Sági Matild: A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének hazai gyakorlata nemzetközi tükörben

Az elemzés a pedagógusok szakmai továbbfejlődésének feltérképezése, mely a nemzetközi szakirodalom fontosabb megállapításait (OECD átfogó nemzetközi vizsgálatai) veti össze egy, a témában 2008-ban folytatott (magyar adatokat is tartalmazó) nemzetközi kérdőíves vizsgálat (TALIS 2009) megállapításaival, és egy 2010-es hazai kutatás adataival, tanulságaival.

A teljes tanulmány olvasható.

Az oktatás minősége és a tanári munka minősége közötti kapcsolat

"Az elmúlt időszakban Magyarországon és nemzetközi szinten is a politikai érdeklődés fókuszába került az oktatási rendszer általában, és speciálisan a pedagógus hivatás kérdésköre. A hazai és nemzetközi gazdasági és társadalmi kihívásokra csak akkor tudunk megfelelő válaszokat adni, ha maximálisan kamatoztatjuk az emberi erőforrásban, az emberek képességeiben és teljesítőképességében rejlő lehetőségeket. Az iskolarendszer eredményessége és hatékonysága tehát nemcsak az egyének, de az egész társadalomnak is alapvetően fontos (OECD 2001, 2007)."

"Az oktatásban és a társadalomban bekövetkezett változások új igényeket támasztanak az iskolával szemben, a pedagógusokkal szembeni szakmai elvárások összetettebbé váltak. A tanároknak nem csupán magas színvonalú szaktárgyi tudást kell átadniuk, de – a nevelés többi résztvevőjével együttműködve – olyan készségekkel és jártasságokkal kell felvértezni a diákokat, amelyek képessé teszik őket arra, hogy aktív, autonóm tagjai legyenek a társadalomnak, a folyamatosan változó világnak. Mindezen kihívásoknak egy folyamatosan változó, és egyre összetettebbé váló társadalmi-gazdasági környezetben kell megfelelniük. Érzékenyen kell reagálniuk a tanulók eltérő családi-társadalmi hátteréből fakadó igényekre, a kulturális különbségekre, hatékonyan kell kezelniük a hátrányos helyzetű, tanulási vagy magatartási problémákkal küzdő tanulók speciális helyzetéből fakadó igényeket, lépést kell tartaniuk a gyorsan fejlődő tudománnyal, az új technikával, a tanulók teljesítményértékelésének új módszereivel, és végül, de nem utolsó sorban, oktató-nevelő munkájukkal elő kell, hogy segítsék a társadalmi kohéziót és a toleranciát (OECD 2001; Teachers Matter 2005)."

A pedagógusok szakmai továbbfejlődésének helye az oktatási rendszer és a pedagóguspálya egészében

"A pedagógus hivatásról szóló nemzetközi csúcstalálkozó számára készült, az OECD nemzetközi tanárkutatás adataira támaszkodó háttérelemzés (TALIS 2009 és OECD 2011) eredményei szerint is a pedagógus hivatás következő négy területére irányuló reformok eredményezik leginkább az oktatási rendszer egészének megerősítését: (1) a pedagógusképzésbe való bekerülés folyamata és a pedagógusképzés minősége, (2) a pedagógusok szakmai továbbfejlődésének rendszere, (3) a pedagógiai munka minőségének értékelése, visszacsatolása, a pedagógus továbbfejlődési lehetőségeinek és a karrierútjának kapcsolata a minőségértékeléssel, valamint a pedagógusok adott reform iránti elkötelezettsége."

"A jól működő (sikeres) oktatási rendszerekben a pedagógusok szakmai továbbfejlődési/továbbfejlesztési szisztémája intenzív kapcsolatban van a minőség-értékeléssel, a visszajelzésekkel, a korrigálási és jutalmazási rendszer egészével.

Ennek során először feltárják a pedagógiai munka erősségeit és gyengeségeit, majd megfelelő szakmai továbbfejlesztési javaslatokat tesznek annak érdekében, hogy a javítandó részterületeken megfelelő javulás történjen. E rendszerekben tehát a pedagógiai munka értékelésének eredményeképpen az adott oktatási helyzethez és az érintett pedagógushoz, tanári közösséghez adaptált, személyre szóló fejlesztési tervek születnek. E fejlesztések nem feltétlenül korrekciós jellegűek – a pedagógusok jutalmazásának is bevált eszköze az, hogy kiemelkedő szakmai tevékenységük „díjazásaként" egyéni igényeiknek, ambícióiknak megfelelő szakmai továbbfejlődési lehetőségeket biztosítanak számukra (OECD 2009)."

• 1. 1. oldal
• 2. 2. oldal
• 3. 3. oldal