MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2013. január 19. 10:00 óra NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A feladatokat tetszés szerinti sorrendben oldhatod meg. A megoldásra összesen 45 perced van. Az utolsó (10.) feladatra legalább 10–15 percet szánj! Ne feledkezz meg az állomány mentéséről! Jó munkát kívánunk! 1. feladat Toldj be egy-egy betűt a következő szavak belsejébe úgy, hogy újabb értelmes szó keletkezzen! Az új szót írd a zárójelbe! pl.: BUTA – BUKTA vagy KERT – KERET A) LÁMA () B) MANÓ () C) PERC () 2. feladat Párosítsd a kifejezéseket a jelentésekkel! Válaszd ki, és írd a kifejezések mellé a zárójelbe a megfelelő számot! Vigyázz, három jelentés kimarad! a) () ujjat húz vele b) () a szeme sem áll jól c) () leveszi róla a kezét d) () nyakon csíp e) () ujjal mutogatnak rá 1. utolér, elfog 2. rossz híre van 3. kiáll az igazáért 4. elszomorodik, szomorú lesz 5. beleköt 6. csintalan 7. nem áll mellette 8. kiválasztják 3. feladat a) Milyen kommunikációs helyzetben (beszédhelyzetben) hangozhatott el az alábbi városi párbeszéd? – Jöjjenek gyorsan, nagy baj van! – Hová kell mennünk? Kicsoda ön? – A második szomszédba, a szomszéd vagyok. – Honnan beszél, uram? – Innen, a telefonfülkéből. – De hol van az a fülke? – A posta előtt. b) Miért nem érhette el a célját a telefonáló? A köszönés/elköszönés elmaradásán kívül nevezz meg két hiányosságot! 1. hiba: 2. hiba: 4. feladat a) Milyen mondatrész a következő mondatokban a -val/-vel ragos szó? Írd a zárójelekbe a mondatrész pontos megnevezését (pl. helyhatározó)! (Magadnak segítségül elemezheted a mondatokat.) A) Toldi a jó késsel a cipót fölszelte, () B) S a cipóval a húst jóízűen nyelte. () C) Vitték a királyhoz Toldit nagy pompával. () D) Nyugtával dicsérd a napot. () E) Még sosem foglalkozott elméleti kérdésekkel. () b) Alkoss két különböző szórendű mondatot az összes megadott szó felhasználásával úgy, hogy a mondatok jelentése igazolja a megadott állításokat! A megoldásokat írd a zárójelbe a megfelelő következtetések elé! a, csak, Jancsi, nyersen, paradicsomot, szereti A) (), a testvérei nem. B) (), a paprikát nem. 5. feladat Írd be a szögletes zárójelbe a megfelelő számot aszerint, hogy milyen mássalhangzót kell írni a következő szavakban az aláhúzás helyére! 1 = rövid, 2 = hosszú, X = mindkettő lehet a) bölcse_ég (s) [] b) te_ik (l) [] c) szégye_ (l) [] d) fő_ön (j) [] e) ját_anak (sz) [] f) taga_ (d) [] 6. feladat Olvasd el figyelmesen Hárs Ernő Vadludak című versét, majd válaszolj a kérdésekre! Hangok sírnak át az égen vadlúd árnyak hosszú V-ben Sarki tájról délre szállnak búcsút mondva víznek fának Bárha jég és hó lep mindent válni mégis fáj a szívnek Ezért jajgat úgy a vadlúd mikor ősszel húzni halljuk Hárs Ernő Vadludak című versét a megszokottól eltérő formában írta le. Az első és második versszakot oly módon írta egymás mellé, hogy az első és második versszak első szavai közé nyolc szóközt helyezett el, a második szavak közé hét szóközt helyezett, minden következő sorban eggyel csökkenő szóközt rakott. Megismételjük a verset ilyen formában – zárójelbe téve a szóközök számát. Ezzel a formával a vers képe egy látó V betűt mutat. Hangok (8 szóköz) Sarki sírnak (7 szóköz) tájról át az (6 szóköz) délre égen (5 szóköz) szállnak vadlúd (4 szóköz) búcsút árnyak (3 szóköz) mondva hosszú (2 szóköz) víznek V-ben (1 szóköz) fának A harmadik és negyedik versszakot is ilyen formában írta le. Bárha (8 szóköz) Ezért jég és (7 szóköz) jajgat hó lep (6 szóköz) úgy a mindent (5 szóköz) vadlúd válni (4 szóköz) mikor mégis (3 szóköz) ősszel fáj a (2 szóköz) húzni szívnek (1 szóköz) halljuk a) Milyen összefüggés van a vers témája és a formája között? b) Milyen költői eszköz a „húzni halljuk”? c) Tedd zárójelbe az egyetlen igaz állítást! I. A vers ütemhangsúlyos ritmusú. II. A versben a sorok egyáltalán nem rímelnek. 7. feladat A fenti versből keress egy-egy példát az alábbi meghatározásokra! Válaszodat írd a zárójelbe! a) indulatszóból képzett ige: () b) határozói igenév: () c) általános névmás: () d) mély hangrendű többes számú főnév: () 8. feladat Népszerű írónk, Lázár Ervin nagyon kedvelte a játékos névadásokat, ezekkel olykor jellemezte is meséinek szereplőit. Erre hozunk most két példát. a) Ríz Tejbeg, a norgol óriás az egyik mesében hadat üzen egy ételnek. Vajon melyiknek? Az étel: b) Áttentő Redáz „egy rossz arcú alak. Hétpróbás gazembernek látszik. Tele van sötétséggel.” Vajon melyik két melléknév összevonásából jött létre a neve? Az egyik melléknév: A másik melléknév: 9. feladat Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! SCRABBLE Kártyajáték – Szabályok (részlet alapján) A kártyajátékot különböző korú és képességű játékosok is játszhatják együtt, akár nagyobb csoportokban is. A játék során a keresztrejtvényekhez hasonló módon egymásba kapcsolódó szavakat kell alkotni a betűkártyák felhasználásával, melyeknek eltérő pontértékük van. A játék menete Keverjétek meg alaposan a kártyákat, és helyezzétek őket a betűkkel lefelé az asztalra! A játék kezdetén minden játékos húz egy betűkártyát, így határozva meg a sorrendet – az kezd, aki az ábécé elejéhez legközelebb álló betűt húzza. Ezután tegyétek vissza a lapokat a pakliba! Ezt követően minden játékos 7 betűkártyát kap. Az első játékost az óramutató járásával megegyező irányban követik a többiek. Minden játékos minden körben kártyát cserélhet, passzolhat, vagy elhelyezhet egy szót az asztalon. Az első játékos két vagy több betűkártyája felhasználásával a lehető legjobb szót alkotja meg, majd elhelyezi azt az asztalon vízszintes (balról jobbra olvasva) vagy függőleges (felülről lefelé olvasva) irányban. Átlósan nem lehet szavakat lerakni. A következő játékos az asztalon szereplő szavak bármelyikét kiegészítheti a kártyái segítségével úgy, hogy újabb értelmes szó jöjjön létre. Az egyszerre lerakott összes lapnak egy sorban vagy oszlopban kell elhelyezkednie. Amikor rákerül a sor, bármelyik játékos dönthet úgy, hogy egy vagy akár az összes kártyáját kicseréli, ám ez esetben csak a következő körben kerül újra játékba. Ahány kártyát egy játékos lerakott, annyi új kártyát húz a pakliból. Győzelem A játékosok addig játszanak, amíg egyikük ki nem rakta valamennyi lapját, és nem tud újabb kártyát húzni, mert elfogyott a pakli. Ekkor mindenki összeadja a kezében maradt kártyák értékét, és levonja azt összpontszámából. Ha az egyik játékos minden lapját kijátszotta, a többiek kezében lévő kártyák összértékét hozzáadhatja saját pontjaihoz. Az győz, akinek a legtöbb pontja van. Engedélyezett szavak A Magyar értelmező kéziszótárban található bármely szó felhasználható, kivéve azokat, amelyeknek csak nagy kezdőbetűs alakja használatos, szintén kivéve a rövidítéseket és a ragokat, valamint a kötőjellel írt szavakat. Azok az idegen szavak, amelyeket már a magyar nyelv részének tekintünk, szintén felhasználhatók. Szótár vagy szószedet csak akkor használható, ha a játékosok az éppen lerakott szavak érvényességét kívánják ellenőrizni. a) Igazak vagy hamisak a Scrabble játékra vonatkozó állítások? Válaszodat írd a zárójelbe! A) A gyerekek a felnőttekkel együtt is játszhatják. () igaz, hamis B) Csak jó helyesírók játszhatják. () igaz, hamis C) Minden körben mindenkinek kell lapot húznia. () igaz, hamis D) Az a nyertes, aki a legtöbb kártyát tette le. () igaz, hamis E) A szótárral ellenőrizni lehet a szó létezését a lerakás előtt. () igaz, hamis b) A következő ábrán a játékosok elhelyezkedését és első húzott betűkártyáját láthatod. Határozd meg, ki kezdi a játékot, és írd a zárójelbe a játékosok játékbeli sorrendjét! Az ábrán egy kör alakú asztal körül ülnek a játékosok, az óramutató járásának megfelelően: Tomi „Z” Kata „B” Gergő „M” Bence „C” Jutka „O” Az 1. játékos neve: () A 2. játékos neve: () A 3. játékos neve: () A 4. játékos neve: () Az 5. játékos neve: () c) Mikor marad ki valaki egy körön belül a játékból? () d) Döntsd el, érvényesek-e az alábbi megoldások a játékban! Tedd zárójelbe az érvényes szavakat! FÖLD KB. IZEG-MOZOG RÁDIÓ BALATON e) A kezdő játékos betűkártyáiból az ÓRA szót szeretné lerakni. A megadott lehetőségek közül tedd szögletes zárójelbe a helyeseket! Megadtuk a betűk utáni zárójelben, hogy a betű melyik sor melyik oszlopában található. Például az Ó(3;4)R(3;5)A(3;6) azt jelenti, hogy az „Ó” betű a harmadik sor negyedik oszlopában, az „R” betű a harmadik sor ötödik oszlopában, az „A” betű pedig a harmadik sor hatodik oszlopában található. Ó(1;1)R(1;2)A(1;3) Ó(1;1)R(2;2)A(3;3) A(2;5)R(2;6)Ó(2;7) Ó(2;7)R(3;7)A(4;7) Ó(1;8)R(1;9)A(2;9) Ó(2;9)R(3;9)A(4;9) 10. feladat Egy 2012-es felmérés szerint a tizenévesek 60%-a naponta internetezik, és kétharmaduk rendelkezik legalább egy közösségi oldalon saját profillal. 10–12 mondatban fogalmazd meg a véleményedet erről a jelenségről! Mutasd be az internet, illetve a közösségi oldalak használatának legalább 2-2 előnyét, illetve hátrányát! Vége a feladatlapnak.