Összefoglaló
a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerbe 2022. júniusában feltöltött intézményi adatokról
Magyarországon a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében tett kormányzati szakpolitikai intézkedések jogszabályi kereteit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2014. évi módosítása (2014. évi CV. törvény) jelölte ki azzal, hogy a 4. § 37. pontjában definiálta a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, valamint rendelkezett a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer kiépítéséről. „A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé”
Az Oktatási Hivatal által kifejlesztett és működtetett informatikai rendszerbe a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján az iskolák részéről egyrészt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó statisztikai adatok, másrészt a korai iskolaelhagyás megelőzését célzó intézményi tevékenységek tekintetében történik adatszolgáltatás. A Vhr. 1. § (2) bekezdés 21. pontja értelmében a 2016/2017-es tanévtől az Oktatási Hivatal a köznevelés információs rendszer (KIR) részeként működteti a jelzőrendszert az 5-12. évfolyamon nappali rendszerű oktatást, illetve a felnőttoktatást nappali munkarend szerint folytató nevelési-oktatási intézmények feladatellátási helyeitől személyazonosításra alkalmatlan módon az összesített statisztikai adatok alapján.
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatgyűjtésben 2021/2022-es tanévben 2693 köznevelési intézmény 3296 feladatellátási hellyel (4551 statisztikai feladatellátási hellyel) volt érintett. 2022 júniusában 506 intézmény 680 feladatellátási helye nyilatkozott úgy, hogy nem érintettek tanulói a lemorzsolódás veszélyében, vagyis egyetlen egy tanulót sem jelöltek, aki a törvényi előírások szerint veszélyeztetettnek minősül. Ez azt jelenti, hogy az ország valamennyi adatszolgáltatásra kötelezett köznevelési intézménye feladatellátási helyeinek egyötödében, 20,63%-ában nincs lemorzsolódással veszélyeztetett diák. Ez az intézmény szám több, mint az előző években, annak ellenére, hogy a jelzőrendszerbe adatszolgáltatásra kötelezett a magyarországi köznevelési intézmények köre 2020. szeptember 1-jétől a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybelépésével jelentősen módosult. A szakképzés intézmények és feladatellátási helyei már nem az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszerbe töltik fel a lemorzsolódással veszélyeztetett 5-12. évfolyamon nappali rendszerben tanuló diákjairól a kért adatokat.
A jelzőrendszerbe az intézmények által feltöltött adatok alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma a 2022. júniusi adatok szerint 26 408 fő, ami az 5-12. évfolyamon a köznevelési intézményekben tanulók (547 916 fő) 4,82 %-os arányát jelenti.
Ha megyékre bontva vizsgáljuk az adatszolgáltatásra kötelezett nevelési-oktatási intézményekben a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók 5-12. évfolyam össztanulói létszámhoz viszonyított arányát, akkor elmondható, hogy a legmagasabb értékeket az idei adatszolgáltatás alapján is ugyanaz a három megye (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg) mutatja. A legnagyobb arányban Nógrád megyében (12,18%) vannak lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9,04%-os, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8,23%-os eredménnyel. Örvendetes, hogy már csak egy megye adatai haladják meg a 10%-ot. A legkedvezőbb adatokat Budapesten találjuk, ahol a tanulók 2,03%-a tartozik a lemorzsolódással veszélyeztetett csoporthoz.
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya csak az általános iskolák esetében mutat csökkenő tendenciát az elmúlt négy tanév során: a 2018/2019-es tanévben 9,83%, a 2019/2020-as tanévben 9,07%, a 2020/2021-es tanévben 9,02%, és a 2021/2022-es tanévben 7,16%. A többi iskolatípus tekintetében az adatok alakulása hullámzó, csökkenés, illetve a növekedés váltakozásával. A gimnáziumok esetében például (ahol a veszélyeztetett tanulók aránya mindig igen alacsony, 1% körüli értéken mozog) a következő százalékos értékeket látjuk az elmúlt négy tanév végén: 1,24%, 0,77%, 1,10%, 0,71%. Ugyan kevés, szakképző iskolában tanuló diák maradt a szakképzés átalakításával az Oktatási Hivatal által működtetett köznevelés információs rendszer (KIR) részeként működtetett jelzőrendszerben, mégis ezek a tanulók bizonyulnak még mindig a leginkább veszélyeztetettnek a lemorzsolódás tekintetében. (Ez jelenleg 22 intézményt és 26 feladatellátási helyet jelent 1766 fővel.) A szakközépiskolák (2021-ben már szakképző iskolákként jelennek meg a rendszerben) adatai az elmúlt négy tanév távlatában: 15,30%, 16,65%, 13,76%, 8,72%.
A jelzőrendszerbe feltöltött 2021/2022-es tanév júniusi adatai vizsgálata során, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámát évfolyamonkénti bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy a legnagyobb számban és arányban érintett tanulók a 7. évfolyamon tanulnak. Összesen 8880 fő, ami az összes 7. évfolyamos tanuló 9,41%-a. Őket a 8. osztályosok követik, akik körében 7,33% a veszélyeztetett tanulók aránya.
Minden évfolyamon és valamennyi intézménytípusban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók közül a legtöbb elégtelen osztályzat a tanév végén továbbra is matematika tantárgyból született (7014). Második helyen, szintén magas számmal a történelemből elégtelen osztályzatot kapott lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók vannak (4601 fő). A magyar nyelv és a magyar irodalom tantárgy magas bukási számai (3931 és 3915 fő) követik őket a harmadik, illetve negyedik helyen.
Az Oktatási Hivatal által működtetett, a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerbe az intézmények és feladatellátási helyeik azokról a tevékenységekről is nyilatkoznak, amelyeket a tanulói lemorzsolódás megelőzése érdekében végeznek. Az adatszolgáltatásban érintett köznevelési intézmények közül 2022 júniusában 2247 intézmény 2730 feladatellátási helye rögzített a jelzőrendszerbe valamely általa végzett pedagógiai támogató tevékenységet. Ezek 66,67%-ban megelőző tevékenységek.
A jelzőrendszer adatai alapján az iskolák az igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő szakmai támogatást kaphatnak a lemorzsolódás megelőzését szolgáló pedagógiai munkájukhoz az illetékes területi pedagógiai oktatási központoktól. A 2021/2022-es tanévben a pedagógiai oktatási központok által javasolt 20 462 intézkedések közül 87,27%-a megelőző beavatkozás, 12,73%-a pedig beavatkozó intézkedés volt. Ezeket a pedagógust vagy intézményvezetést vagy intézményfejlesztést támogató intézkedéseket 2175 intézmény 2665 feladatellátási helyének ajánlották ki.
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerben rögzített összesített tanulói létszámadatok az alábbi linkeken érhetőek el:
