A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások

következő oldal »
Az Oktatási Hivatal által gondozott TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban" című kiemelt projekt „A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a közoktatásban" alprojektjének kutatási, fejlesztési tevékenységei megalapozzák a kétszintű érettségi vizsgarendszer megújulását és segítik az Országos kompetenciamérés fejlesztését, illetve bemutatják azok bővítési lehetőségeit.

A kutatások keretében sor kerül az érettségi vizsgakövetelmények vizsgálatára, az érettségi vizsga értékelési rendszerének vizsgálatára, feladatállományának továbbfejlesztésére, valamint a vizsgáztatás minőségének fejlesztését célzó programokra. Az Országos kompetenciamérés esetében új, lehetséges képességterületek bevonásának előkészítése valósul meg, valamint az eredmények elemzési módszertanának széles körű elterjesztését szolgáló képzések is megrendezésre kerülnek. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az alprojekt keretein belül megvalósításra váró részfeladatokat.

1. Az érettségi vizsgarendszer megújítását célzó kutatások

A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer további fejlesztését célzó stratégia megalapozásához a projekt egyrészt a kétszintű érettségi rendszer bevezetését követően összegyűlt nagy mennyiségű adatok elemzésére, másrészt az érettségi folyamatban aktívan részt vevők évek során felhalmozódott értékes tapasztalataira kíván támaszkodni.

A kétszintű érettségi vizsgák adatainak felhasználásával a projekten belül három kutatás zajlik, amelyek megvizsgálják az érettségi feladatsorok időbeni változásait, mérésmetodikai megbízhatóságát, valamint, elvégzik a közép- és emelt szintű érettségi vizsga eredményeinek összehasonlító elemzését. Emellett egy negyedik kutatás kérdőíves felmérés segítségével a kétszintű érettségi rendszer működésével kapcsolatos szakmai tapasztalatok összegzését célozza.

A kutatásokról készülő jelentések a kutatások eredményeit olyan formában és módon tartalmazzák, amely alkalmas a fejlesztésekkel kapcsolatos döntések előkészítésére.

1.1. 2009-2012 évi érettségi eredményeinek elemzése

Az érettségi feladatsorok időbeni változásait elemző kutatás a 2009-2012. évi érettségi eredményeit elemzi 10 vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika) esetében. Az elemzésekre mindkét vizsgaszinten vizsgatárgyanként kerül sor az adott időszak május-júniusi vizsgaidőszakának vizsgaeredményei, írásbeli érettségi feladatlapjai és a javítási értékelési útmutatói alapján. Az elemzések elsősorban arra keresik a választ, hogy milyen érzékelhető időbeli változások figyelhetők meg a feladatlapok tartalmában (figyelembe véve az adott időszakban a jogszabályi környezet esetleges változásait is), a különböző vizsgaidőszakok vizsgaeredményeiben, illetve hogy milyen összefüggés van a tartalmi elemek és a vizsgaeredmények változásai között. Az elemzések igyekeznek feltárni az esetleges kiugrónak tűnő vizsgaeredmények szakmai okait, az egyes vizsgaösszetevők, illetve az egyes vizsgarészek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) magyarázó erejét az összeredményben. Ezen túlmenően modellszámítások készülnek arra vonatkozóan, hogy az elemzés szerint nem jól mérő összetevők elhagyása vagy súlyának csökkentése, illetve az egyes vizsgarészek pontarányának változtatása milyen hatással lenne a vizsgaeredmények eloszlására, az értékelés objektivitására.

1.2. A 2012. május-júniusi érettségi feladatsorok megoldásainak itemszintű rögzítése, a feladatsorok és az egyes feladatok mérésmetodikai vizsgálata

Az érettségi feladatsorok megfelelőségét és megbízhatóságát elemző kutatás a 2012. évi május-júniusi érettségi feladatsorokat vizsgálja. A kutatás során előbb a megoldott feladatlapokból vett mintán a feladatok és részfeladatok szintjén rögzítik a kötelező érettségi vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv – angol és német nyelv) közép- és emelt szintű vizsgadolgozatain elért pontszámokat az adott vizsgatárgynak megfelelő szakos tanárok. Ezt követően kerül sor az összegyűjtött adatok statisztikai feldolgozásra, a feladatlapok mérésmetodikai megbízhatóságának és megfelelőségének, illetve az egyes feladatok és feladattípusok „működésének" részletes elemzésére. Az elemzések alapján az értékelési rendszer esetleges módosításaira vonatkozó javaslatok kerülnek kidolgozásra vizsgatárgyanként közép- és emelt szinten egyaránt. Ezeknek a módosítási javaslatoknak alapján átalakított értékelési rendszert újabb elemzéseknek vetik alá, melyek során megvizsgálják, hogy az értékelési rendszer javasolt változtatásának várhatóan milyen hatása lenne az egyes vizsgázók teljesítményére és a teljes vizsga teljesítménystruktúrájára.

1.3. Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása

Az érettségi vizsgarendszer továbbfejlesztését célzó harmadik kutatás során a közép- és emelt szintű érettségi vizsga eredményeinek összehasonlító elemzésére kerül sor, amelyhez a közép- és emelt szintű vizsgalapokat egyaránt kitöltő tanulók eredményeit használják fel. Az összehasonlításhoz az érettségi vizsgát megelőző időszakban egy felmérésre kerül sor, amelyben az emelt szintű vizsgára jelentkező tanulók közül választott minta tagjai egy próbavizsga keretében – az érettségivel azonos körülmények között[1] – megoldanak egy középszintű érettségi írásbeli feladatlapot. A felmérésre a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában emelt szintű vizsgára jelentkező tanulók jelentkezhetnek, közülük az Oktatási Hivatal minden vizsgatárgy esetében megyénként átlagosan 20 (vizsgatárgyanként összesen 400) tanulót választ ki, akik részt vesznek a kutatásban. A felmérést követő elemzés összehasonlítja a tanulóknak a középszintű próbaérettségin, és a későbbi,  emelt szintű érettségi vizsgán elért valós eredményeit, a szintenkénti követelményeket és értékelési skálákat. Az összehasonlító elemzés eredményeit vizsgatárgyanként egy tanulmány foglalja össze, amely modellszámításokkal alátámasztott fejlesztési javaslatokat tartalmaz.

[1] A felmérést az érettségi vizsgaszabályzat (100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet) rendelkezései szerint kell megszervezni.

1.4. Változtatási igények felmérése a gyakorlati tapasztalatok alapján elektronikus kérdőívek segítségével

A kutatás a kétszintű érettség vizsgarendszerben közreműködő szaktanárok szakmai tapasztalatait igyekszik összegyűjteni egy kérdőíves kutatás keretében. A kutatás célja minél szélesebb körben felmérni az érettségi vizsgáztatásban és az érettségi vizsgákra való felkészítésben érdekeltek vizsgakövetelményekkel és a vizsgamodellekkel kapcsolatos tapasztalatait, véleményét, illetve továbbfejlesztésükkel kapcsolatos elképzeléseit. A 11 vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv, biológia, fizika, földrajz, kémia, informatika és testnevelés) esetében ezúton összegyűjtött információk a vizsgakövetelmények és vizsgamodellek fejlesztésének alapjául szolgálhatnak, várhatóan jelentős mértékben hozzájárulnak az érettségi rendszer, ezen belül a vizsgakövetelmények és vizsgamodellek továbbfejlesztéséhez, megalapozzák a vizsgarendszer fejlesztéséhez szükséges jogszabály-módosítási javaslatokat. A kérdőíves felmérés tapasztalatai és a megfogalmazott javaslatok a témában tervezett országos konferenciákon kerülnek megvitatásra.

Nyomtatás
következő oldal »