Simon Gabriella: A papíralapú portfólió

A papíralapú munkaportfólió a teljesítmény, az előrehaladás, a kompetenciák, a tanítási - tanulási folyamat fejlődési állomásainak bemutatására szolgál, ebből kifolyólag a szakmai életpályát, a pedagógus szakértelmének fejlődését jelző különböző dokumentumok válogatott gyűjteménye. Ez a gyűjtemény a formális képzés vagy a nevelés-oktatás során keletkezett iratokat, valamint a pedagógusi munka folyamán létrejött nem hivatalos dokumentumokat, terveket, vázlatokat, dolgozatokat, rajzokat, felvételeket és más, a pedagógus életpályájához kapcsolódó releváns produktumokat tartalmazza. A portfólióban bemutatott anyagaink származhatnak tőlünk, pedagógusoktól, vagy azoktól a személyektől, hivataloktól, akikkel a pedagógusi munka során a fejlődésünket tekintve lényeges kapcsolatba kerülünk (Szivák, 2010).

A portfólió meghatározott szempontok szerint kialakított, bővíthető gyűjtemény. A célok, illetve a célközönség határozza meg a típusát és tartalmát.

A dokumentumok összeállítása – az összegyűjtött anyagok előre meghatározott szempontú válogatása után – a főbb részeken belül követheti az időrendet. A legfrissebbektől a régebbiek felé haladva célszerű lefűzni a kiválasztott elemeket. Formáját tekintve a portfólió legkönnyebben mappába rendezve alakítható ki, ugyanakkor lényeges szempont az átláthatóság, a rendezettség, a letisztultság és az egységesség.

A munkaportfólió tartalma:

1. A szakmai életpályája bemutatása (folyamatosan bővíthető)

Elemei:

• szakmai önéletrajz
• tanulmányok (iskolák, képzés, továbbképzések) dokumentumainak fénymásolatai
• munkahelyek, munkahelyi körülmények leírása
• szakmai tevékenységek (oktatási-nevelési tevékenységek, fejlesztő-kutató tevékenység stb.)
• szakmai és
• közéleti tevékenységek
• publikációk, fejlesztési dokumentumok stb.

2. A szakmai munka dokumentumai

A tanítás - tanulás során készült dokumentumok:

• óravázlatok
• reflexiók
• kiegészítő anyagok
• tanulói dolgozatok
• fényképek
• rajzok
• esettanulmányok
• felvételek
• saját szakcikkek bemutatása

A pedagógus egyéb szakmai – pedagógiai tevékenységeinek dokumentumai:

• óralátogatások feljegyzései
• megbeszélések, szakmai munkaközösségek, szakmai csoportok munkája során keletkezett jegyzetek, jegyzőkönyvek, továbbképzések írásos beszámolói (Kotschy, 2012)

3. Reflexiók, reflektív jegyzetek

A pedagógus munkája során keletkezett elemző, (ön)értékelő gondolatok:

• saját órák reflektív elemzései
• visszatekintés a tanévre a személyes/szakmai fejlődési terv tükrében
• értékeléseket követő megbeszélések
• önértékelés
• esetmegbeszélések jegyzőkönyvei (Szivák, 2010)

A portfólióba azokat a jegyzeteket érdemes beválogatni, amelyeket a nyilvánosságnak is szánhatunk, és szakmai fejlődésünket, a tanítás tanulásának fontosabb állomásait tükrözik.

4. Külső értékelések

Mások által készített jegyzetek, értékelések (Barton és Collins, 1993, 203-204. In. Falus és Kimmel, 2003, 63.).

5. A szakmai fejlődés útja

A szakmai személyiség fejlődési útját bemutató rövid összefoglalás a minősítésre készített portfólió eleme (Kotschy, 2012).

Egyéb portfóliótípusok:

1. Bemutató portfólió: a hivatás-személyiség bemutatása – ez a legjobb munkák, elért eredmények, tanítási (tanítani tanulási, tanári fejlődési) folyamat során keletkezett anyagok összeállítása.
2. Értékelési portfólió: a teljesítmény holisztikus megítéléséhez szükséges dokumentumok gyűjteménye, kiválasztásuk az értékelési szempontok alapján (külső értékelési kritériumok, sztenderdek alapján) történik (Falus és Kimmel, 2003).

A portfólió funkciója többféle lehet: rátekintést nyújthat a szakmai pályafutásra – az összeállító pedagógus számára is, segíti a teljesítmény megítélését, a hatékonyabb kapcsolattartást a munkaadóval, az iskolavezetőkkel, a kollégákkal. Dokumentálhatja az életpályát, a szaktárgyi, módszertani, pedagógiai tudás fejlődését.

A következőkben a munkaportfólió elkészítéséhez szükséges lépéseket mutatom be.

Az elkészítés folyamata:

• Célok megismerése (cél, felhasználás területe, célközönség, szükséges dokumentumok meghatározása)
• Dokumentumok gyűjtése (a cél elérésének bizonyítására alkalmas dokumentumok kiválasztása)
• Válogatás (a célok vagy értékelési táblázat, kérdéssorok alapján)
• Reflexió (a választás okainak meghatározása)
• Szerkesztés (átlátható vizuális formába rendezés)
• Értékelés, irányadás (áttekintés, értékelés, reflexió – új tanulási célok kijelölése) (Falus és Kimmel, 2003. 35 – 41.)

A visszajelzés, értékelés, a tapasztalatok megosztása lényeges lépés. Ennek tartalma és formája a portfólió típusa szerint alakul. Az összeállításnál fontos szempont, hogy külső értékelés és/vagy önértékelés zajlik majd, mi az értékelés szempontrendszere, melyek a követelmények.

A tartalomjegyzék a portfólió főbb tartalmi elemeit tünteti fel, amit érdemes a kiválasztott formátumban (mappa, dosszié stb.) a tájékozódás megkönnyítése érdekében a portfólió elejére helyezni. Elkészítése az összes kiválasztott dokumentum összeállításának befejezése után célszerű.

Felhasznált irodalom:

• Falus Iván és Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest
• Kotschy Beáta (2012): A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában - Utolsó letöltés: 2013. 02. 01.
• Szivák Judit (2010): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége

Vissza az 5. szekció beszámolójához »