Ugrás a tartalomhoz

A reflexió szerepe a pedagóguskompetenciák értékelésében

2015. június 29.

Móri Árpádné szakmai szakértőnek az Országos Közoktatási Szakértői Konferencián (2014) elhangzott előadása.

1. Témaválasztás

A pedagógusminősítési rendszer összetettségéhez, méretéhez képest látszólag apró elem a reflexió. Ugyanakkor a próbaminősítések, a folyamatban lévő e-portfólió elemzések, a szakértői képzés tapasztalatai és a pedagógusok írásban feltett kérdései indokolják a reflexió jelentőségének és szerepének tudatosítását. A pedagógusminősítésben az egyik legfontosabb információforrás a reflexió. A reflexióban a pedagógusok információt szolgáltatnak a kompetenciáikról, a szakértők pedig a reflexiót használják információforrásként azok értékeléséhez.

2. A reflexió

Az elnevezést Dewey vezette be, aki szerint a reflektív tanítás jelentése megegyezik a tudatos tanítással, melyben a tanár a cselekvések okait és azok következményeit is felméri.

A reflexió, a reflektív tanár, a reflektív tanítás fogalma Schön nevéhez kötődik.

A reflektív gondolkodás tudatos, összekapcsolja az elméleti tudást a korábbi gyakorlati tapasztalatokkal egy fejlődési cél elérése érdekében. A reflektív gondolkodáshoz nyitott, a fejlődés iránt elkötelezett és azért felelősséget vállaló attitűd szükséges. A mélysége alapján a gyakorlatban megkülönböztethetjük az azonnali és az előzetesen átgondolt reflexiót. A reflexiót körforgás jellegű folyamatként ábrázolhatjuk, a tevékenység közbeni módosításból következik a tevékenység utáni elemzés, értékelés. Ezután az újabb tevékenység előtt a korábbi tervek felülvizsgálata, módosítása következik.

A tanári reflexió irányulhat egy tanulóra, egy tanulócsoportra, vagy egy pedagógiai történésre, de reflektálhat a pedagógus a saját tevékenységére, személyére, nézetére, döntésére is (önreflexió). A reflexió megvalósulhat társas közegben, például pedagógusok-pedagógus, pedagógus-szülő, pedagógus-tanuló között, illetve egyedül is. A reflexió szóban és írásban is létrejöhet.

A reflexió szintjeinek ismerete fontos az értékelést végző szakértők számára. Segítségével reálisabban tudja a kompetenciákat értékelni, az információk alapján az indikátorok értékelési fokozatait megkülönböztetni. A reflexió szintjeinek megkülönböztetésére a szakirodalomban többféle megközelítést találunk. A közös gondolatot kiemelve ezek közül: a kezdő szint a tananyag tartalmára, a segédanyag választására, az eredményekre koncentrál; a tartalmi (kontextusos) szint az elmélet és a gyakorlat összevetését, a stratégiákat mérlegeli; a dialektikus (szakértői) szinten reflektáló kilép és túlmutat az adott problémán.

3. A reflektív tanár

Falus Iván megfogalmazása szerint a reflektív tanár jellemzője, hogy széles körűen feltárja és igyekszik megoldani a csoportjában adódó problémákat, kritikusan szemléli a saját nézeteit, figyelembe veszi azt a környezetet, amelyben tanít, részesévé válik az iskolafejlesztésnek, és felelősséget érez saját szakmai fejlődéséért.

A reflektív gondolkodásnak ismertek a gátló tényezői. Ezek eredhetnek a személyiség jellemzőiből, például a reális önismeret hiányából. Hátráltatja a kellő szakmai, elméleti tudás vagy a gyakorlati tapasztalat hiánya, amely a tanári fejlődés szintjeiben is kifejezésre juthat (kezdő tanár, szakértő, mentor). Akadálya lehet a meglévő pedagógiai nézetek változása, és az azokkal való azonosulás problémája, de a működő oktatási rendszer szervezeti sajátosságai is hátráltató tényezők lehetnek.

4. Reflexió a pedagógusminősítésben

A reflexió a pedagógusminősítésben az egyik információhordozó. A reflexió írott formában megjelenik az e-portfólió és az óra-/foglalkozáslátogatás dokumentumaiban, szóban az óra vagy a foglalkozás megfigyelése és a látottak megbeszélése során, valamint a portfólióvédés alkalmával. Az e-portfólióban a kötelező és a szabadon választható dokumentumok között is kiemelt szerepet kap a reflexió.

A reflexió tapasztalataink, ismereteink és cselekedeteink szisztematikus végiggondolását, elemzését, értékelését jelenti. A reflexió világítja meg az olvasó/értékelő számára az e-portfólió készítőjének gondolatmenetét, pedagógiai nézetrendszerét, azt, hogy mit miért tesz.

A pedagógus-előmeneteli rendszerben az első három fokozat (Gyakornok - Pedagógus I., Pedagógus II.) közötti előrelépés során azonos mérőeszköz segítségével (indikátorokon keresztül) eltérő kimeneti követelménynek kell megfelelni. A gyakornokoknak 60%-ot, a Pedagógus I. fokozatban lévő kollégáknak 75%-ot kell teljesíteni. A pedagóguskompetenciák értékelése során a reflexió minőségi különbségei nyújtják azt a többletet, amely megkülönbözteti egymástól a pedagógusokat. Ennek alapján a kellő gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógustól elvárható, hogy reflexióiban megjelenjen a reflektív gondolkodásra jellemző elméleti és gyakorlati tudás koherenciája, kilépjen az adott szituációból, és általános pedagógiai nézeteket fogalmazzon meg.

A reflexió szerkezeti felépítésére célszerű hármas tagolást alkalmazni. A pedagógiai helyzet leírását az alternatívák elemzése és értékelése, a döntések indoklása követi. A reflexiót önértékelés zárja, amelyben a következmények és a további feladatok bemutatása is megtörténik.

A reflexióban megválaszolandó kérdések egy lehetséges változata: Mit akartam elérni? Mi a probléma lényege? Milyen megoldási lehetőségek vannak? Mi ezek előnye, hátránya? Miért döntöttem az adott alternatíva mellett? Mi a következménye? Milyen eredménnyel járt? Hogyan tudok változtatni?

Az e-portfólióban bemutatott dokumentumok nem függetlenek egymástól. Az intézményi környezet, a pedagógiai program, a csoportprofil, a tematikus terv és az óra-/foglalkozásterv koherenciájából vonja le a szakértő az értékelő következtetéseket.

Kotschy Beáta nézete szerint a reflexió információt nyújt a pedagógus problémaérzékenységéről, a szakmai ismereteiről, a lényeglátásáról, az elemző és értékelő tevékenységéről, az etikai szabálykövetéséről, a pedagógiai nézeteiről, az önkritikussságáról.

"Tapasztalatainkból semmit sem tanulhatunk, csak abból, ha elgondolkozunk rajtuk." Robert Sinclair

Felhasznált szakirodalom:

vissza az előző menü szintre
ugrás a lap elejére
ugrás a főoldalra
vissza a normál változatra