MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2012. január 21. 10:00 óra NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: A feladatokat tetszés szerinti sorrendben oldhatod meg. A megoldásra összesen 45 perced van. Az utolsó (10.) feladatra legalább 10–15 percet szánj! Ne feledkezz meg az állomány mentéséről! Jó munkát kívánunk! 1. feladat a) Egészítsd ki a megadott mássalhangzókat magánhangzókkal úgy, hogy megfelelő hangrendű, értelmes szavakat kapj! Egy zárójel egy hangnak felel meg. Tulajdonneveket nem írhatsz. magas b()k() mély b()k() vegyes b()k() b) Miről tájékoztatnak az alábbi képi jelek? Ezzel a feladattal nem kell foglalkoznod. Ez a képeket tartalmazó feladat vakok számára nem adaptálható. 2. feladat Olvasd el figyelmesen az alábbi halandzsaverset és a „fordítását”, majd válaszolj a kérdésekre! Dzsá gulbe rár kicsere áj ni musztasz emo áj ni mankütvantasz emo adde ni maruva bato! jaman! Ole dzsuro manni he ole csilambo ábibi he ole buglo iningi he lünlel dáji he! jaman! Szél völgye farkas fészke mért nem őriztél engem mért nem segítettél engem most nem nyomna kő! ajaj! Könnyemmel mosdattalak hajammal törölgettelek véremmel itattalak mindig szerettelek! ajaj! (Weöres Sándor: Barbár dal – képzelt eredeti és képzelt fordítás) (részlet) a) A felsoroltak közül írd a zárójelbe azokat a szavakat, amelyek a halandzsaversben igék lehetnek! musztasz, gulbe, csilambo, áj, iningi () b) Mi lehet a halandzsaversben a ni szó jelentése? () c) A halandzsavers 2. versszakában melyik szó lehet: indulatszó: () határozószó: () 3. feladat a) Röviden fogalmazd meg, kik között és milyen helyzetben vagy hol hangozhatnak el az alábbi mondatok! (Pl.: Adhatok még valamit? – Vásárláskor az eladó a vevőnek) A) Legalább te mellém állhattál volna! B) Kérem a következőt! C) Kérem, hogy csak az összes név elhangzása után tapsoljanak! b) Egy igénytelenül megfogalmazott iskolai írásbeli felelet egy részletét olvashatod itt. Milyen nyelvhasználati, stilisztikai hibákat követett el a tanuló? Írd a zárójelbe a 6 hibát! Minden hiba mellé egy javítást írj! A törökök jól átverték a magyarokat, amikor csellel elfoglalták Budát. Az is tök gáz volt, hogy Török Bálintot is foglyul ejtették. Amikor ezt a királyné megtudta, nagyon kiborult, és a kisfiával együtt lelépett. Ezt irtó izgalmasan mutatja be az Egri csillagok. Én nagyon bírom Gárdonyi regényét. () () () () () () 4. feladat Írd le az alábbi szavak toldalékos alakjait helyesen! a) szebb + ből: b) meggy + vel: c) Kossuth + hoz: d) Bernadett + től: e) Papp + val: f) az + hoz: 5. feladat Fejezd ki egy szóval a szólásokat! a) kitették a szűrét: b) szedi a sátorfáját: c) tejben-vajban fürösztik: 6. feladat Írj egy-egy példát a megadott szószerkezetre az alábbi kis szövegből! A zebrákról Afrikában évszázadok óta népes családokban élnek, minden társukat személyesen ismerik. Legfontosabb azonosító jellegzetességük testük csíkok alkotta mintázata. Pl.: helyhatározós szószerkezet: Afrikában élnek a) tárgyas szószerkezet: b) időhatározós szószerkezet: c) minőségjelzős szószerkezet: d) birtokos jelzős szószerkezet: 7. feladat Az alábbi három mondat alapján válaszolj a kérdésekre! A) A követ átadta megbízólevelét. B) A követ nem voltam képes felemelni. C) Félek, hogy valaki követ engem. a) Az állítás mellé a zárójelbe írd a megfelelő mondat betűjelét! Egy helyre több betűjel is kerülhet! A követ szóalak egyben szótő is: () A követ szó a mondat alanya: () A követ szó főnév: () b) Írd a zárójelbe a megfelelő választ! A követ szó a három mondat alapján: több jelentésű azonos alakú rokon értelmű () 8. feladat Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Újjászületett a solymári vár „A solymári várat először egy 1390 körül keltezett oklevélben említik, így feltehetően az 1350-es évek után építtette Lackfi István nádor” – mondta el Szalay Gábor építész, műemléki tervező a helyszínen. „Mivel stratégiailag kulcsfontosságú helyen fekszik, a későbbiekben jobbára királyi birtok volt” – tette hozzá. Hogy a vár szerepét megértsük, elég egy pillantást vetnünk a környékre az egykori torony helyén álló kilátóból: a Budáról kivezető bécsi út völgye teljes egészében belátható, így érthető, hogy aki a várat birtokolta, az védte nyugat felől Budát – vagy akár fenyegetést is jelenthetett annak számára. Az erősség így gyakorta gazdát cserélt, a nagyobb arányú átépítések azonban az uralkodókhoz köthetők. A régészeti adatok szerint jelentősen változott a vár Zsigmond, majd II. Ulászló uralkodása alatt is. Különösen az utóbbinak volt kedves a solymári magaslat: írásos emlék őrzi, hogy gyakran időzött itt. „A feltárt reneszánsz kőtöredékek java része ehhez a korszakhoz köthető” – mondta Szalay Gábor. Ekkoriban megpróbálhatták haditechnikailag is korszerűsíteni a várat, ám a tűzfegyverek, ágyúk korára a többi, magaslaton álló erősséghez hasonlóan szinte védhetetlenné vált. A török Buda elfoglalása után felégette a solymári várat, ezután már nem épült újjá. A 18. században ráadásul a betelepülő lakók az építkezésekhez elhordták a köveit. A 20. század elején már azonosíthatatlan volt, merre lehetett Solymár erőssége. Végül a harmincas évek elején egy lelkes helytörténész, muzeológus találta meg ismét: dr. Valkó Arisztid sokáig kereste a környező magaslatokon, míg végül a saját házával szemben álló dombon bukkant rá. Ma ismét van vára Solymárnak. Néhány falat az elmúlt évtizedekben feltártak és helyreállítottak, azonban a nagyarányú építkezésre 2006-ig várni kellett: ekkor az önkormányzat egy uniós pályázaton 51 millió forintot nyert. Ebből és a település saját forrásaiból épült fel többek között a várfal, a kapu, a kilátótorony, a kútrekonstrukció az udvaron, és ekkor hozták létre a reneszánsz faragványokat bemutató kis kiállítást is a hajdani palota helyén. a) Hol készült a riport és kivel? b) Kire vagy mire vonatkoznak a szöveg alábbi, zárójelbe tett kifejezései? „Különösen az (utóbbinak) volt kedves a solymári magaslat.” [3. bekezdés] „(Ekkoriban) megpróbálhatták haditechnikailag is korszerűsíteni a várat.” [4. bekezdés] „... (az) védte nyugat felől Budát....” [2. bekezdés] c) Mi minden okozhatta a várépület romlását? Két példát említs! 1. példa 2. példa d) Töltsd ki a táblázatot a megfelelő adatokkal! Válaszodat írd a zárójelbe! Név () Tisztség, foglalkozás (nádor) Szerepe a vár életében, feltárásában () Név () Tisztség, foglalkozás () Szerepe a vár életében, feltárásában (megtalálta a romokat) Név (Zsigmond) Tisztség, foglalkozás () Szerepe a vár életében, feltárásában () e) Írd az események mellé a megfelelő dátumot vagy időszakot! a lakók elhordták a köveit () Solymárnak még nincsen vára () első említése () maradványainak a megtalálása () uniós támogatás () 9. feladat A vers elolvasása után oldd meg a feladatokat! Kányádi Sándor: Szarvas-itató Ahol a szarvas inni jár, moccanatlan a nyír s a nyár; Még a fűszál is tiszteleg, mikor a szarvas inni megy; megáll akkor a patak is egy pillanatig áll a víz: s ő lépked, ringatja magát, agancsa égő, ékes ág. a) Egészítsd ki a mondatot! A vers () rímű sorokból áll. b) A vers szavai közül melyek lehetnek azonos alakúak? Írj 2 példát! 1. példa () 2. példa () c) Milyen költői kép az utolsó sor? () 10. feladat Írj fogalmazást az alábbi címmel: Kedvenc hősöm Válassz egyet kedvenc film- vagy regényhőseid közül, és mutasd be, jellemezd őt 10–12 mondatban! Meggyőzően indokold, hogy miért éppen ezt a szereplőt választottad! Törekedj arra, hogy a műalkotás azonosítható legyen (ha tudod, írd le a címét, a szerzőjét vagy a rendezőjét is)! Vége a feladatlapnak.