Gyakori kérdések a pedagógus-továbbképzési rendszer változásairól – 3. rész
A TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projekt egyik alapvető célja a pedagógus-továbbképzési rendszer nemzeti köznevelési rendszerre épülő tartalmi, szerkezeti megújítása, a pedagógus-továbbképzési rendszermodell kialakítása. A megvalósítás során gyakran felmerülő (újabb) kérdéseket és válaszokat tartalmazza következő összeállításunk.
Mit jelent az akkreditált képzés, és mire ad garanciát?
Az akkreditációs eljárások tanúsítják egyes programok vagy személyek alkalmasságát, megfelelőségét. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet szerint a továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslata alapján dönt. A döntés előkészítésében szakértők vesznek részt, akiknek speciális felkészítéséről az Oktatási Hivatal gondoskodik. A továbbképzés akkreditációja a továbbképzések közös formai és tartalmi követelményeinek – a jogszabályban meghatározott előírások szerint – való megfelelés vizsgálatát, és ennek alapján a program felhasználásának engedélyezését jelenti. Az akkreditálásra kerülő programok tartalmi vizsgálatát részletes bírálati szempontok alapján a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület végzi. Megvizsgálja a program tartalmi kidolgozottságának fokát, céljának való megfelelést, részletes tematikájának belső és külső összhangját, a minőségbiztosítási kötelezettségeknek való megfelelést és a tevékenységeit.
Mi a különbség a továbbképzési program és a beiskolázási terv között?
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének értelmében a nevelési-oktatási intézmény vezetője a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott továbbképzés megtervezésére, megszervezésére a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó fogadja el, felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor.
A hivatkozott kormányrendelet (3) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője – a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével – dolgozza ki.
Hogyan valósul meg a gyakorlatban a blended továbbképzés?
Napjaink egyik legkorszerűbb képzési formája a blended (kevert vagy vegyes) típusú képzés, amely az e-learninget kombinálja a hagyományos tantermi formával.
„A blended learning olyan oktatási technológia, mely a képzéshez változatos, tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök), hagyományos és virtuális tantermi tanulási formák, személyes és távolsági konzultáció biztosításával, nyomtatott és elektronikus tananyagok segítségével infokommunikációs eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos módszerekkel, illetve egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítja a tanulók előrehaladási ütemének ellenőrzését, értékelését [1]."
A blended képzésekről bővebben is olvashat a dr. Hunya Mártával, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársával készített interjúnkban.
A pedagógus-továbbképzések kapcsán készülnek-e a piacról, az igényekről, a lehetőségekről kutatások, vizsgálatok?
Az elmúlt években természetesen készültek ilyen jellegű hazai kutatások, tanulmányok. Figyelmébe ajánljuk például a TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projekt keretében jelenleg is zajló pedagógus-továbbképzési rendszer átalakításának előzményeit összegző „Pedagógus-továbbképzések a képzők szemszögéből" című esettanulmányt, mely a TÁMOP-3.1.1 projekt első szakaszában készült. Az összeállítás rövidített és teljes változata is elérhető ide kattintva.
Testvériskolánk a szomszédos Ausztriában található. Az iránt érdeklődöm, hogy mennyire aktív és eredményes az osztrák pedagógusok továbbképzése?
A TÁMOP-3.1.5 Pedagógusképzés támogatása projekt egyik kutatás-fejlesztési innovációs tevékenységének keretében Ausztria tanár-továbbképzési rendszerének tanulmányozására is sor került. Az alábbi összefoglalóból kiderül, hogy az osztrák tanárok továbbképzési aktivitásáról a kutatások eltérő eredményeket tártak fel. A különbség okai valószínűleg leginkább az eltérő szolgálati viszonyban keresendők. A továbbképzési szükségletet, igényt a tanárok kora, neme, az iskolatípus határozza meg elsősorban. Az osztrák tanárok több mint kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a diákság heterogén összetétele következtében nagy szüksége lenne továbbképzésekre, elsősorban a speciális igényű tanulók és a magatartásbeli, illetve fegyelmezéssel kapcsolatos problémák miatt. Az okok között szerepelt a változásokkal kapcsolatos új témakörök megismerése, valamint a számítógép és az internet használatának alaposabb elsajátítása iránti igény is.
[1] Forgó Sándor: Tanulás tér- és időkorlátok nélkül. In: Iskolakultúra. 2004/12. 123–139. o.
