Egész napos iskola/ahol lesz idő a nevelésre

következő oldal »

- 4. szekció -

Dr. Horváth Zsuzsanna – Szakértelmek és tudások integrációja

A szekció első előadása, Dr Horváth Zsuzsanna: Szakértelmek és tudások integrációja c. prezentációja a köznevelést érintő kutatás-fejlesztésekkel kapcsolatban azokat a kérdéseket járta körül, hogy hogyan tudnak a felhalmozott szakértelmek, tudások érvényesülni, megvalósulni, azaz valóban beépülnek-e a kutatások eredményei az iskolai munkába. Megvalósulnak-e a fejlesztési célok, illetve átvihetők-e a köznevelést érintő kutatási-fejlesztési folyamatok tapasztalatai, eredményei egymásba, és ha igen, hogyan.

Az előadó a kutatás-fejlesztési projektek beépülésének zálogát a kutatók/fejlesztők és a fejlesztésekben érintett iskolák közti kognitív bizalmi potenciál meglétében látja, és kiemeli, hogy a siker a fejlesztésben részt vevők egymásrautaltságában, együttműködésében rejlik, azaz az egymással való kölcsönös függésen alapul. A fejlesztések eredményességéhez elengedhetetlen a fejlesztők és iskolák közötti problémaközösség, gyakorlatközösség megteremtése, fenntartása. Elengedhetetlen feltétele a megvalósulásnak, hogy a fejlesztő szervezet rendelkezzen bizalmi tőkével, legyen innovációorientált; fejlesztési elvei és céljai között pedig a problémaközösség és gyakorlatközösség mellett a társadalmi tőke felhalmozása: kapcsolatrendszer, bizalom, kölcsönös kommunikáció is megjelenjen.

A fejlesztések tehát akkor lesznek eredményesek, ha az iskola és a fejlesztők közösen a következő fölérendelt célok elérésére törekszenek:

  • változásorientáció
  • problémaközösség
  • gyakorlatközösség
  • kölcsönös érzelmi és kognitív alapú bizalom
  • összekapcsoló (típusú) „társadalmi tőke" növekedése


(Dr. Horváth Zsuzsanna prezentációja az OFI honlapján érhető el.)

Fábián Mária: A nevelési-oktatási program előzményei

Fábián Mária előadásából megtudhattuk, hogy a nevelési-oktatási program előzményeként felfogható pedagógiai rendszer fogalmának tisztázását milyen hazai igények, szükségletek hívták elő, illetve röviden megismerhettük azt a kutatást, melynek eredményeként a nevelési-oktatási program mint fejlesztési keretrendszer megszületett.

A kutatás első lépéseként először a pedagógiai rendszerek működésének, fejlesztésének nemzetközi felmérése kezdődött meg: Nagy-Britannia, Hollandia, Finnország, Kalifornia és Németország gyakorlatának feltérképezésével, a következő kérdések megválaszolásával:

  • Milyen oktatáspolitikai szándék áll a változtatási szándék mögött?
  • Kik a fejlesztések kezdeményezői/gazdái?
  • Milyen tartalmi elemei vannak a fejlesztésnek?


Az előadó kiemelte a holland gyakorlatot és Nagy-Britanniát, vázolta a hazai és nemzetközi innovációs törekvések azonosságait és eltéréseit, majd bemutatta a nevelési-oktatási program hét elemét.


(Fábián Mária prezentációja ide kattintva érhető el »)

Vissza a konferencia beszámolójához »

Nyomtatás
következő oldal »