Major Éva: A tanárok folyamatos szakmai fejlődése, továbbképzése Európában az EU és az OECD anyagainak tükrében

A tanárképzés és -továbbképzés már több évtizede az Európai Unió oktatáspolitikájának kiemelt területe. Közmegegyezés övezi azt a nézetet, hogy a tanárok képzése egész életen át tart, és a bevezető képzés előfutára a folyamatos szakmai fejlődésnek. Ennek ellenére a tagállamoknak csak egy kis részében van olyan szisztematikus megközelítése a szakmai fejlődésnek, amely erősen kapcsolódik a bevezető képzés tanterveihez. Az alábbiakban olvashatja Major Éva tanulmányát az Európai Unió tanárainak szakmai fejlődéséről, valamint továbbképzéséről.

Az Európa Tanács az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciáit meghatározó javaslatához kapcsolódóan (Recommendation 2006/962/EC) a következőképpen fogalmazhatók meg a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének céljai:

A gyakorló tanárok támogatása abban, illetve a megfelelő feltételek és alkalmak biztosítása ahhoz, hogy ezeket a szakmai és személyes kompetenciákat (a 8 kulcskompetencia lásd 2006/962/EC) továbbfejleszthessék, és új kompetenciákat sajátíthassanak el a tantárgyak, a didaktika (és módszertan), valamint a pedagógia és a szociális kérdések területén.

A tanárok szakmai fejlődésének tág értelmezése a következő szakaszokat foglalja magába: tanárképzés, bevezető szakasz, továbbképzés és folyamatos szakmai fejlődés iskolai környezetben (Teachers' Professional Development 2010). Ez utóbbi és újabb keletű fogalom elsősorban az oktatás hatékonyságával hozható kapcsolatba. Az irodalom „bevezető szakaszon" általában a tanári hivatást újonnan kezdők támogató programjait érti.

Ma már bizonyítható az a feltételezés, hogy a tanári karrier elején az ún. „bevezető szakasz" javítja a tanítás minőségét, és növeli a tanár önbizalmát és önbecsülését.

Közmegegyezés övezi azt a nézetet, hogy a tanárok képzése egész életen át tart, és a bevezető képzés előfutára a folyamatos szakmai fejlődésnek. Ennek ellenére a tagállamoknak csak egy kis részében van olyan szisztematikus megközelítése a szakmai fejlődésnek, amely erősen kapcsolódik a bevezető képzés tanterveihez. Ennek oka részben az, hogy a folyamatos szakmai fejlődés sok helyen „kínálatvezérelt", és a rendszer teljes átalakítását követelné meg a fentiek szerinti értelmezés.

Az OECD – többek között a jól ismert PISA-vizsgálatok kezdeményezője és végrehajtója – a közelmúltban TALIS (Teaching and Learning International Survey) néven új oktatásügyi programot indított el a tanári pályán dolgozó pedagógusok megkérdezésére. Ez az első olyan, kormányok által kezdeményezett nemzetközi vizsgálat, amelyik a tanárokat kérdezi meg a tanítás és a tanulás körülményeiről, munkájukról és az iskolához mint munkahelyhez való viszonyukról. A felmérésben 23 ország, közöttük Magyarország is részt vett. Az adatfelvételre 2008 tavaszán került sor (Pedagógusok az oktatás kulcsszereplői, 2009).

A folyamatos szakmai fejlődés (Continuous professional development) 24 európai országban szakmai kötelesség. Franciaországban, Litvániában, Romániában és Szlovéniában a folyamatos szakmai képzésben való részvétel előfeltétele a szakmai előmenetelnek és a fizetésemelésnek. Másik tíz ország anyagi támogatást ad a további szakmai képesítések megszerzéséért.

A tagországok felében a tanárok munkájának minőségét külön juttatásokkal jutalmazzák, kidolgozott értékelési rendszer vagy a diákok vizsgán nyújtott teljesítménye alapján. Németországban a szakmai és anyagi előmeneteli rendszer a tanári kompetenciák értékeléséhez kötődik. Hollandiában és Svédországban arra ösztönzik a tanárokat, hogy fejlesszék tanári kompetenciájukat, és szerezzenek magasabb képesítést. Svédországban a „Fellendülés a tanároknak" nevű kezdeményezés a tanárok körülbelül egyötöde számára finanszírozta, hogy a felsőoktatáson belül vegyenek részt képzésekben.

A tanulmány teljes terjedelemben ide kattintva olvasható »

A tanulmány „A jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszer komplex felülvizsgálata és a megújítását szolgáló javaslatok megfogalmazása – a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projekt keretében - tárgyú kutatás-fejlesztési innovációs tevékenység" megvalósítása során készült.