MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2018. január 20. 10:00 óra NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Ügyelj a helyesírásra! A feladatokat tetszés szerinti sorrendben oldhatod meg. A megoldásra összesen 45 perced van. Az utolsó (10.) feladatra legalább 10–15 percet szánj! Ne feledkezz meg az állomány mentéséről! Jó munkát kívánunk! 1. feladat A megadott szótagok felhasználásával alkoss 2-2 szót az utasításnak megfelelően! Írd a zárójelekbe a megoldásokat! nya – ró – ló – ta – ka két szótagos szavak:() három szótagos szavak:() 2. feladat Lásd el a vág szót a megfelelő igekötővel úgy, hogy a keletkezett szó a következőket jelentse! Írd a zárójelekbe a megoldásokat! A) nagyzol, dicsekszik:() B) szó szerint megtanul:() C) rögtön válaszol:() D) becsap:() E) elkezd:() 3. feladat Melyik hangulatjel felel meg leginkább az alábbi kifejezésnek? Írd a rajz betűjelét a szólás melletti zárójelbe! Egy zárójelbe csak egy betűt írhatsz. Vigyázz, két betűt nem kell sehova írnod! sír, mint a záporeső () töri a fejét () potyognak a könnyei a nevetéstől () rajzok A)kerek arc szélesen mosolygó, nevetésre nyíló szájjal,mosolygó szemekkel, a szemek külső sarkában egy - egy könnycsepp B)kerek arc legörbülő szájjal, nagy szemekkel, a szemek alsó felén egy - egy meginduló könnycsepp C)kerek arc szorosra zárt szájjal, összevont szemöldökkel, a mutató és hüvelykujj az állon nyugszik D)kerek arc lefelé görbülő, kitátott szájjal,szűk szemekkel, az arc mindkét oldalán sok-sok könnycsepp E)kerek arc szélesen mosolygó, nevetésre nyíló szájjal 4. feladat A kommunikáció során sokszor nem pontosan azt mondjuk, mint amit gondolunk. Alakítsd át a következő mondatokat a beszélő valódi szándékát kifejező mondatokká!Írd a zárójelbe a mondatot! példa: a mondat:Kinyitnád az ablakot? a beszélő valódi szándéka:Nyisd ki az ablakot! A) a mondat:Most pedig kitakarítod a szobádat. a beszélő valódi szándéka:() B) a mondat:Ugye nem kérsz több fagylaltot? a beszélő valódi szándéka:() C) a mondat:Azt hiszed, hogy ez vicces volt? a beszélő valódi szándéka:() 5. feladat Olvasd el figyelmesen Weöres Sándor Kínai templom című versét, majd válaszolj a rá vonatkozó kérdésekre! Szent fönn Négy majd kert lenn fém mély bő tág cseng: csönd lomb: éj Szép, leng, tárt jő, Jó, mint zöld kék Hír, hült szárny, árny. Rang, hang. a) Milyen irányban kell olvasni a vers szavait? Válaszodat indokold is! () b) Milyen közös jellemzője van a vers szavainak? () c) A vers az alábbi metaforákkal 2 fogalmat fejez ki. A kifejezések mellett levő zárójelbe írd ki a versből a hozzájuk tartozó 2 fogalmat! kék árny:() tárt zöld szárny:() d) Jelöld csillaggal azt az állítást, amelyik igaz a versre!Írd a csillagot a zárójelbe! A)A versben csak keresztrímek vannak.() B)A versben nincsenek rímek.() C)A versben találhatók páros rímek.() 6. feladat Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Szerized az édi nyelvet? (1) A mai magyar nyelvhasználat egyik legismertebb és leginkább visszatetsző jelensége az édi, husi, uncsistb. típusba tartozó szavak elterjedése és használata. A „mozgalom” ellen rengetegen lépnek fel, nyelvművelők és laikusok egyaránt. Mi lehet akifogás a fenti – szabályosan működő, a főneveket (naci –nadrág, üccsi–üdítő), a mellékneveket (édi– édes, husi –húsos) és az igéket (pl. becsomiz– becsomagol, szeriz–szeret) egyaránt érintő jelenséggel szemben? A leggyakoribb indokok az igénytelenség, a gyerekesség, a mézesmázosság, a nyelvi romlás. Ám lehet, hogy a fenti szócsoport felett túl könnyen törnek pálcát az ellenzők. (2) A szavak képzésében semmi huncutság nincs: a beszélő valahol az első szótag határán elnyisszantja a szót (pl. kar-ácsony), majd hozzábiggyeszti az -i képzőt (kari). Sőt, nem is feltétlenül az -i-t, mivel a választék nagyobb. A végződés lehet pl. -ci: ruci (ruha), tünci(tündéri),-csi: szemcsi(szemüveg),telcsi(telefon)vagy -szi: tüdőgyuszi(tüdőgyulladás). Ugyanaz a szó több mindent is jelenthet – gondoljunk csak a cuki (cukros/ aranyos/cukrászda) vagy a vili (világos/villamos) szópárokra. (3) A fent említett típusba tartozó szavak közül néhány minden magyar ember szókincsében benne van. Hiszen szinte biztos, hogy mindenki használta már az alábbi szavak valamelyikét: csoki (csokoládé), mozi (mozgóképszínház), süti (sütemény). Ezek mára teljesen bevett, úgynevezett „szótári” alakok. E szavak legtermészetesebb és legismertebb használati köre a gyereknyelvé. A gyermekek szeretik a játékosságot, a mulatságos hangzást, a rövid, könnyen érthető szavakat. Az ide tartozó szavak mind kapcsolódnak a gyerekek világához: bölcsi (bölcsőde), hugi (húg), isi (iskola), nyuszi (kisnyúl), ovi (óvoda).A szaknyelvekben szintén meglepően magas az ilyen típusú szavak száma. Ilyenek pl. az informatikába tartozó moncsi(monitor), noti(noteszgép) vagy proci(processzor), sőt a roppant férfias rendőri nyelvből sem hiányoznak: biri(helyszíni bírság), őrmi(őrmester),szoli (szolgálat). Céljuk minden esetben a rövidítés, esetleg a feszültségoldás – de hivatalos helyzetben természetesen sosem fordulnak elő. (4) Vajon miért annyira zavaró ez a fajta nyelvhasználat? Miért bélyegzi meg a közvélemény?A válasz roppant egyszerű: nem a szavakkal van probléma, hanem magával a stílussal. A „plázás” ifjúsági nyelvre ugyanis nem csupán az -i képző kiemelt szeretete, hanem pl. egyes kifejezések (kivivok– kíváncsi vagyok’, naon– nagyon’) túlzott használata, jellegzetes hanghordozás, beszédstílus (affektálás, hadarás), öltözködés, zenei ízlés, sőt életforma jellemző. A rosszallás ennek a stílusnak, illetve a stílus teremtőinek és követőinek szól. Engem is zavart, amikor az egyik ismerősöm megkérdezte: „Na, mi volt a karcsiajcsi?” Azaz karácsonyi ajándék. (https://www.nyest.hu/hirek/vili-naci-uccsi...) a) A cikk melyik két bekezdésének lehetne adni a következő alcímeket? A két bekezdés számát írd a megfelelő zárójelbe! A)Így beszélünk mi:() B)Hogyan hozunk létre „édi” szavakat?() b) Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! Írd a mondat utáni zárójelbe az igaz vagy hamis szavakat! A)A felnőtt férfiak egyáltalán nem használják az „édi” nyelv szavait.() B)A közvélemény megbélyegzi az összes -i kicsinyítő képzős szó használatát.() C)Az ellenzőket nem csak a jellegzetes szóhasználat zavarja.() c) Az 1. bekezdés végén szerepel a pálcát tör felette szólás. Mi a jelentése?Írd a zárójelbe!() d) Ahogy olvashattuk, az „édi” nyelv szavaira jellemző a többértelműség. Mit érthet pl. a szoli szó alatt az, aki barnulni vágyik, illetve egy rendőr? Írd a zárójelbe a megoldást! aki barnulni vágyik:() rendőr:() e) A 4. bekezdés végén a cikk írója hoz egy személyes példát is. Vajon miért zavarta őt, amikor egy ismerőse megkérdezte tőle, hogy „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” () Lackfi János egyik versének két versszaka is ezt az „édi” nyelvet figurázza ki. Olvasd el figyelmesen, majd oldd meg a feladatokat! Lackfi János: Véletlen (részletek) […] koviubi pörivel a kedvencem lekipali csokival jaj vétkeztem […] vidikazizacsiban a víkendem csörizi a telimet a véletlen (http://www.lackfi-janos.hu/veletlen/) f) Minek a rövidítése a 3. versszakban a „koviubi pörivel” és a „lekipali”? Válaszaid írd a zárójelekbe! koviubi pörivel:() lekipali:() g) Írj egy példát a versből arra, hogy az „édi” nyelv az igéket is érinti!A példát írd a zárójelbe! Az „édi” ige:() 7. feladat Egészítsd ki a mondatokat az alábbi, a kiejtés szerint megadott szavak helyesen írt alakjával! Írd a helyes alakot a zárójelbe! a) jáccunk Mi esténként a testvéreimmel társasjátékot(). Ma délután ne()a társasjátékkal! b) sújt Aki beteg, ne emeljen nehéz()! Sajnos az árvíz szinte minden évben()minket. c) fojt Úgy()belőle a szó, hogy nem győztük hallgatni. Ez a sűrű füst szinte meg(),alig kapok levegőt. d) kiált Kati()az erkélyre, hogy lássa az érkező vendégeket. Aki nagyot(),azt jobban meg lehet hallani. e) fogja A törökök()megszökött a várból. Kati erősen()anyukája kezét. f) küld Az üzenetet időben()el! Kati minden nyaralásról()képeslapot a nagymamájának. 8. feladat a) Egészítsd ki az alábbi újsághírt a zárójelben megadott mondatrészekkel! A beírandó szavakat az alábbi listából választhatod ki, de neked kell őket a megfelelő toldalékkal ellátnod! Írd a megfelelő alakot a kettőspont után! Vigyázz, két szót nem kell felhasználnod! A beírható szavak (a megfelelő toldalékok nélkül): társaság – ez – kiabál – bérlet – hangos – menekül Egy férfi a villamoson barátja(eszközhatározó):akarta magát igazolni.Az (tárgy):felfedező ellenőrrel (módhatározó):(minőségjelző): férfit végül a rendőrök fékezték meg. b) Írd a zárójelbe az alábbi igék közül azokat, amelyek kijelentő és felszólító módúak is lehetnek! nézzük – hord – fújom – mossa – hagyja – legyen () 9.feladat Van, amikor egy szólást vagy közmondást egy másik nyelv teljesen máshogy fejez ki, mint a magyar. Ilyen idegen állandósult szókapcsolatokat adtunk meg szó szerinti magyar fordításban. Írd a zárójelbe a nekik leginkább megfelelő magyar mondat betűjelét! Vigyázz, hármat nem kell sehová írnod! az idegen szólás/közmondás szó szerinti fordítása a) Még ha a majom selyembe is öltözik, majom marad.() b) Csukott szájba nem mennek legyek.() c) Miután meglopták, bezárja az ajtót.() magyar mondat A)Madarat tolláról, embert barátjáról. B)Nem a ruha teszi az embert. C)Eső után köpönyeg. D)Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. E)Szemtelen, mint a piaci légy. F)Ajtóstul ront a házba. 10. feladat Egyes iskolákban a tanulóknak kötelező egyenruhát viselniük, míg máshol nincs ilyen szabály. 10-12 mondatos fogalmazásodban alakítsd ki álláspontodat, és írj legalább 2-2 érvet, amely az iskolai egyenruha kötelezővé tétele mellett, illetve ellene szól! Figyelem! A 4 mondatnál rövidebb fogalmazás nem értékelhető! Vége a feladatlapnak.