Virág Irén: Tanártovábbképzés Ausztriában

Átalakulóban van az osztrák tanárképzés rendszere: a jelenlegi duális struktúra helyett egy egységes képzés bevezetését tervezik. Az új koncepció a rendszer rugalmasabbá válását, a szakmai karrier, a specializáció és a felemelkedés lehetőségét, a tanári szakma felértékelődését, valamint a szakmai továbbképzés megalapozását helyezi előtérbe.

Ausztriában a hatályos jogszabályok alapján az általános képzést nyújtó iskolák tanárai számára évi 15 óra továbbképzés teljesítése kötelező, míg az alsó-, közép- és felsőfokú intézményekben tanító tanárok számára a törvény csupán a továbbképzésen való részvételt írja elő. Átfogó és teljes körű nyilvántartást nem vezetnek a tanártovábbképzésekről.

Az osztrák pedagógusok továbbképzési aktivitásáról a kutatások eltérő eredményeket tártak fel, a különbség okai valószínűleg leginkább az eltérő szolgálati viszonyban keresendők. A továbbképzési szükségletet elsősorban a tanárok kora, neme és az iskolatípus határozza meg, nagy hiányossága azonban a rendszernek, hogy a továbbképzések iránti kereslet és kínálat nincs összhangban.

Az Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium 2012/2013-as tanévtől működő kezdeményezése, az Általános Képzési Minőség elnevezésű program az általános képzést nyújtó iskolák legoptimálisabb tanulási feltételei megteremtésének egyik fontos elemeként értelmezi a tanárképzés és tanártovábbképzés színvonalának javítását.

A jelenlegi struktúrában nem jelenik meg markánsan a továbbképzések és az előmeneteli rendszer összefüggése, így a mostani gyakorlat átalakításának lehetséges irányaként megfogalmazódott az igény arra, hogy kidolgozzák és összekapcsolják a továbbképzéseket az előmeneteli lehetőségekkel.

Ausztriában jelenleg a reform törvényi hátterének megteremtése folyik, a tanár-továbbképzési rendszer újragondolása és kiépítése a tanárképzés szerkezetének megújításával együtt történik, és a tervek szerint szervesen illeszkedik majd a tanárképzés új szerkezetéhez.

A tanulmány részletesen megfogalmazza a javaslatokat a továbbképzési rendszer lehetséges átalakításával kapcsolatban, és számos olyan elemet felvonultat, amelyek a magyar tanár-továbbképzési rendszerben is eredményesen hasznosíthatók, például az alapképzés és az arra épülő továbbképzés összehangolása, a tanárok továbbképzési aktivitása legyen hatással a fizetési besorolásra, illetve a továbbképzések kínálatának a tanárok és az iskolák szükségleteinek megfelelő alakítása.

A tanulmány teljes terjedelemben itt olvasható »

A tanulmány „A jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszer komplex felülvizsgálata és a megújítását szolgáló javaslatok megfogalmazása – a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projekt keretében - tárgyú kutatás-fejlesztési innovációs tevékenység" megvalósítása során készült.



Nyomtatás