Intézményellenőrzés, minőségbiztosítás a közoktatási intézményekben - a britek így csinálják
Most induló sorozatunkban terítékre kerülnek az uniós országok ellenőrzési, értékelési rendszerei. Elsőként az Egyesült Királyság közoktatásában bevett gyakorlatot mutatjuk be.
Az Európai Unió valamennyi országának közoktatási rendszerében – Magyarország kivételével – a belső értékelés és önértékelés mellett működik külső, egységes központi (állami) ellenőrző, értékelő rendszer is. Mivel a közoktatás irányítása mindenütt decentralizálódott, nagyfokú helyi és intézményi önállóság jellemzi az iskolákat, így a nevelés-oktatás egységesen magas színvonalát a pedagógus- és intézményellenőrzési rendszer, valamint egy szintén egységes, állami tanulói mérési és vizsgarendszer működtetésével kívánják elérni.
Az Egyesült Királyság közoktatásának jellemzői:
- 5-16 év a tankötelezettség (ezen belül négy szakasz jelenik meg)
- az Egyesült Királyság Oktatási Minisztere mellett az országrészek miniszterei is részt vesznek a közoktatás igazgatásában, de tartalmi és felügyeleti területen az egységes irányítás a jellemző
- 1988. reformtörvény: központi nemzeti alaptanterv született meg (1995. rugalmasabbá, helyi szinten is tervezhetővé vált) és bővült az iskolai önigazgatás rendszere (igazgató és iskolaigazgatási tanácsok)
- a tanterv teljesítésének a felügyeletét az Országos Tantervi Tanács látja el (National Curriculum Council)
Az intézményekben folyó belső ellenőrzés jellemzője:
- az iskola igazgatója személyében felelős az intézményben végzett pedagógiai tevékenységért, az intézmény fejlesztési tervének megvalósításáért
- belső ellenőrzési és önértékelési rendszert működtet az intézményben folyó munka szakmai színvonalának megtartása, növelése érdekében
- ehhez kapcsolódóan joga a pedagógusok kiválasztása és a nem megfelelő színvonalon nevelő-oktató kollégák elbocsátása is.
A külső ellenőrzés fajtái:
1/ A tanácsadás:
- a tanárok munkájának értékelése úgynevezett tanácsadás formájában történik – ennek szervezése regionális alapon történik meg (LEA Local Educational Authority – grófságok/városok).
- a LEA vizsgálatának tárgya lehet egy teljes tevékenység vagy egyes tantárgyak, vagy az iskolaigazgatás vizsgálata
- a LEA munkatársai inkább a tanácsadó, mint a külső értékelő szerepét töltik be.
2/ Az országos szervezésű felügyeleti/értékelési hatóság ellenőrzése:
- Az ellenőrzést az 1992-ben egységessé szervezett Közoktatási Standardok Hivatala (Office for Standards in Education - OFSTED) végzi.
Az OFSTED feladata:
- négyévente kötelezően értékeli az állami iskolákat
- az oktatás minőségével és az iskolai standardokkal összefüggő valamennyi kérdésben a miniszter tanácsadója
- értékeli, hogy az iskolák milyen minőségben teljesítik oktatási kötelezettségeiket
- felhívja a figyelmet azokra a pedagógiai területekre is, amelyeken az intézmények emelhetik, illetve kötelesek emelni munkájuk színvonalát
- értékelési eredményeik nyilvánosak, minden egyes angol iskola adatai megtekinthetők az OFSTED, illetve az Oktatási Minisztérium honlapján.
Hogyan történik a pedagógusok felügyeleti értékelése?
- háromévente legalább egyszer sor kerül a pedagógusok munkájának külső értékelésére (LEA)
- legfeljebb kétnapos iskolai vizsgálat
- adatokat gyűjt: óralátogatás, beszélgetés tanárokkal és diákokkal, és elemzik a tanulók teljesítményéről szóló jelentést
- a látogatást minden esetben írásos jelentés zárja le, amely 4 fokozatú skálán értékel: kiváló, jó, kielégítő, nem megfelelő.
Hogyan történik az intézmények felügyeleti értékelése?
- négyévente sor kerül az intézmények külső ellenőrzésére (OFSTED)
- az egyes iskolákat rendszerint két teljes munkanappal korábban értesítik a látogatásról
- Őfelsége Főtanfelügyelője (ő az OFSTED vezetője) azonban megteheti, hogy ne értesítse előre az iskolát, ha a vizsgálat oka olyan információ, hogy a gyerekek biztonsága vagy jóléte nem megfelelő az intézményben.
Mi történik az iskolai látogatás alatt?
- a tanfelügyelők előzetesen tanulmányozzák az iskola önértékelési dokumentumát, felkészülésükhöz felhasználhatják az iskola „Teljesítményértékelési jelentését", és természetesen a korábbi felügyeleti jelentéseket
- a vezető felügyelő, az iskolavezetés és az iskola fenntartója közötti megbeszélésre kerül sor az iskola önértékeléséből kiindulva.
Hogyan vonják be a szülőket?
- az iskoláknak kötelességük levélben értesíteni a szülőket a várható felügyeleti látogatásról
- ebben közölniük kell azt is, hogy a szülők hogyan találkozhatnak személyesen a felügyelőkkel
- a levél rövid kérdőívet is tartalmaz, melyen a szülők jelezhetik a tanfelügyelet felé az iskolával kapcsolatos elégedettségüket, illetve elégedetlenségüket
- a szülők kérhetik, hogy az iskolai látogatás idején személyesen beszélhessenek a felügyelőkkel.
Az ellenőrzést követő értékelés
- a tanfelügyelők a tapasztalataikról szóban azonnal visszajelzést adnak az iskola számára, és az itt elhangzottakon a később elkészülő írásos anyagban már nem változtathatnak
- az egyes tanfelügyelők az intézmény – véleményük szerinti – erősségeit és gyengeségeit is megnevezik
- jelentés részei:
- iskola átfogó eredményessége,
- a helyi tanterv elemzése,
- a tanítás és tanulás minősége,
- a tanításon kívüli tevékenységek,
- az iskolai teljesítmények,
- az egyes tanulók személyes fejlődésének lehetőségei,
- a vezetésről szóló értékelés,
- az egészséges és biztonságos környezet,
- a tanulói elégedettség,
- a humán erőforrások
- az intézmény a jelentés megjelenése előtt megkapja azt és ellenőrizheti a jelentésben az adatszintű információkat
- ezt követően teszik nyilvánossá a jelentést.
Az ellenőrzés következményei:
- az iskolavezetésnek negyven nap áll a rendelkezésére egy akcióterv kidolgozásához, melyet a felügyelők ajánlásai alapján kell kidolgozniuk
- az elvárt szint alatt teljesítő iskolákat két csoportba sorolják:
- a/ „komoly gyengeségeket mutató iskolák"
- ők segítséget kapnak fejlesztő munkájukhoz
- b/ „speciális intézkedéseket igénylő iskolák"
- számukra szigorodik a felügyelet, a tanfelügyelők félévenként látogatják ezeket az intézményeket, tanácsokkal segítik őket, illetve folyamatosan ellenőrzik, hogy sikerül-e megvalósítani a fejlesztési dokumentumban rögzített terveket.
Felhasznált irodalom:
- Cseppben a tenger - A közoktatás minőségbiztosítása Európában II.
Válogatta, fordította, szerkesztette: Majzik Lászlóné, OFI
- Az OFSTED brit tanügyi felügyelet működése
Sinka Edit, TÁRKI, 2008.
- http://euwelcome.org.uk/Documents/School_inspections_Hungarian.pdf
(OFSTED vizsgálat - értesítő levél szülők számára)
