Di Blasio Barbara - Paku Áron – Marton Melinda: A mentor mint kapuőr a tanári professzió kialakításában

Új képzésünk továbbfejlesztése érdekében, a Pécsi Tudományegyetem mentortanári továbbképzés hallgatói körében végeztünk vizsgálatot és felmérést avégett, hogy jobban megismerjük hallgatóink előzetes ismereteit és a képzésre irányuló igényeit.

A mentori szerepmodell kidolgozását a mentorhallgatók igényeinek és lehetőségeinek összehangolásával alapozhatjuk meg, amelyet sokszínű reflektív gyakorlattal kell támogatnunk. A hallgatók megismerése adja az alapot a reflektív tanárrá válást segítő képzés fejlesztéséhez.

Bevezetés

Az új paradigma mentén kialakuló tanárképzés az elméleti alapok átadása mellett, azok gyakorlatban történő kipróbálását támogatja és kíséri. Ennek a gyakorlati munkának a figyelemmel kísérésében, illetve a professzió kialakításában és elmélyítésében van kiemelt szerepe a mentortanári tevékenységnek. A mentori munkára való tudatos felkészülés eredményeképpen a mentor - a pedagógusképző intézmény megbízásával és elvi útmutatásai szerint - a kezdő pedagógusok közoktatási intézményben zajló egyéni gyakorlatának szakvezetője. Tanulmányunkban a mentortanári tevékenységről adunk képet, amelyet a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által szervezett továbbképzés mentortanár hallgatóinak körében végzett vizsgálatunkkal szeretnénk árnyalni. A magyarországi gyakorlathoz kötődünk, de némileg az európai trendekhez is kapcsolódunk, gondolunk itt a franciaországi és angolszász gyakorlatra, tovább mélyítve ismereteinket.

A mentorálás története

A mentorálás definícióját nehéz pontosan megadni, hiszen kultúránként más és más a meghatározása. Hogy mit is értünk mentorálás alatt, szakmai közmegegyezésen is múlik, hiszen attól is függ a definíciója, mit várunk el szakmai működése során a mentortól.

A történetiséghez hozzájárulva azonban jelezzük, hogy nem újfajta fogalomról van szó, ugyanis használatának évezredes hagyománya van. Már a Bibliában is találkozhatunk több helyen mentori szerepekkel és tevékenységekkel, például Mózes és Józsué (i.e. 15 század, Homérosz idejénél kb. 700 évvel korábban), Illés és Elizeus (i.e. 9. század, ez is még 100 évvel Homérosz ideje előtt), Pál és Timótheus (i.sz. 1. század) kapcsolataiban, hogy csak néhány példát említsünk. A Biblia után más irodalmi műben is megjelent, amikor is a szereplő feladata a fiatal segítése, mentorálása. Homérosz műve a trójai háborúról számol be. A szereplők között találjuk Mentort. Amikor Odüsszeusz háborúba indul, Mentorra bízza fiát, Telemakhoszt. Mentor elméleti és gyakorlati oktatásban részesíti őt hogy, hogyan kell egy bölcs uralkodónak viselkednie, és népét irányítania.

Később, a 18. és 19. században megjelent, főleg tanító jellegű könyvek, művek címében találkozhatunk a mentor kifejezéssel (Bernatchez et al. 2010). A korabeli tengerészeti és orvostudományi szakirodalomban a fiatal generációk okításában vettek részt a tapasztalt mesterek, akiket mentoroknak hívtak. Ugyancsak hasonló értelemben jelenik meg a hadtudományokban, ahol megfelelő területen a gyakorlott katonákra bíztak újoncokat, akiket bevezettek a hadviselés rejtelmeibe. Az elmúlt századokhoz képest változott a fogalom értelmezése. Áttekintve a vonatkozó szakirodalmat, a 20. század 70-es éveire a korábbi, hatalomhoz kötődő konnotáció háttérbe szorult, és az egyenlő felek párbeszédére irányult a figyelem. Woodd (1997) szerint „A mentor olyan személy, aki vezet, támogat, tudást közvetít, és megfelelő időben a rábízottnak segítségére van”. A mentorálásnak sokféle formája létezik, az informális/rövid idejűtől a formális/hosszú idejűig. Tartalmilag is változatos a mentori feladat: hasznos tapasztalatok átadása, képességfejlesztés, tanácsadás, szakmai fejlesztés stb. (Berk et al. 2005).

• 1. Bevezetés
• 2. A mentor szakmai felkészültsége
• 3. Egy szerepre készülve...
• 4. A mentorképzésről alkotott vélemények, elvárások
• 5. Mentorsággal kapcsolatos vélemények, mentorokkal kapcsolatos attitűdök
• 6. Felhasznált irodalom, lábjegyzetek