A pedagógusminősítési rendszer első tapasztalatai

2013. szeptember 1-jén a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében életbe lépett a pedagógus-előmeneteli rendszer. Az első minősítési körben a 14 év gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával (vagy ezzel egyenértékű szakképzettséggel, tudományos fokozattal) rendelkező pedagógusok tölthették fel portfóliójukat az informatikai támogató rendszerbe 2014. április 30-ig. Négy érintett szakembert – egy óvodapedagógust, két intézményvezetőt, valamint a Református Pedagógiai Intézet megbízott igazgatóját – a munka során szerzett tapasztalatairól kérdeztük.

Az egyszerűsített minősítési eljárásban résztvevők a formai követelményeknek megfelelő e-portfólió feltöltésével eleget tesznek az ideiglenes Pedagógus II. fokozatba kerülés feltételeinek, azaz 2015. január 1-jétől magasabb fizetésért végzik majd munkájukat.

Nem kényszer, csak lehetőség

A pedagógus-szakvizsgával és 38 év gyakorlattal rendelkező Angyalfiné Varga Julianna, a budapesti Szín-Kör-Játék Tagóvoda óvodapedagógusa is élt a rendkívüli eljárás lehetőségével, jelentkezett a pedagógusminősítési és tanfelügyeleti szakértői képzésre¹, és a megadott határidőig feltöltötte az e-portfólió teljes változatát. Véleménye szerint a szakvizsgázott pedagógusok számára elismerés, hogy a portfólió összeállításával Pedagógus II. fokozatba kerülhetnek. Intézményében 17 jogosult közül tízen töltöttek fel portfóliót, és a jövő évi minősítési eljárásra is többen jelentkeztek.

Ritter Attila, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium igazgatója úgy véli, a viszonylag szoros határidő és a portfólió elkészítésére rendelkezésre álló rövid idő nem kényszer, csak lehetőség: „Lehetőség a kollégáknak, hogy bizonyos feltételek teljesülése és teljesítése esetén ne kelljen a várakozási időt teljesen kitölteni a Pedagógus. I. fokozatban, hanem kis erőfeszítéssel a Pedagógus II.-be léphessenek vagy mesterpedagógussá válhassanak. Aki nem akar most előrelépni, annak meglehetősen hosszú idő áll rendelkezésre a minősítő eljárásban való részvételre."

Az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium 67 fős tantestületében a pedagógusok több mint 20 százaléka volt jogosult az egyszerűsített minősítési eljárásban való részvételre, közülük csupán egyetlen kolléga nem élt az első körös minősítés lehetőségével. Hirmann László intézményvezető tájékoztatása szerint „kivétel nélkül valamennyien eltökélten fogtak hozzá a feladat ellátásához. Mindannyian a lehetőséget látták abban, hogy elsők között kerülhessenek Pedagógus II. fokozatba." A szakember is rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és a szükséges szakmai jogviszonnyal, ezért az egyszerűsített eljárás keretén belül ő is töltött fel portfóliót. Fanyalgást vagy értetlenséget nem tapasztaltam munkatársaim körében - mondja az intézményvezető arra a kérdésünkre, hogyan fogadták kollégái a minősítési rendszer bevezetését.

Angyalfiné Varga Julianna véleménye szerint vegyes volt a fogadtatás, mivel sokan most is arra gondoltak, hogy nem lesz pénz a megvalósításra. "Aztán eljött a szeptember, s megvolt az átsorolás! Aztán január, újabb átsorolás! Kezdtek hinni!" – teszi hozzá az óvodapedagógus. „Kollégáim hozzám hasonlóan már a kezdetektől fogva nyitottak voltak az új információkra" – mondja a Református Pedagógiai Intézet megbízott igazgatója, Szontagh Pál, aki pedagógiai-szakmai szolgáltatóként elsődleges feladatuknak tartja a megújuló közneveléssel kapcsolatos új ismeretek értelmezését és közvetítését a pedagógusok felé. „Mivel az egyházi fenntartású pedagógiai intézeteknek fontos szerepük van az egyházi köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok minősítésében, a Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértőjeként az első száz szakértő között vettem részt a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési képzésben" – tette hozzá a szakember.

Eredményesen elvégezte a tréneri felkészítéseket Ritter Attila is, a képzéseket záró márciusi vizsgákon vizsgázói (ellenőrzött és minősített) és vizsgáztatói (tanfelügyelő és minősítő) szerepben egyaránt részt vett. Elmondása alapján a képzésen a saját képességek és alkalmasság terén felmerült kételyek és bizonytalanságok ellenére a kollegák kimondottan jól fogadták a rendszert, és bár „nem ez az egyedüli üdvös megoldás a pedagógusok fejlesztése terén, de hogy ez egy lehetséges jó megoldás, azt mindenki elismerte". A pécsi gimnázium igazgatója a pedagóguskollégák körében tapasztalt inkább negatív fogadtatást, véleménye szerint „köszönhető ez egyrészt a pedagógusok magas leterheltségének, akik az ellenőrzést, a minősítést, a portfólióírást csak újabb tehernek és nyűgnek tekintették, másrészt a médiában óriási ellenpropaganda mellett kellett ezt a plusz terhet vállalniuk".

Sokat segített az Útmutató

Az egyszerűsített minősítési eljárásban való részvételt szakszerű felkészülés előzte meg, a megkérdezett szakemberek a vonatkozó jogszabályok - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a pedagógusok előmeneteléről szóló 326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet - alapos megismerését, a pedagógusminősítés alapdokumentumának, az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott és az Oktatási Hivatal honlapján, a www.oktatas.hu portálon közzétett Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című kiadvány tanulmányozását említették elsődlegesen használt információforrásként.

Hirmann László részt vett szakirányú konferencián is, ahol a gyakorlati tudnivalók elmélyítése volt a cél. Véleménye szerint a pedagógiai szaklapokban megjelent írások is könnyítették a munkát, de leghasznosabbnak az e-portfólió feltöltőfelületen megjelenő magyarázatokat tartja. Az oktatas.hu portálon rendelkezésre álló segédanyagok, a szakértői képzésekre a Qualitas T&G Kft. által kidolgozott szakmai tartalmak mellett Ritter Attila felkészülését az is segítette, hogy 2013 tavaszán részt vett tanfelügyelőként az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tesztverziójának kipróbálásában.
„Gyakorlatilag augusztus óta folyamatosan tartjuk tréningjeinket, tájékoztatóinkat a református pedagógusoknak a minősítés és tanfelügyelet témakörében" – számol be Szontagh Pál, akinek a kollégáival közösen szerkesztett képzési segédanyagaik is sokat segítettek a felkészülésben. A pedagógiai intézet megbízott igazgatója már a kétezres évek elején dolgozott a közoktatási minőségfejlesztésben, így nem volt idegen tőle a minőségirányítási szemlélet, a dokumentumkezelés, felsőfokú tanulmányai során azonban még nem tanult a portfólió-készítésről, ezért ezeket az új ismereteket is érdeklődéssel várta.

„Óvodavezetőim minden hozzájuk eljutott információt megosztottak velünk, így napra készen kaptunk segítséget" – mondja Angyalfiné Varga Julianna, aki 2013 novemberében a saját és a munkaközösségi tagok munkájának segítése érdekében még egy portfóliókészítés módszertani továbbképzést is elvégzett. „Az Oktatási Hivatal honlapját mindig olvastam, az uniós projektbeszámolók, a konferenciákon elhangzott prezentációk megjelenésének hasznosságát külön kiemelném, mert nem mindig jut el egy beosztott pedagógus egy–egy ilyen konferenciára" teszi hozzá az óvodapedagógus.

Teljesíthető volt a feladat

A jogszabály megismerését követően Hirmann László egy jól strukturált, egyértelmű feladatrendszert várt, 2013 őszén haladéktalanul hozzá is fogott a rendeletben már említett dokumentumok, elsősorban a foglalkozási tervek rendezéséhez. Elmondása szerint örömmel fogadta volna, ha korábban nyílik meg a feltöltőfelület, de a feladat a rendelkezésre álló idő alatt így is teljesíthető volt. Az újpesti intézmény vezetője igyekezett olyan gyűjteményt feltölteni, amely alapján akár évekkel később is eredményes lehet a minősítési eljárás, az óraterveket, a csoportprofilt és a tematikus tervet évekkel később is alá tudja támasztani dokumentumokkal.

A portfólió összeállításánál Angyalfiné Varga Julianna az Útmutatót használta, lépésről lépésre haladt, és figyelembe vette, melyik kompetenciát hogyan mutatja be. Kollégáival gyakran egyeztettek, hogy a plágium miatt nehogy ugyanazt a tartalmat tegyék be a csoportnaplóból, és tájékoztatása alapján sok időt fordítottak arra is, hogy az óvodai kiegészítés megjelenése után összevessék a helyi pedagógiai dokumentációkat az Útmutatóban ajánlott tartalmakkal.

Szontagh Pál arra törekedett, hogy pedagógiai munkássága minden területét bemutassa, illetve mind a nyolc pedagóguskompetencia magas szintű meglétét igazolja. „Mivel szakértői munkám előtt iskolaigazgatóként, általános iskolai tanárként dolgoztam, ahol lehetőség nyílt rá, igyekeztem ebben a munkakörben szerzett tudásomat, eredményeimet is bemutatni. Végül a kötelezőnél több dokumentumot töltöttem fel, mert úgy éreztem, bármelyiket hagyom is el, nem lenne teljes a rólam kialakult kép" - mondja a szakember.

Ritter Attila véleménye szerint sokan abba a tévedésbe esnek, hogy teljes képet akarnak festeni magukról saját szempontjaik alapján. Ez érthető álláspont, de a minősítés szempontjából tévútra vezethet – véli a szakember, aki a következő módszert követte: „Teljes átvilágítást végeztem pedagógiai munkásságomon, de ezután azokat a példákat vettem elő és szedtem rendszerbe a portfóliófelület segítségével, amelyek a nyolc pedagóguskompetenciám meglétét a hozzájuk tartozó indikátorok segítségével leginkább képesek voltak alátámasztani."

Átlátható a feltöltőfelület

Az egyszerűsített minősítési eljárásban részt vevő pedagógusok az e-portfólió dokumentumait az Oktatási Hivatal szakmai irányításával az Educatio által fejlesztett és működtetett informatikai támogató rendszerbe töltötték fel. A szakembereket arról is megkérdeztük, milyennek ítélték meg a feltöltőfelületet. Hirmann László véleménye szerint a felület áttekinthető, gyors és egyértelmű, használatához elegendő az az informatikai felkészültségi szint, ami ma már szükséges a pedagógus munka hatékony ellátásához - teszi hozzá az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium igazgatója.

Szontagh Pál is átláthatónak és világosnak tartja a felületet. Elmondása alapján sok pedagógus fordult hozzá vagy munkatársaihoz a feltöltőfelülettel kapcsolatos kérdéssel, ezeket sikerült kivétel nélkül megválaszolniuk, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy sokan nem olvasták végig az első, tájékoztató oldalt, ebből fakadt bizonytalanságuk. „A feltöltőfelület viszonylag kényelmes, de nem mindenhol értelmezhető könnyen és nem minden részterületen alkot hasonló, egységes rendszert. Ezen lehetne még finomítani" - hívja fel a figyelmet Ritter Attila. Angyalfiné Varga Juliannának sem okozott gondot a felület használata, és bár az óvodai digitális eszközök megítélése szerint hiányosak, az IKT-t a jövőben jobban, gyakrabban, tervszerűen kívánja alkalmazni.

Önreflexió és fejlődés

Az e-portfólió dokumentumainak elkészítése közül sokak számára a szakmai életút bemutatása jelentette a legnagyobb kihívást. Ennek okát Hirmann László például abban látja, hogy a szakmai önéletrajzokra jellemző tárgyszerűséget kellett ötvözni a személyes hangvétellel és a kritikai szemléletmóddal. A budapesti Szín-Kör-Játék Tagóvoda óvodapedagógusa szerint a szakmai életút megírása, megfeleltetése a kompetenciáknak nem is nehéznek, inkább több átgondolást igénylő feladatnak tekinthető. Ugyanakkor Szontagh Pál a nehézséget azzal indokolja, hogy ennél a tartalmi elemnél megszabott terjedelemben kell a pedagógusnak teljes körű képet adnia önmagáról. „Ez volt azonban a legérdekesebb és számomra legkedvesebb része is a munkának, hiszen jól eső érzés időről időre „leltárt" készíteni, számba venni erőfeszítéseinket, eredményeinket, megfogalmazni terveinket" - számol be tapasztalatairól a szakember, aki nehéz, de érdekes feladatnak tartja a dokumentumok válogatását, szelektálását és összerendezését. Mivel azonban eddig is viszonylag rendben tartotta szakmai dokumentumait, így nem jelentett számára különösebben nagy erőfeszítést az e-portfólió összeállítása.

A tíz tanítási óra és a tematikus terv egységes, igen logikus rendszerbe történő összeállítását tartja Ritter Attila a legnehezebb feladatnak, véleménye szerint a mindennapok során ennyire alapos tervezést nem végeznek. „Mégis, aki ezt így átgondolja, végrehajtja, levonja a következtetéseket és a tapasztalatokat beépíti további gyakorlatába, az komoly egyéni fejlődésen megy át a portfólió elkészítése során. Valójában a portfólió készítésének ez az egyik fő célja" – emeli ki az intézményvezető, és hozzáteszi: „aki nemcsak meghasalja, hanem megtervezi, végrehajtja, megéli (esetleg kicsit végig is szenvedi a folyamatot) fejlődni fog, tudatosabbá válik, jobban megismeri önmagát, 'több' lesz általa."

Portfólió-feltöltésből szakmai diskurzus

Az első minősítési körben részt vevő pedagógusok rengeteg tapasztalatot szereztek az e-portfólió készítése során, melyeknek mind a saját pedagógiai gyakorlatukban, mind az őket foglalkoztató intézmények mindennapi tevékenységében is hasznát vehetik majd a későbbiekben. A budapesti Szín-Kör-Játék Tagóvoda óvodapedagógusa, Angyalfiné Varga Julianna tájékoztatása alapján intézményükben igényesebb lett a dokumentációk vezetése, 2013 nyarán átdolgozták és a módosított pedagógiai programhoz igazították a csoportnapló tartalmát és felépítését, a gyermekek értékelő-mérő lapját, valamint a fejlődési naplót. Ez egyrészt elvárás is az óvodavezetés részéről, másrészt a kollégák is összevetették a saját és a portfólióban kért anyagok tartalmát. Kiemelte, hogy leginkább a különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében tervezi másként dokumentálni pedagógiai tevékenységét. Az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnáziumban a pedagógusok egyre szorosabban működtek együtt, ahogyan telt az idő, amely a portfólió feltöltésére rendelkezésre állt. Hirmann László úgy véli, jót tett a belső kohéziónak a minősítési eljárásra történő felkészülés.

Szontagh Pál megállapítása szerint a Református Pedagógiai Intézet szakmai munkáját alapvetően tematizálta a minősítési rendszer bevezetése. "Munkatársaimmal együtt országjáró előadások szervezésével, szakmai segédletek kidolgozásával, nevelőtestületi értekezletek tartásával segítettük a református köznevelés pedagógusait a minősítési rendszerre való felkészülésben. Ezenközben mi magunk is rengeteget tanultunk" – teszi hozzá a megbízott igazgató.

„Ne féljenek a minősítéstől!"

Az e-portfólió összeállítása során szerzett tapasztalatokkal jelentős mértékben segíthetik az egyszerűsített eljárásban részt vevő pedagógusok a minősítés előtt álló kollégák felkészülését is. Ritter Attila a pedagóguskompetenciák és a hozzájuk tartozó indikátorok alapos megismerését javasolja, valamint fontosnak tartja, hogy „vegyék elő a didaktika tankönyveket (pl. Falus), mert mindenki rászorul, hogy felidézze a régen (vagy esetleg nem is egészen így) tanultakat". Angyalfiné Varga Julianna is a szakirodalom tanulmányozását, az Útmutató „forgatását" és a fogalmak értelmezését tanácsolja a minősítésre készülő pedagógusoknak. Kiemeli a megfelelő ütemezés, a feladatok időbeli tervezésének fontosságát, a digitális kompetenciák és az informatikai eszközök számba vételét. „Készítsen sok-sok 'gyermekproduktumos' fényképet, a szülőkkel történő kapcsolattartást dokumentálja, fényképezze! Vágjon bele bátran az elkészítésbe, mert sok- sok jó emlék fog előjönni" – teszi hozzá.
Hirmann László véleménye szerint semmiképpen ne hagyják az utolsó percekre a munkát, és csak kellően átgondolt, megalapozott, jól dokumentált portfóliót érdemes feltölteni.

Számtalan előadást, felkészítést tartott Szontagh Pál a pedagógusminősítésre jelentkező pedagógusoknak, melyeken két tanácsot mindig megosztott a résztvevőkkel: „Az egyik, hogy próbáljanak a portfólióra, mint saját büszkeségük forrására gondolni. Ne sajnálják az időt, energiát arra, hogy valóban teljes és igényes munkát adjanak ki a kezükből! Ritka alkalom, amikor az ember másoknak is megmutathatja, hogy mire képes, mit tett le az asztalra. Ez a minősítés tényétől függetlenül is nagy lehetőség.
A másik, hogy ne féljenek a minősítéstől! Sose felejtsék el, hogy a minősítő szakértők éppen olyan pedagógusok, mint ők. Nem adminisztratív hibákat keresnek, hanem a pedagógus valódi teljesítményét szeretnék megismerni. Az e-portfólió védése értelmes és emlékezetes szakmai megbeszélések apropója lehet. Minden alkotó értelmiséginek szüksége van független, külső visszajelzésre, megerősítésre a munkájáról. Miért éppen a pedagógusok lennének a kivételek?"

MI összeállítás

¹ „Tanfelügyeleti szakértők felkészítése pedagógiai-szakmai ellenőrzésre" és a „Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre" című továbbképzések

Az összeállítás a Modern Iskola magazin 2014/3. lapszámában jelent meg.