Egész napos iskola/ahol lesz idő a nevelésre

- 4. szekció -

Dr. Horváth Zsuzsanna – Szakértelmek és tudások integrációja

A szekció első előadása, Dr Horváth Zsuzsanna: Szakértelmek és tudások integrációja c. prezentációja a köznevelést érintő kutatás-fejlesztésekkel kapcsolatban azokat a kérdéseket járta körül, hogy hogyan tudnak a felhalmozott szakértelmek, tudások érvényesülni, megvalósulni, azaz valóban beépülnek-e a kutatások eredményei az iskolai munkába. Megvalósulnak-e a fejlesztési célok, illetve átvihetők-e a köznevelést érintő kutatási-fejlesztési folyamatok tapasztalatai, eredményei egymásba, és ha igen, hogyan.

Az előadó a kutatás-fejlesztési projektek beépülésének zálogát a kutatók/fejlesztők és a fejlesztésekben érintett iskolák közti kognitív bizalmi potenciál meglétében látja, és kiemeli, hogy a siker a fejlesztésben részt vevők egymásrautaltságában, együttműködésében rejlik, azaz az egymással való kölcsönös függésen alapul. A fejlesztések eredményességéhez elengedhetetlen a fejlesztők és iskolák közötti problémaközösség, gyakorlatközösség megteremtése, fenntartása. Elengedhetetlen feltétele a megvalósulásnak, hogy a fejlesztő szervezet rendelkezzen bizalmi tőkével, legyen innovációorientált; fejlesztési elvei és céljai között pedig a problémaközösség és gyakorlatközösség mellett a társadalmi tőke felhalmozása: kapcsolatrendszer, bizalom, kölcsönös kommunikáció is megjelenjen.

A fejlesztések tehát akkor lesznek eredményesek, ha az iskola és a fejlesztők közösen a következő fölérendelt célok elérésére törekszenek:

  • változásorientáció
  • problémaközösség
  • gyakorlatközösség
  • kölcsönös érzelmi és kognitív alapú bizalom
  • összekapcsoló (típusú) „társadalmi tőke" növekedése


(Dr. Horváth Zsuzsanna prezentációja az OFI honlapján érhető el.)

Fábián Mária: A nevelési-oktatási program előzményei

Fábián Mária előadásából megtudhattuk, hogy a nevelési-oktatási program előzményeként felfogható pedagógiai rendszer fogalmának tisztázását milyen hazai igények, szükségletek hívták elő, illetve röviden megismerhettük azt a kutatást, melynek eredményeként a nevelési-oktatási program mint fejlesztési keretrendszer megszületett.

A kutatás első lépéseként először a pedagógiai rendszerek működésének, fejlesztésének nemzetközi felmérése kezdődött meg: Nagy-Britannia, Hollandia, Finnország, Kalifornia és Németország gyakorlatának feltérképezésével, a következő kérdések megválaszolásával:

  • Milyen oktatáspolitikai szándék áll a változtatási szándék mögött?
  • Kik a fejlesztések kezdeményezői/gazdái?
  • Milyen tartalmi elemei vannak a fejlesztésnek?


Az előadó kiemelte a holland gyakorlatot és Nagy-Britanniát, vázolta a hazai és nemzetközi innovációs törekvések azonosságait és eltéréseit, majd bemutatta a nevelési-oktatási program hét elemét.


(Fábián Mária prezentációja ide kattintva érhető el »)

Vissza a konferencia beszámolójához »

Dr Varga Attila: Egész nap iskola? – a pilotprogram bemutatása

Dr. Varga Attila prezentációja szorosan kapcsolódik az előző előadásokhoz, mivel az egész napos iskola egyik kiindulási pontja a nevelési-oktatási program mint fejlesztési keretrendszer. A nevelési-oktatási program és az egész napos iskola jogszabályi hátterének bemutatása, illetve az egész napos iskola elképzelésének nemzetközi előzményei után Varga Attila ismertette az egész napos iskola nevelési-oktatási programjainak fejlesztési területeit, a fejlesztési folyamat mikéntjét - kiemelve a partnerintézményekkel való szoros együttműködés fontosságát. Az együttműködés egyik kezdő lépésének is tekinthető információgyűjtés a nyitókonferencián meg is történt: a szekcióülés zárásakor a résztvevőket párbeszédre és beszélgetésre hívták a szervezők. A nevelési-oktatási programok fejlesztési területein (alsó tagozat, komplex művészeti nevelés, természettudományos nevelés, gyakorlati életre nevelés, felzárkóztatás a felső tagozaton) a következő kérdésekre kerestük a választ:

  • Melyek azok a területek, amelyeken sikeres lehet ez a program?
  • Melyek azok a pedagógiai elemek, amelyeket a fejlesztésnek érdemes támogatnia?
  • Mi járul hozzá az oktatás-nevelés, a pedagógiai tevékenység eredményességének növeléséhez?
  • Milyen innovatív törekvéseknek adhat teret az egész napos iskola, ami a hagyományos rendszerben nem, vagy csak nehézkesen volt alkalmazható? Mely területén érdemes innovációs törekvéseket kezdeményezni? Hol mutatkoznak hiányosságok és szükségletek az innovációkra?

A konferencia résztvevői 5-10 fős csoportokban vitatták meg a kérdéseket, majd beszámoltak válaszaikról és a beszélgetés során felmerült további kérdéseikről. Az egész napos iskola megvalósításának lehetőségei kapcsán felmerült, hogy intézményszinten rendelkezésre állnak-e a programok igényelte felszerelések, eszközök, hogyan, milyen forrásból teremthetők meg az egész napos iskola megvalósításának körülményei, része lesz-e az egész napos iskolának a házi feladat elkészítése, ellenőrzése.

(Dr. Varga Attila előadása prezentációja ide kattintva érhető el »)

Kőpatakiné Mészáros Mária: Kinek áll érdekében? KERETRENDSZER az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztéséhez

Kőpatakiné előadása az egész napos iskola keretrendszerét ismertette, azaz bemutatta, hogy a nevelési-oktatási program a fejlesztés keretrendszereként hogyan készül majd el. Első és legfontosabb pillérként a közös megegyezésre fektette a hangsúlyt, azaz a bizalmon alapuló együttműködést mint a megvalósítás alapját emelte ki.

(Kőpatakiné Mészáros Mária előadása ide kattintva érhető el »)

Mayer József: A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-koncepcióban

Mayer József előadásában ismertette, hogyan készítik majd fel a továbbképzéseken tanárokat az egész napos iskolai működés napi gyakorlatára, tehát a továbbképzés:

  • tervezett irányairól
  • a fejlesztés folyamatba ágyazottságáról és a közös tudáselemek fontosságáról
  • a program gyakorlatban való beválásáról mint a siker zálogáról, ebben a pedagógusok kiemelt szerepéről
  • a pedagógusok és a támogató rendszer szereplőinek:
    • tanulási formáiról
  • a támogató rendszer szereplőinek feladatairól és funkcióikról hallhattunk.

(Mayer József előadása ide kattintva érhető el »)

Kopp Gyöngyvér
szakmai szerkesztő
TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Vissza a konferencia beszámolójához »