ÉletPÁLYAutak – beszámoló a TÁMOP-3.1.5 kiemelt uniós projekt konferenciájáról

Június 5-én „ÉletPÁLYAutak" címmel rendezett konferenciát a pedagógusképzés támogatását szolgáló TÁMOP-3.1.5. kiemelt uniós projekt keretében az Oktatási Hivatal a MOM Kulturális Központban. Több mint ötszáz résztvevő - pedagógus, intézményvezető, az ágazatban dolgozó szakember - kaphatott képet a projekt céljáról, előrehaladásáról, valamint a pedagógus-életpályamodell bevezetésével kapcsolatos feladatokról.

Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár nyitóelőadásában hangsúlyozta: a köznevelés megújításának első lépése a megújítás kereteit megteremtő köznevelési törvénynek és a kapcsolódó jogszabályoknak az elfogadása volt. A következő lépést az átalakításokat támogató pedagóguspolitika jelenti, melynek egyik szegmense a pedagógus-életpályamodell.

A pedagóguspolitika fókuszában - a megújulás kulcsaként - a pedagógus áll, mivel jó pedagógus nélkül nincs jó iskola. Legfontosabb cél az, hogy a legtehetségesebb középiskolások válasszák a pedagóguspályát, a legtehetségesebbek legyenek tanárok. Külön megköszönte a pedagógus kollégáknak mindennapos munkájuk mellett azt az eredményt, hogy a pedagóguspályát választók száma megnégyszereződött. A tanári pályára legalkalmasabbak képzését segíti a pályaalkalmassági vizsga bevezetése is, amely a pedagóguspályáról, pedagógiai tájékozottságról való beszélgetést jelenti. Ehhez kapcsolódik a köznevelés igényeit kielégítő, a minőségfejlesztés irányába tett lépés: a pedagógusképzés 2 szakos képzéssé alakítása, az új képzési és kimeneti követelmények, valamint az 1 éves iskolai gyakorlat is. A tanári hivatást választókat segíti a Klebelsberg tanulmányi ösztöndíj, amely havi 25.000-75.000 forintos támogatást jelent. A harmadik lépés: a pedagógus-életpályamodell bevezetése, mely 4 fokozaton (pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár) kínál lehetőséget előmenetelre a pályán lévő pedagógusoknak. A fokozatokba való besorolás az oktatás, a nevelés és a tanítás jól meghatározott minőségi követelményei alapján történik. Cél, hogy a bevezetésre kerülő életpályamodell, mint karrierút és mint minősítési rendszer is egyben: szakszerű, objektív és nyilvános legyen. Fokozatba kerülés minősítési eljárásban való részvétellel, illetve – gyakornok esetében – gyakornoki minősítővizsga teljesítésével lehetséges. Mind a minősítővizsga, mind a minősítési eljárás alapvetően a pedagógus által összeállított dokumentumgyűjtemény (portfólió) bemutatásán és megvédésén, illetve a pedagógus szakóráinak látogatásán alapul.

A fejlődni vágyó pedagógus előmenetelét szaktanácsadók, tantárgygondozók segítik. A szaktanácsadói rendszer átalakítása is abból a célból történik, hogy a gyakorló pedagógusok– főképp a pályakezdő gyakornokok – megkapják munkájukhoz a megfelelő, szervezett keretek között történő szakmai támogatást.

Dr. Hoffmann Rózsa minden pedagógus kollégának megköszönte áldozatos és kitartó munkáját.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár előadásában a pedagógusok előmeneteli rendszerének jogszabályi hátterét mutatta be. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 64. és 65. § egyértelműsíti a pedagógusok előmeneteli rendszerét, bevezetésére 2013. szeptember 1-jén kerül sor, melyet öt éven keresztül további intézkedésekkel fognak támogatni. A rendelet tartalmazza a fokozatokhoz rendelt közalkalmazotti illetményrendszert is. A gyakornokokra vonatkozó jogszabályi elemek közül kiemelte a minősítővizsgát és a minősítési eljárást, valamint kitért a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre: a munkaidőre (mely nem jelent 32 óra tanítást), és a szabadságok szabályozására is.

(A prezentáció ide kattintva érhető el »)

Tóth Mária, a TÁMOP-3.1.5 Pedagógusképzés támogatása c. projekt szakmai vezetője ismertette a projekt fő céljait, melyek a következők:

  • a pedagógus-továbbképzési rendszer korszerűsítése, valamint a hozzá tartozó komplex nyilvántartási rendszer fejlesztése;
  • a szaktanácsadói rendszer megújítása;
  • a pedagógus-életpályamodell kidolgozása;képzési, minősítési és nyilvántartási rendszer fejlesztése;
  • továbbképzések szervezése.

Tóth Mária kiemelte, hogy a TÁMOP-3.1.5. februári nyitókonferenciája óta eltelt időszak legfontosabb eredménye az e-portfólió (dokumentumgyűjtemény) tartalmi elemeinek kidolgozása és a minősítési eljárásrend kialakítása.

(A prezentáció ide kattintva érhető el »)

Dr. Király Zsolt, az ELTE adjunktusa az angol közoktatás tanári életpályamodelljéről tartott gondolatébresztő előadást. A ma is működő, jól kidolgozott angol életpályamodell különös figyelmet érdemel a 140 év alatt felhalmozódott tapasztalat, illetve a bevezetendő magyar rendszer közt mutatkozó hasonlóságok és különbségek okán is.

(A prezentáció ide kattintva érhető el »
Az előadás rövid tartalma ide kattintva olvasható »)

A szünetet követte Dr. Gloviczki Zoltán moderálásával A köznevelés megújítása és a pedagógus-életpályamodell című pódiumbeszélgetés, melyen Thaisz Miklós, az EMMI politikai tanácsadója, Kerekes Balázs, az OH Projektigazgatóságának igazgatója, Kotschy Beáta, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezetője és Dr. Király Zsolt, az ELTE adjunktusa vett részt.

Az első kérdés a fokozatba kerülés feltételére, a gyakornoki minősítő vizsgára, illetve minősítési eljárásra irányult: hogyan kell elképzelni ezt a vizsgaszituációt? Thaisz Miklós válaszában kifejtette, hogy a minősítés nem azonos a pillanatfelvételhez hasonlítható vizsgaszituációval, mert egy, a pedagógus teljes tevékenységi körét felölelő értékelési folyamatot jelent: a pedagógus minősítése –a külső szakértői értékelésen kívül - magában foglalja az intézményvezetőnek, a szülőknek és a diákoknak a véleményét is. A Dr. Király Zsolt előadása inspirálta kérdésre, vagyis hogy a jól működő angol értékelési rendszerrel, a folyamatos belső értékeléssel szemben Magyarországon miért nem iskolai szinten zajlik majd a pedagógusok minősítése, Kotschy Beáta válaszolt.A külső értékelést elsősorban annak objektivitása indokolja, másodsorban maga a portfólió, azaz dokumentumgyűjtemény pedagógus általi összeállítása indítja el a pedagógust a reflektív önfejlesztés útján. A pedagógus tehát saját maga jelöli meg erősségeit és fejlesztendő területeit, majd a portfólióvédésen, azaz szakmai beszélgetésen, interjún reflektál saját pedagógiai munkásságára.

Dr. Gloviczki Zoltán kérdésére, mi szerint Angliában nem ütköznek-e a helyi érdekek a minősítéssel, vagyis hogy az iskolai érdekek befolyásolják-e a minősítés eredményét, Dr. Király Zsolt elmondta, hogy az angol értékelési rendszer az iskolákba fektetett bizalmon alapul, a belső értékelés 1 egész éves, folyamatos nyomon követésen alapul, működőképességét pedig az iskolaigazgató és az iskolai középvezető presztízse garantálja. Thaisz Miklós a bevezetésre kerülő rendszerrel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy a magyar gyakorlatba beépülnek a külföldi tapasztalatok. A minősítőbizottságban az intézményvezető is tag (a pedagógus tevékenységét folyamatosan nyomon követi), a minősítésben pedig elsőrendű a minősítési eljárás áttekinthetővé, érthetővé és objektívvá tétele. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Magyarországon – szemben Angliával, ahol 140 éves evolúciós folyamat eredménye a jelenlegi helyzet – nincs hagyománya a folyamatos szakmai fejlődésre építő előmeneteli rendszernek.

Dr. Király Zsolt arra a kérdésre, hogy Angliában az „objektivitáskényszer" mennyire meghatározó, beleszámít-e a szülők, diákok értékelése a pedagógusok minősítésébe, azt válaszolta, hogy ugyan az intézményértékelésnek szerves része a diákok és a szülők véleménye, azt az intézményből bárki elolvashatja.

Kerekes Balázs reagálva az elhangzottakra kifejtette, hogy Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának nem feladata az, hogy döntsön az értékelés, minősítés kérdéseiben. A Projektigazgatóság feladata kutatásokon keresztül kifejlesztett eszközök, eredmények pilotprojektekben való kipróbálása, a tapasztalatok alapján javaslatok megfogalmazása, ezeknek a minisztérium, a döntéshozók felé kommunikálása. Az életpályamodellhez kapcsolódó kutatások és fejlesztések, illetve kipróbálásuk a 2013-2014-es évben zajlanak.

Thaisz Miklós elmondta, hogy az ehhez kapcsolódó rendelet - várhatóan a nyár folyamán - megszületik, majd 2013 őszén hatályba lép a pedagógusok előmeneteli rendszere, így 2014. január 1-jén több tízezer, gyakorlattal rendelkező pedagógus kap pedagógus II. fokozatot. A fokozatba való besorolást az ezt követő 5 évben, minősítési eljárás során meg kell erősíteniük. A minősítésben való részvételi sorrendet, azt, hogy ki, mikor kerül minősítésre: a rendelet alapján alakítják ki. A gyakornokok és a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók elsőbbséget élveznek, illetve – többek között - figyelembe veszik az ütemezés kialakításakor megyénként a betöltött pedagógus-munkaköröket. A nyugdíj előtt álló pedagógusoknak csak lehetőség, de nem kötelező a minősítési eljárásban való részvétel. Az előmeneteli rendszer bevezetése érezhető fizetésemelést fog jelenteni.

Az egyes szekciókról készült beszámolók az alábbi linkeken olvashatók.

  1. szekció: Bevezető a portfólió rejtelmeibe
  2. szekció: Motiváció és lelki egészségvédelem a pedagóguspályán
  3. szekció: Gyakornokok – mentorok
  4. szekció: A pedagógusok minősítése
  5. szekció: A pedagógus-életpályát támogató környezet
  6. szekció: Kapcsolódási pontok a pedagógus-életpályamodell, az intézményi önértékelés és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés között

Képgaléria »

 

Nyomtatás