Mindennapi testneveléssel a gyermekek egészségének szolgálatában

kép dr. Somhegyi AnnamáriárólA 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről az egészségesebb társadalom megteremtését tűzte ki célul, amikor rendelkezett a mindennapos testnevelés bevezetéséről. További cél a tanulók szellemi és testi frissességének, ezáltal az egészséges lelki működés és a tanulási képességek fejlődésének, a gyermekek jobb egészségének biztosítása.

Ez utóbbi törekvés már túlmutat a testnevelők hatáskörén, minden pedagógus számára fontos, hogy ismerje és építse be a tanóráiba az egészséges életmódra nevelést, a tartásjavító tornát. Dr. Somhegyi Annamáriát, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatóját, a téma jeles hazai képviselőjét arra kértük, hogy ismertesse a mindennapi testmozgás, a hatékony tartásjavítás előnyeit, szükségességét.

Ön az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatójaként a mindennapi testnevelésért folytatott küzdelem egyik élharcosa. Mióta és miért dolgozik ezen?

1995-ben kezdtük el a Magyar Gerincgyógyászati Társaság (MGT) prevenciós programját, melyben egyrészt a mindennapos testnevelést, másrészt a testnevelés részeként minden tanulóval rendszeresen végzendő speciális tartásjavító torna elterjesztését tűztük ki célként.

A speciális tartásjavító torna rendszeres végzésére azért van szükség, mert a gyerekek között gyakoriak a tartáshibák, ami még nem betegség ugyan, de ha nem foglalkoznak vele, akkor a gerinc felnőttkori porckopásos betegségeinek egyik fő kiváltó oka lehet. Nemzetközi szakemberek is évtizedek óta kongatják a vészharangot, és külföldön fontosnak tartják a gyógytornászok bevonását a testnevelésbe. Mi abban gondoltunk újat, hogy felkértük a gyógytornászokat a testnevelésben végzendő mozgásanyag összeállítására, amit aztán a testnevelő pedagógusokkal ismertettünk meg. Vagyis abból indultunk ki, hogy a testnevelők hatékonyan segíthetik elő a speciális tartásjavítást. Az Egészségügyi Minisztérium 9 éven át támogatta prevenciós programunkat, így az országot keresztül-kasul beutaztuk – a testnevelők ugyanis érdeklődők voltak, az ÁNTSZ és az iskola-egészségügy pedig olyan fontosnak tartotta, hogy megszervezte a testnevelők részére az oktatást. 2001-ben az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program is tartalmazta prevenciós programunk mindkét célját, én magam pedig az Egészségügyi Minisztériumban dolgoztam „az államigazgatási szálak elvarrásán".

Mikor kerültek be a prevenciós célkitűzéseik a testnevelést szabályozó dokumentumokba?

A speciális tartásjavítás 2002-ben került be a képesítési követelmények közé, 2003-ban a NAT-ba, majd 2004-ben a kerettantervekbe. A mindennapi testnevelésre 2001-ben egy többtárcás pályázatot írtunk ki, s ezzel az oktatási ágazat szereplői részére sikerült bizonyítékot szolgáltatnunk arra, hogy az iskolák hajlandók és képesek a mindennapos testnevelés/testmozgás megszervezésére, ha ehhez forrást kapnak. A kormányzati szintű, vagyis rendszerbe épülő megvalósulásra 2010-ig kellett várni, akkor lett része a kormányprogramnak, és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény írta elő felmenő rendszerben történő kötelező bevezetését 2012. szeptember 1-jétől.

Az új köznevelési szabályzók az eddigieknél jobban segítik-e a speciális tartásjavító torna rendszeres végzését?

A NAT-ban és a kerettantervben ugyan eddig is szerepelt ez a szakmai tartalom, mégsem mondhatjuk, hogy minden tanuló rendszeresen részesülhetett is benne. A szakmai ellenőrzés rendszere 1985 óta hiányzik a közoktatásból, amit már a 90-es évek végétől hiányolnak a testnevelők legjobbjai. Hiszem, hogy akkor lehetünk majd nyugodtak afelől, hogy minden gyermek hozzájut a speciális tartásjavítás áldásaihoz, amikor a szakmai ellenőrzést „újraépítik", aminek most jött el az ideje.

Tudna erre konkrét példát mondani?

Könnyű elképzelni, hogy ha a testtartásért felelős izmok erősítése és nyújtása a mozgásanyag feladata, akkor a gyakorlatokat úgy kell végrehajtani, hogy az izmok megfelelő működéséhez szükséges testhelyzetet, ízületi beállítást a gyermek megtartsa – másképpen a célba vett izmok nem működnek. Ezért a megfelelő testhelyzeteket meg is kell tanítani a gyermekeknek, a pontos végrehajtást figyelni és segíteni kell. Ezt nem lehet gyorsan csinálni, ez lassú és főleg pontos munkát igényel. Vagy egy másik példa: ha nem sikerült motiválni a gyermeket az ő életkorának megfelelően a tartásjavítás helyes kivitelezésére, akkor az eredmény is elmarad, hiszen egy utált, meg nem értett gyakorlatot a gyermek nem tud odafigyeléssel csinálni.

Vannak más szempontok is a mindennapos testnevelésben, melyek a gyermekek egészsége érdekében fontosak?

A mindennapi testmozgással nemcsak a gerinc népbetegségnek számító porckopásos betegségeit előzzük meg, hanem szinte mindegyik civilizációs népbetegségünket: a szív-érrendszeri betegségeket, a lelki egészség hiányát, számos daganatos betegséget, az elhízást, a csontok mészhiányos betegségét is. Ma már sajnos a gyermekkorban, fiatalkorban jelentkezik számos baj az említettek közül: egyre gyakoribb a magas vérnyomás, a lelki egészség hiányosságával összefüggő különböző viselkedési zavarok és szenvedélybetegségek, valamint az elhízás előfordulása. Ezen bajoknak nemcsak a megelőzésében, de a kezelésében is fontos szerepe van a mindennapi, örömmel végzett testmozgásnak. Ahhoz, hogy a mindennapos testnevelés teljesítse ezt a szerepét, számos egyéb orvosi elvárásra is tekintettel kell lenni.

Ezeket az elvárásokat közölték az oktatásirányítókkal?

Igen, ezen elvárásokat számos orvosi szakmai társasággal közösen fogalmaztuk meg és küldtük el 2012. július 19-én az oktatásért felelős miniszternek és államtitkárnak, hogy a szakmai ellenőrzések újjáépítésekor mindezeket figyelembe vegyék. A NAT és a testnevelés kerettanterveinek készítésekor mi is közreműködhettünk, mindkét szabályzó tartalmazza is az összes orvosi elvárásunkat (lásd: www.gerinces.hu).

Ezek szerint a testnevelők egyetértenek az Önök orvosi elvárásaival?

Igen, a testnevelők legjobbjai mindig is felelősen gondolkodtak a munkájukról, és mindig jó társaink voltak a gyermekek jobb egészségéért folytatott küzdelmeinkben. Nagyon sok kiváló embert ismertem meg közöttük, szerettem és szeretek velük dolgozni.

Mit tart a legfontosabb elvárásnak?

A legfontosabb, hogy a tanuló ott legyen, részt vegyen, és ezt örömmel tegye. Ehhez a testnevelőnek a szakmája művészévé kell válnia. Hiszen egy-egy osztályban nagyon különböző egészségi állapotú és testi adottságú tanuló van, neki mégis úgy kell a feladatokat kitalálnia, hogy az ügyesnek és a kevésbé ügyesnek is meglegyen a megfelelő terhelés, és mindkettő átélje a jól végzett munka örömét és sikerét.

Mire hívná fel a testnevelő pedagógusok minősítésében résztvevő szakértők figyelmét?

Fontosnak tartjuk, hogy minősítő munkájuk során vegyék figyelembe ezeket a speciális orvosi elvárásokat. Nehézséget jelenthet, hogy a tartásjavítás helyes kivitelezésének megítéléséhez a szakértőknek is ismerniük kell a módszert, de a relaxáció vagy a néptánc esetében is ugyanez a helyzet.

Mennyiben szükséges a média segítsége a mindennapi testnevelés hatékony megvalósításához?

A mindennapos testnevelés hatékonyságának elsődleges követelménye a helyenként sok indokolatlan felmentés visszaszorítása, ezért lényeges „eljutnunk" a szülőkhöz: szeretnénk tudatosítani bennük, hogy miért fontos a mindennapi testmozgás, és hogyan támogassák gyermekük motivált részvételét – éppen a gyermekük érdekében. Ebben pedig bizony sokat tudna segíteni az országos, de még inkább a helyi média.

 

Készítette: Bessenyeiné Tóth Tünde – szakmai szakértő
Oktatási Hivatal Projektigazgatóság, TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projekt


Orvosi, pedagógiai-pszichológiai elvárások a mindennapos tanórai testnevelés eredményes megvalósítása érdekében című nyilatkozatot az alábbi linken olvashatják el.

 

Nyomtatás