MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2016. január 21. 14:00 óra NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Ügyelj a helyesírásra! A feladatokat tetszés szerinti sorrendben oldhatod meg. A megoldásra összesen 45 perced van. Az utolsó (10.) feladatra legalább 10–15 percet szánj! Ne feledkezz meg az állomány mentéséről! Jó munkát kívánunk! 1. feladat A következő szóból lépésenként egy-egy betű elvételével alkoss új értelmes szót! például: kelet – kelt – kel – el hideg 2. feladat a) Milyen közmondásokra ismersz rá? Egészítsd ki a megadottakat egy-egy hiányzó szóval, majd írd a zárójelbe a jelentéseknek megfelelő nagybetűt! Vigyázz, egy meghatározáshoz nem tartozik nagybetű! A) Jobb ma egy (), mint holnap egy () B) Egyik (), másik () C) () nem lesz () D) Ajándék () ne nézd a ()! (a közmondás betűjele); a közmondás jelentése () Az igazi ajándékot kérés nélkül adják. () A rossz természet nem változik meg. () Egyformák. () Többet ér a biztos kevés a bizonytalannál. () Nem illik az ajándékot lebecsülni. b) Mi a magyar megfelelője az alábbi idegen szavaknak? Tedd zárójelbe a megfelelőt! A) aktív: tevékeny – hasznos – ismert B) kritika: vita – bírálat – tanács C) optimális: leggyakoribb – legkedvezőbb – elfogadható 3. feladat Melyik igéből vagy főnévből jöttek létre a következő szavak? A megoldást írd a zárójelbe! például: leves: (lé) a) szaval: () b) jövevény: () c) szöveg: () d) nevel: () e) tevékeny: () 4. feladat Egy külföldi munkalehetőségeket hirdető cég így reklámozza egyik magas fizetési lehetőségekkel csábító ajánlatát: „Külföldi hajós munka. Minden jó, hajó a vége!” A mellékelt képen egy több emeletes tengerjáró üdülőhajó látszik. Magyarázd meg a hirdetésben rejlő szójátékot! 5. feladat Az alábbi szópárok közül tedd zárójelbe azt a szóalakot, amelyikre igaz a melléjük írt állítás! a) folyt – fojt: múlt idejű ige b) kiált – kiállt: igekötős ige c) álld – áld: felszólító módú igealak d) sújt – súlyt: tárgyragos főnév e) bojt – bolyt: szótő f) fogja – foglya: főnév 6. feladat Írj egy-egy példát arra, amikor a nem nyelvi kommunikáció eszközei lehetnek az alábbiak! Válaszodban térj ki arra is, hogy milyen jelentést hordozhatnak a példáid! a) öltözék: b) testtartás: 7. feladat a) Alakítsd át a következő mondatokat tagadóvá úgy, hogy a zárójelbe tett mondatrészek is tagadóvá váljanak! A) (Bárkinek) elmondhatod. B) (Valahol) megvan a telefonom. b) A zárójeles mondatrészeken kívül melyik mondatrész vált még tagadóvá? 8. feladat Olvasd el figyelmesen Weöres Sándor Tengermozgás című képversét, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! A vers kézírással készült. A vers címe és sorai egymással párhuzamosan mozognak. Minden sor emelkedik-süllyed, emelkedik-süllyed. A süllyedés és emelkedés fölött egy hullámzó hajú sellő rajza látható. (A vers szövegét segítségül megadtuk gépelt szövegként is.) Weöres Sándor: Tengermozgás A hullámok, a hullámok, tenger-habból hegy meg árok, fodrosulnak a hullámok, a hullámok, mint az álmok, part-szegélyről visszahullnak a hullámok, a hullámok. a) Milyen összefüggés van a vers formája és tartalma között? b) A hegy és árok esetében a szavak versbéli elhelyezkedése hogyan függ össze azok jelentésével? c) Az alábbiak közül melyik az egyetlen igaz állítás? Írd a megfelelő állítást jelölő nagybetűt a zárójelbe! A: A vers ütemhangsúlyos és rímtelen. B: A vers páros rímű időmértékes. C: A vers rímes ütemhangsúlyos. Az igaz állítás nagybetűs jele: () d) Az alábbi költői eszközök közül melyekre találsz példát a versben? Tedd zárójelbe! allegória; hasonlat; költői jelző; fokozás; ismétlés 9. feladat Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A tollaslabdajáték eredete (1) Az ember ősidők óta szeret játszani, évezredek óta a legkülönbözőbb játékokat találta ki és találja ki nap mint nap. A történelmi adatok szerint a tollaslabdajátéknak is több ezer éves a múltja. Egyik elődje a „szférika” gömbjáték, a másik a „paganika”. Az előbbi az ókori görögök, az utóbbi a rómaiak mindennapos gimnasztikájához tartozott. A hiteles feljegy¬zésekből tudjuk, hogy Kínában „di-dsien-dsi” néven játszották, majd a 14. században már Japánban is ismerték. A játszók maguk készítette kezdetleges, de néha még arannyal, ezüsttel is ékesített faütővel adogatták egymásnak a színes tollakkal tűzdelt bogyókat, gumókat. (2) Az inkák és az aztékok furcsa tollakkal ékesített, keményen kitömött bőrlabdacsot ütögetve játszottak. Moctezuma azték fejedelem maga is megmérkőzött minden nap¬le¬men¬tekor a kasztíliai vitézekkel az ősi város, Tenochtitlan labdaházában. A verseny díja egy arannyal teli kehely volt. Ezt a tollaslabdajátékot hozták először Európába a spanyol hódítók „indiaco” néven, amely a 17. századra Európa-szerte az arisztokrácia kedvtelésévé vált. A tollakhoz lassanként (a teniszütőhöz hasonlatos) ütő is társult, amellyel könnyebb volt a levegőben tartani a labdát. Feljegyezték, hogy ezt Nagy Katalin orosz cárnő is nagyon élvezte, Svédországban pedig Krisztina királynő játszott „featherball”-t tyúktollakból készített lágy labdával. A játékot maximális eleganciával, viszont minimális erőfeszítéssel űzték az előkelő hölgyek és urak, magától értetődően olyan öltözékben, amely amúgy is lehetetlenné tette volna a gyors vagy hirtelen mozdulatokat. Lényege az volt, hogy a labdát a partnerhez (még nem ellenfél) üssék. (3) A tollaslabdajáték mai formáját brit katonatisztek kezdték elterjeszteni, akik Indiában ismerték meg 1860 körül, majd később Angliában is meghonosították. 1872-ben az angliai Badminton fürdővároskában, Beaufort herceg birtokán játszották először versenyszerűen a tollaslabdázást; innen származik a versenysportág nemzetközi elnevezése. A herceg a füves gyepen kijelölte a pályát, és madzagot feszített ki hálóként, amely felett át kellett ütni a madártollakból készült labdát. (4) A badminton az 1972. és az 1988. évi nyári olimpiai játékokon bemutató sportágként szerepelt, de csak az 1992. évi barcelonai olimpián debütált férfi és női egyes, valamint a férfi és női páros versenyszámokkal. Az olimpiai rangra emelkedett versenysport rendszeres és sok edzésmunkát, nagy ügyességet, kitűnő reflexeket, kiváló állóképességet követel. A mér¬kő¬zések – főleg a párosok – a közönségnek rendkívüli látványt nyújtanak. Ám a tollas¬labdajátékot élet¬kor¬tól és nemtől függetlenül mindenki űzheti. Szélcsendes időben szabadtéren kötetlen formában vagy pályán, továbbá fedett létesítményben (pl. tornateremben) is játszható. Aránylag olcsó sportfelszereléssel, viszonylag kevés gyakorlás után is egészséges testmozgást, jó szórakozást és sikerélményt jelent. (forrás: www.badminton.hu, www.tollaslabdazas.lapunk.hu) a) Hogyan nevezi a szöveg a következő népek játékát? Keresd meg a megfelelő kifejezést, és írd a betűjelét a zárójelbe! Vigyázz, valamelyik népnévnek nem lesz párja! rómaiak: () A) di-dsien-dsi görögök: () B) paganika kínaiak: () C) indiaco aztékok: () D) featherball indiaiak: () E) szférika svédek: () b) Mi a tollaslabda versenysportág nemzetközi elnevezése? c) A 2. bekezdésből idézünk egy mondatot: „A játék lényege az volt, hogy a labdát a partnerhez (még nem ellenfél) üssék.” Miben más a tollaslabdajáték, ha a társunk partner, és nem ellenfél? d) Melyik bekezdés illusztrációja lehet az alábbi ábra? A képen elegáns hölgyek földígérő, hosszú ruhában tollaslabdáznak. A bekezdés száma: () e) Melyik bekezdések tartalmát foglalják össze az alábbi címek? Írd be a zárójelbe! A bekezdés címe; (Sorszáma) Az előkelők játéka () A játék ókori előképei () Szabadidő- és versenysport () f) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! A helyes választ tedd zárójelbe! A) A tollaslabdajáték első európai megjelenése brit katonatiszteknek köszönhető. IGAZ – HAMIS B) A labda anyaga az idők során semmit nem változott. IGAZ – HAMIS C) 1972-ben lett először olimpiai versenyszám a tollaslabda. IGAZ – HAMIS 10. feladat A mai iskolások sokféle tantárgyat tanulnak az iskolában. Ha te dönthetnél, milyen új tantárgyat vezetnél még be? 10-12 mondatos fogalmazásodban legalább 3 indokkal támaszd alá választásodat Vége a feladatlapnak!