A pedagógus-életpályamodellben összekapcsolódik a minősítési-értékelési rendszer és az előmeneteli rendszer. Összeállításunk felvázolja a szisztéma kulcspontjait, legfontosabb összefüggéseit, valamint igyekszik átfogó képet adni arról, mire készülhetnek a pedagógusok és az intézményvezetők.
Mindenütt, a világ fejlett oktatási rendszereiben is, minőségi oktatásra törekszenek. A minőség létrehozása szorosan összefügg az értékeléssel és a minősítéssel. Az országok kulturális, történelmi sokféleségéből, eltérő hagyományaiból fakadóan sokféle és különböző rendszert dolgoztak ki az oktatás-nevelés különböző területeinek értékelésére. Hollandiában például elsősorban az intézményeket értékelik, az Egyesült Államok egyes államaiban a pedagógusok munkáját a diákok teljesítményén keresztül is minősítik.
A nemzetközi kutatások és vizsgálatok minden esetben megállapítják, hogy az oktatás és nevelés kulcsszereplője a pedagógus. Ezt az alapvetést továbbgondolhatva: ha oktatási rendszerünk minőségének fejlesztését a cél, akkor a pedagógust kell a középpontba helyeznünk.
A pedagógus-életpályamodellben összekapcsolódik a minősítési-értékelési rendszer és az előmeneteli rendszer. Az életpályamodell bevezetéséig Magyarországon a - Kjt. szerint szabályozott - pedagógusbért a pályán eltöltött évek száma, valamint a legmagasabb iskolai végzettség határozta meg. Ebből a szempontból a pedagógusok munkájának színvonala nem érvényesült, azonos kategórián belül mindenki egyforma bért kapott. A minőségi munka értékelése legfeljebb pótlékok formájában jelent meg, amelyet nem minden esetben tudtak hosszú távon garantálni a vezetők.
A pedagógus-életpályamodellben a pályán eltöltött évek száma mellett fontos lesz a minőségi munkavégzés is, amelyet külső szakértők és az intézményvezető értékel majd. Nem árt hangsúlyozni, hogy az értékelés: fejlesztő értékelés. A pedagógusok előmeneteli rendszerét, a különböző fokozatokat a köznevelési törvény 64-65. §-a határozza meg. A 2013 augusztusában megjelent 326/2013 (VIII.30.) kormányrendeletben pedig részletesen megtalálható a gyakornoki minősítővizsga és a minősítési eljárás minden eleme, részlete és eljárásrendje.
Az Oktatási Hivatal Projektigazgatósága - mint konzorciumvezető -, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. - mint konzorciumi tagok - feladata a TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projektben a pedagógus-életpályamodell részleteinek kidolgozása.
A munkát 2012 augusztusában kezdték el a projekt munkatársai. Nemzetközileg elismert kutatók, felsőoktatási és köznevelési szakértők közös munkája a kompetenciaalapú minősítési rendszer kialakítása, az e-portfólió elemeinek kidolgozása, az óra- és foglalkozáslátogatások szempontjainak meghatározása. A minősítési rendszer alapját képező pedagóguskompetenciák az EMMI által kiadott tanári képesítési és kimeneti követelményeknek megfeleltethetők.
A projekt munkatársai 2013 nyarán konferencián ismertették a projekt célkitűzéseit, valamint az előadások mellett közös gondolkodásra hívták a pedagógusokat, akik sokat segítettek véleményükkel, javaslataikkal, kritikájukkal a részletek kidolgozásában.
A minősítési rendszer minden eleme kiemelt fontosságú, ezért az e-portfólió elemeinek, az óra- vagy foglalkozáslátogatás szempontjainak kidolgozásánál elsőrendű szempont volt, hogy a pedagógus munkavégzésének legfontosabb, legértékesebb elemei kerüljenek értékelésre. A munka során egyértelművé vált, hogy a minősítés feltétlenül összekapcsolódik az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel, ezért ennek a folyamatnak mindenképpen meg kell előznie a minősítést. Az ellenőrzés tapasztalatai, eredményei megjelennek a minősítési rendszer elemei között is: az óra vagy foglalkozás látogatásának tapasztalatai, valamint az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei a minősítésben is számítanak.
Szoros együttműködést alakítottunk ki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kidolgozásáért felelős TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekttel, az ellenőrzés és a minősítés összehangolása érdekében. Nehéz a pedagógus komplex tevékenységét objektíven és a maga teljességében értékelni, a munkáját leírni, ezért a minősítés arra törekszik, hogy a lehető legtöbb elem értékeléséből, bevonásából álljon össze.
Sokan úgy gondolják, hogy nagyon nehéz, szinte megvalósíthatatlan feladat előtt állnak, ha egy magasabb fokozatba kell vagy szeretnének lépni. A feladat megoldását segíti majd az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című segédanyag, amelyből a pedagógusok megismerhetik az életpályamodell minden részletét, a teljes minősítési rendszert és annak minden elemét. (Az összeállítás hamarosan elérhető lesz a www.oktatas.hu oldalon.)
Mivel minden pedagógus más-más szakterületen dolgozik, ezért nem lehet olyan dokumentumokat, elemeket létrehozni, amely egyformán megfelelő mindenki számára. Azért, hogy a különböző szakterületeken dolgozó pedagógusoknak lehetőségük legyen leírható módon számot adni munkájuk legjaváról, felsőoktatási és köznevelési szakértők segítségével 21 szakterületen speciális értékelési szempontok is kidolgozásra kerülnek.
A minősítőbizottság tagjai az országos pedagógia-szakmai ellenőrzésben és a pedagógusok minősítésében is részt vesznek. Minősítőbizottsági tagok azok a köznevelési szakértők lehetnek, akik elvégzik a tanfelügyeleti és minősítési szakértői képzést. (A képzés 2013 őszén indul, a felhívás az Oktatási Hivatal honlapján lesz majd olvasható.)
A pedagógus-életpályamodell első foka a gyakornoké, akinek két év után kötelező vizsgát tennie, hogy az adott intézményen belül folytathassa a pedagóguspályát. A gyakornoki évek szakmai programját, a gyakornokokat segítő mentorok felkészítését, képzését és a gyakornoki minősítő vizsga részleteit – egy pilotprogram keretében – a felsőoktatási intézmények alakítják ki. A pilotprogramot a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok tapasztalatai, kutatások, elemzések eredményei alapján dolgozzák ki. A kipróbálást pedig a program beválásának nyomon követése és korrekció kíséri. A gyakornoki évek szakmai programja mellett szintén pilotprogramban próbálják ki a minősítési eljárást és a szakértői képzést is. A pilotprogramban való kipróbálás, majd az ezt követő korrekció fontosságát szintén nemzetközi tapasztalatok igazolják, ezért az említett területeken a pilot gyakorlati tapasztalatai segítségével lesznek alakíthatók, módosíthatók a szakmai anyagok.
A pedagógus-életpályán a pedagógus – mint az oktatás minőségének garanciája – munkájának legjavát, kiemelkedő teljesítményét, az objektív, több szempontú minősítésen mutathatja meg.
Készítette:
Pusztai Katalin
a TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projekt szakmai szakértője
Oktatási Hivatal Projektigazgatóság