Új szerepek a köznevelési rendszer fejlesztésében

A tanfelügyelői és pedagógusminősítő szakértői kiválasztás folyamatának tapasztalatai

Kompetensek-e a pályázók? Igen, ezt mutatja az a komplex kutatási-fejlesztési program, amelynek célja az elkövetkező években kiépülő pedagógusminősítési és tanfelügyeleti rendszer kialakításának támogatása volt.

A tanfelügyelő és minősítő szakértői munka összetett feladatkör, mely számos ponton különbözik a mindennapi pedagógiai munkától, mind a feladatok tartalmában, mind a szükséges elméleti és jog-szabályi ismeretek tekintetében, mind a feladatok ellátáshoz szükséges további kompetenciákban. Emiatt a szakértők kiválasztása érdekében a projektgazda Oktatási Hivatal komplex, öt elemre épü-lő szempontrendszert határozott meg.

  1. Pedagógus-szakvizsga, 14 év szakmai gyakorlat;
  2. Területi szempontok (regionális és megyei szinten);
  3. Pedagógiai szakmaterületi szempontok (óvodapedagógiai, tanítói, tanári (ennek szintje), alapfokú művészeti oktatási (művészeti ág és szak), szakképzési (szakmacsoport, szakma), kollégiumi, pedagógiai szakszolgálati (szakszolgálati tevékenységek figyelembevételével), pedagógiai-szakmai szolgáltatói, intézményvezetői, valamint a pedagógusok minősítéséhez szükséges szakspecifikus szempontok;
  4. A szakmai működés alapját jelentő jogszabályok ismerete;
  5. Az Oktatási Hivatal által kidolgozott szakértői kompetenciaprofilnak való megfelelés.

A feladat végrehajtását tekintve az első három szűrési kritériumot az Oktatási Hivatal a jelentkezési adatok alapján összesítette, a 4. pont informatikai megvalósítását, illetve az 5. szempont vizsgálatát a Qualitas T&G Kft. végezte, amely a megbízást nyilvános kutatás-fejlesztési felhívás keretében nyerte el1. Utóbbi során a feladatkör összetettsége miatt számos tényezőt figyelembe kellett ven-nünk. Ezek mérése komplex tesztekkel valósult meg, amelyek foglalkoztak a viselkedésben megje-lenő kompetenciák (készségek, attitűdök) mellett a pedagógusi pályával kapcsolatos vélekedések-kel is. Előbbivel kapcsolatban az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy milyen mértékben rendelkezik a pályázó a szakértői profilban meghatározott kompetenciákkal. A kutatás továbbá azt is felmérte, hogy a jelölt mennyire viszonyul pozitívan az új feladatokhoz, mennyire harmonikus a munkájával való viszonya.

A kiválasztási folyamat során a Qualitas T&G Kft. nem adta át az Oktatási Hivatalnak a kompetencia-teszt személyre vonatkozó adatait, a kiválasztás nem az egyes válaszok, hanem a szakértői profillal való egyezés alapján történt. A szakértői profillal való egyezés mértéke alapján a jelöltek öt cso-portba kerültek a teljes minta átlaga és szórása alapján. Fontos megemlíteni azt, hogy – bár az egyes csoportok között volt különbség -, az illeszkedés mértéke a jótól a kiválóig terjedt.

Miután a jelölt a pályázati feltételeknek megfelelt, az Oktatási Hivatal területi és pedagógiai szak-materületi adatok mentén csoportokba sorolta a kollégákat, majd a jogi teszt és a kompetenciákat és vélekedéseket felmérő kérdőív egyesített eredménye mentén, a becsült szakértői igényeknek és az első ütemben tervezett ezres összlétszámnak megfelelően választotta ki az adott csoportból a szükséges létszámot.

Egy feladatkör sikeres ellátásához a szükséges elméleti tudáson, illetve a korábban szerzett gyakor-lati tapasztalaton túl szükség van bizonyos ismeretekre, képességekre és attitűdökre is, amelyeket összefoglaló néven kompetenciáknak nevezünk.

A tanfelügyelők és minősítő szakértők esetben – a teljesség igénye nélkül – kiemeljük a fejlesztés során legfontosabbként meghatározott képességeket és attitűdöket.

  • Képes az adatok, információk pontos elemzésére.
  • Képes rendszerben gondolkodni, az összefüggéseket, a tényezők közötti kapcsolatokat feltárni és átlátni.
  • Az adatok felhasználásával objektívan értékelni.
  • Fejlett kérdezési kultúrával, konfliktuskezelő képességgel rendelkezik.
  • Kommunikációja egyértelmű és pontos.
  • IKT ismereteit képes a gyakorlatban hatékonyan alkalmazni.
  • Reflektív gondolkodásra képes.
  • Rendelkezik a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás képességével.
  • Képes a munkavégzés során hatékonyan együttműködni.
  • Munkájában alapos, következetes.
  • Elkötelezett a munka tervezett, szervezett megvalósítása mellett.
  • A birtokába jutott adatokat, információkat bizalmasan kezeli.
  • Megállapítást csak tény alapú kritérium alapján tesz.
  • A tanfelügyeleti értékelési és minősítési folyamatban viselkedését a felelősségtudat, etikus magatartás, érzelmi intelligencia jellemzi.
  • Fejlesztő attitűddel rendelkezik.
  • Felelősséget vállal saját munkáját illetően.
  • Jól tudja felmérni a tanfelügyelői és minősítői szerep határait.
  • Igénye van az önfejlesztésre.

Ezek mérésére került sor a kompetenciatesztek segítségével.
Az eredmények elemzésének egyértelműen pozitív tapasztalatai voltak. A kiválasztásban szokásos eljárásoktól eltérően ebben a folyamatban nem voltak előre definiálva a csoportba sorolás határér-tékei, ezek meghatározása a minta elemzése után a szakértői és az egyéni profil átlagos illeszkedé-séhez viszonyítva történt meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelentkezők jelentős többsé-gének magas szinten megvannak a feladat ellátásához szükséges kompetenciái. (Az előzetesen szükséges ismeretek mérésére a jogi teszt szolgált.)
A másik fontos pozitív eredmény a jelentkezők nyitottsága a változásra, az új feladatokra, valamint magas lelkesedésük a pedagóguspálya iránt. A jelentkezők meghatározó többségére jellemző, hogy munkájuk és életük más területei egyensúlyban vannak egymással. Egy kisebb csoport eseté-ben az látható, hogy nagyon erős a munkához való kötődésük, sikereiket elsősorban a munka adja számukra. Az ő esetükben a magánélet és a hivatás egyensúlya eltolódhat a munka irányába.
A kiválasztási folyamatnak három fontos hozadéka volt. Az alkalmazott komplex teszt igazolta az új feladathoz szükséges kompetenciák meglétét a jelentkezőknél, amire a végzettségek alapján csak korlátozott mértékben lehet következtetni. Emellett az is bebizonyosodott, hogy az új szerepre jelentkezők túlnyomó többsége a feladat és a pálya iránt elkötelezett, motivált kolléga. Ez, a mű-ködtetés fejlesztésközpontú attitűdjével párosítva, reménykedésre ad okot a köznevelési rendszer teljesítményének középtávú növekedésével kapcsolatban.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a hazai felsőoktatásban, szakképzésben és az üzleti világ-ban, nemzetközi környezetben alkalmazott megközelítés - a kompetenciák meghatározása az adott feladat, szerep ellátásához szükséges tevékenységeken és viselkedési formákon keresztül történt, ez alapján készült el a szakértői profil, és vált mérhetővé a kompetenciák megléte - jól működött a bemutatott folyamatban is. Ezért (is) állítható, hogy az új szerepekre való kiválasztás módja maga is innovációnak tekinthető a köznevelési rendszerben.


Dr. Baráth Tibor, Kígyós Tamás
Qualitas T&G Kft.

1 „Tanfelügyelői és pedagógusminősítő szakértői képzés megalapozásához kapcsolódó pilot, kutatás és korrekció” a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 és TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú projekt keretében közbeszerzési kiírás Műszaki specifikáció 5. oldal

A cikk a Modern Iskola magazin 2014/3. lapszámában jelent meg.

Nyomtatás