Verók Attila: A tudás társadalma és a tanári továbbképzés Olaszországban

A pedagógusok továbbképzését jogként és nem kötelezettségként fogalmazza meg a hatályban lévő kollektív munkaszerződés Olaszországban. Az állam által összeállított képzési jegyzékből a tantestület választja ki és fogadja el a továbbképzéseket. A részvétel a tanárok részéről önkéntes alapon történik, és a köztudatban elterjedt felfogás szerint kétévente érdemes elvégezni valamilyen továbbképzést.

Az olasz iskolarendszert jelenleg nagyfokú autonómia jellemzi. A létező továbbképzések nagy része ezt a változást igyekszik követni és elősegíteni az új környezetben való munkavégzéshez szükséges képességek elsajátítását. A képzések főként azokon a területeken kívánják támogatni a tanárok szakmai fejlődését, ahol az új kommunikációs eszközök megjelenése és az iskolai reformok bevezetése megváltoztatta a tanár és a diák kapcsolatát, azok funkcióját. A tantárgyi tudás bővítése és kiegészítése, a nonverbális eszközök használata mellett a szakmai fejlődés további fontos területeinek számít a módszerek értékelése, a tanítás tervezése, szervezése, új informatikai és multimediális eszközök beépítése a tanításba, illetve az eredmények kiértékelése a tantárgy sajátosságai alapján.

Olaszországban előnyben részesítik egyrészt azokat a kiegészítő egyetemi képzéseket, amelyek segítségével egy tanár sokoldalúvá válhat (pl. új tantárgyat taníthat, vagy továbbfejlesztheti tudását az általa tanított tantárgy területén), másrészt a távoktatás különböző formáit, az internetes tanfolyamokat, online kurzusokat, valamint az olyan jellegű önképzést, amiről készül oklevél vagy tanúsítvány a tanfolyam elvégzése után.

A felmérések szerint az utóbbi években a tanárok 95 %-a vett részt valamilyen továbbképzésen, melyet a tanított tantárgy vagy az iskola profilja alapján lehet választani, és legtöbbször a modern technológia használatára vonatkoznak. A továbbképzések általában szeptember elején, az iskola kezdése előtt, június végén, a tanítás befejezése után zajlanak, illetve esetenként a tanév során rövid, de intenzív tanfolyamok, délutáni összejövetelek keretében.

Mivel Olaszországban jelenleg nincs kötelező továbbképzési rendszer, az elvégzett képzések pénzügyi vagy szakmai előmenetel szempontjából nem jelentenek semmiféle plusz pontot, a tanárok fizetését kizárólag a tanítással töltött évek határozzák meg. Emiatt jóllehet egyelőre nem kap nagy hangsúlyt Olaszországban a továbbképzés, a tanulmányban pozitív, a magyar tanár-továbbképzési rendszer megújításánál is hasznosítható tanulságok is olvashatók.

A tanulmány teljes terjedelemben itt olvasható.

A tanulmány „A jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszer komplex felülvizsgálata és a megújítását szolgáló javaslatok megfogalmazása – a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projekt keretében - tárgyú kutatás-fejlesztési innovációs tevékenység" megvalósítása során készült.

 

 


Nyomtatás