képletnek megfelelő szót, és írd a zárójelbe! a. BÁTORSÁGGAL, ÉPÜLET, KÉSZÜLJ, HALÁSZOKAT, MERÉSZSÉG, NŐNEK szótő+képző+jel+rag: (). b. Melyik kifejezéssel lesz igaz az alábbi mondat? Tedd zárójelbe az egyetlen megfelelőt! A NŐNEK szóra igaz, hogy kétféle használatában rokon értelmű / többjelentésű / azonos alakú szó. B. Játékos szóalkotás c. Melyik állat lehet? Írd be a megadott állatneveket Lackfi János játékos névötleteihez a zárójelbe! Vigyázz, egy ötlethez nem tartozik állatnév, oda tegyél X-et! krokodil, flamingó, elefánt, kaméleon, kolibri ormántos füllencs () pacuha hájadék () dörzsbőrű fogadús () pironkás nyurgaliba () színeváltó kunkorgyík () cseppszívó pöttyömke () 9. Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A labdarúgás története 1. Kínai kezdet A sportág – mai tudásunk szerint – legősibb formája már a kínai forrásokban is szerepelt. Kr. e. 2000 körül Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében használta, hogy gyorsaságukat, ügyességüket és találékonyságukat fejlessze. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a játék. A szabályokról annyit tudni, hogy a játéktér közepére egymástól kb. 4 méter távolságra két kb. 4 méter magas bambuszrudat állítottak, közéjük hálót feszítettek. A háló felső részére egy 60 cm átmérőjű nyílást vágtak, ez volt a kapu. A háló két oldaláról rúgással, öklözéssel, fejelve, háttal vagy mellel érintve kellett a kapuba juttatni a labdát, amelyet tollal és állati szőrrel tömtek ki, s nyolc bőrdarabból varrtak össze. 2. Japán hagyományok Kínai mintára Japánban is megjelent e sport őse kemari néven. Jelentős különbség azonban, hogy itt kezdetben csak a főnemesség kiváltsága volt a játék, majd a miniszteri rangú hivatalnokok is részt vehettek benne. A szabályok szerint 4-6 játékos kimonóban körbeállt a pályán, a feladat az volt, hogy a labdát lábbal minél tovább a levegőben tartsák. 3. A középkori foci A középkori Angliában és Franciaországban tömegfootball, illetve határlabdázás néven találkozhatunk vele. A játék eredete a rontásűző mágia pogány szokásaiban keresendő. Hitük szerint, ha egy télutói vagy tavaszi napon a rontásból származó veszedelmeket egy bőrbatyuba „gyömöszölik”, és a falvak apraja-nagyja részvételével kirugdossák a faluból, akkor meg is szabadulnak ezektől. A 14. században mindkét országban betiltották a játékot durvasága miatt, gyakran emlegették „ördögi mulatságként”, büntetésként pedig börtönnel fenyegették a futballozókat. 4. Ezzel egy időben megjelent Firenzében a calcio, Európában az első elkerített városi pályán zajló, mérkőzésvezető által irányított csapatjáték. Egy-egy csapat 27 főből állt, és a másik fél várát jelképező sátorba kellett belőni a labdát. A játékosok szigorúan meghatározott rend szerint álltak fel: elöl 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban megint 3 védő, akik közül a középső volt a kapus. Egyedül csak ő vehette a kezébe a labdát, a többiek rúghatták, vagy ököllel üthették. A sátrak mellett zenekarok is voltak, zeneszó mellett zajlott a mérkőzés. 5. A modern labdarúgás A mai értelemben vett labdarúgás az 1820-as években az angol diákok körében virágzott fel. A korábbiaktól annyiban mindenképpen eltért, hogy tiltották a túlzott durvaságot, és pontosan meghatározták a pálya nagyságát. 1857-ben alapították meg az első amatőr futballegyesületet, az FC Sheffieldet. 1895-ben adták ki a lényegében mai napig érvényes hivatalos játékszabályokat, ez lehetővé tette a játékosok tevékenységének összehangolását és a feladatok megosztását. Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban. 1928-ban a francia Jules Rimet és Maurice Delaunay azzal az ötlettel állt elő, hogy a nemzeti válogatottak világbajnokságon mérjék össze az erejüket. Az ötlet két év múlva valósággá vált, 1930 júliusában már össze is csaptak a különböző nemzetek csapatai. Ekkor Argentínát legyőzve a házigazdák lettek a világbajnokok. a. Ki nyerte az első futball-világbajnokságot? () b. Melyik országban korlátozták leginkább a játékban részt vevők körét? () c. Miért nevezték a középkorban határlabdázásnak is a játékot? () d. Melyik ország vagy város játékában volt cél a labda „kapuba” juttatása? Tedd zárójelbe a két helyes választ! Kína – Japán – középkori Anglia/Franciaország – Firenze e. Szerinted melyik nép vagy város játéka hasonlít leginkább a mai labdarúgáshoz? Válaszodat a szövegből vett, ugyanazon városra/népre vonatkozó 2 példa segítségével indokold! A választott nép vagy város:() Indoklás: •() •() f. Döntsd el a teljes szöveg alapján, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! Írj az állítás utáni zárójelbe I betűt, ha igaz, H betűt, ha hamis! A. A szövegben leírt összes szabályt figyelembe véve tilos a labdát kézzel érinteni.() B. A játékosok feladatmegosztása csak 1895-től vette kezdetét.() C. A pálya pontos méretét először Angliában szabályozták.() g) Ezt a feladatot nem kell megoldani. 10. Sokszor felmerül a kérdés, hogy szükség van-e manapság a felső tagozaton a nyomtatott tankönyvekre. 10–12 mondatos fogalmazásodban fejtsd ki erről a véleményedet, mutass be 2-2 érvet a nyomtatott tankönyv használata mellett és ellen! A saját álláspontodat is fogalmazd meg: Neked szükséged van a nyomtatott tankönyveidre? Figyelem! A 4 mondatnál rövidebb fogalmazás nem értékelhető! Ha a fogalmazás nem éri el a 10 mondatot, az jelentős pontlevonással jár. A fogalmazást írd a zárójelbe! () Vége a feladatlapnak.