Szakmai vitanap az Országos kompetenciamérés megújult tartalmi keretéről

Szakmai vitanapon fejtették ki javaslataikat az Országos kompetenciamérés megújult matematika és szövegértés tartalmi keretével kapcsolatban a meghívott szakértők. Az elhangzott hozzászólások alapján véglegesített és a háttérkérdőívekre vonatkozó fejezettel bővített tartalmi keret hamarosan elérhető lesz az Oktatási Hivatal honlapján. A szakmai vitanapról készült összefoglalónkat itt olvashatja.

Korábbi hírlevelünkben már beszámoltunk róla, hogy az „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban" című, TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt keretében megújul az Országos kompetenciamérés matematika és szövegértés tesztjeinek tartalmi kerete, valamint elkészül a természettudományos terület, továbbá a háttérkérdőívek tartalmi kerete. A fejlesztés egyik fontos lépcsőfokaként rendezték meg május 9-én azt a szakmai vitanapot, amely lehetőséget biztosított a meghívottaknak, hogy az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai által elkészített matematika, illetve szövegértés részből álló tartalmi keretet véleményezzék.

Mindkét mérési terület szakmai vitájára mérés-értékeléssel foglalkozó felsőoktatási műhelyek, matematika, illetve nyelvészeti tanszékek, pedagógiai intézetek, valamint pedagógus szakmai szervezetek képviselői kaptak meghívást. Az érintett tudományterületek szakértői és a mérés-értékelés elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakemberek, valamint az Országos kompetenciaméréssel a munkájuk során kapcsolatba kerülő pedagógusok és intézményvezetők bevonásával lehetőség nyílt rá, hogy a tartalmi keret megvitatása során minél több, a téma szempontjából releváns nézőpont érvényesüljön.

A matematikával foglalkozó rész vitája délelőtt, míg a szövegértésé délután zajlott, így a mindkét terület iránt érdeklődő szakemberek mindkét rendezvényen részt tudtak venni. Az elmélyült vita érdekében a résztvevők az előzetes regisztrációt követően elektronikus formában megkapták a vitára bocsátandó tartalmi keretet, továbbá a szakmai vitanap tervezett tematikáját, amely a tartalmi keret felépítését követte, kiemelve a készítők által legfontosabbnak tartott témákat, elsősorban az újdonságokat és változtatásokat, valamint teret engedve a résztvevők egyéb észrevételeinek és megjegyzéseinek. Mindkét szekciót az Oktatási Hivatal munkatársai által tartott prezentáció vezette be, amely röviden összefoglalta a tartalmi keretnek az Országos kompetenciamérésben betöltött szerepét és célját, valamint a változtatások okát és tartalmát.

A tartalmi keret megújulásának szakmai indokai és főbb vonásai

A tartalmi keret alapvető funkciója, hogy pontosan definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek szerepet játszanak az Országos kompetenciamérés tesztfüzeteinek összeállításában. A tartalmi keret határozza meg, hogy mit és hogyan mér az Országos kompetenciamérés, megléte szavatolja a mérés szakmai színvonalát és folytonosságát. Jellegéből adódóan a tesztfüzetek összeállítói és a feladatírók számára ez a dokumentum nélkülözhetetlen, azonban a kutatók és a pedagógusok érdeklődésére is számot tarthat.

A tesztek összeállításához használt szempontrendszer már a 2001-es bevezetése óta az Országos kompetenciamérés részét képezte, azonban az első teljes és részletes, máig érvényben lévő tartalmi keret 2006-ra készült el, és ugyanebben az évben publikálták. Bár a kompetenciamérés célja és tartalmi keretének főbb elemei nem változtak jelentősen, vagyis a mérés folyamatossága és egységessége az évek folyamán biztosított volt, a mérés története során bekövetkezett változások és fejlődési folyamatok követése, továbbá a felhalmozódott tapasztalatok beépítésének igénye egyaránt a tartalmi keret átdolgozása mellett szólt. Az átdolgozás egyúttal lehetővé tette, hogy megtörténjen a tartalmi keretnek a megújult Nemzeti Alaptantervvel való összevetése is.

A mérés történetének egyik fontos mérföldköve az egyedi mérési azonosító bevezetése, továbbá az egységes, a mérésbe bevont mindhárom (6., 8. és 10.) évfolyamra érvényes hétfokú képességskála kialakítása, amelyek révén a 2010. évi mérés óta lehetséges az egyes tanulók fejlődésének a követése. A különböző gondolkodási műveletekbe [1]  tartozó feladatok leírásainak összesítése lehetővé tette az évfolyamfüggetlen képességszintek részletes leírását. A megújult tartalmi keretnek már részét képezik a képességszintek leírásai is, amelyek között kitüntetett szerepet kap az ún. alapszint. Definíciója szerint ennek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. Statisztikai és tartalmi szempontok figyelembevételével a hatodik évfolyamon a 3., míg a nyolcadik és tizedik évfolyamon a 4. szint a kijelölt alapszint szövegértés területen. A matematika területen kijelölt alapszintet illetően még nem született határozott döntés.

Az új verzióban az alapjaiban változatlan matematika tartalmi területek [2] részletesebb bontásban jelennek meg, néhány alkategória a logikusabb felosztás érdekében más kategória alá került, a szövegértés részben a szövegtípusok korábbi besorolását felváltotta egy kettős szempontú (kommunikációs cél, illetve forma szerinti) felosztás. A matematika tartalmi keretében szereplő gondolkodási műveletek felosztásának struktúrája megváltozott annak érdekében, hogy a feladatok besorolása évfolyamfüggetlen lehessen. Szintén kis, de fontos eltérés, hogy az egyes gondolkodási műveletek és feladattípusok arányait szabályozó ún. tesztmátrixok a szövegértés területén a matematikához hasonlóan rugalmasabbá váltak, ami megkönnyíti a tesztfüzetek összeállítását.

Végezetül új eleme a tartalmi kereteknek, hogy minden kategóriát (tartalmi területet/szövegtípust, gondolkodási műveletet, feladattípust és képességszintet) az elmúlt évek méréseinek feladataiból válogatott példafeladatokkal illusztráltak a készítők.

A szakmai hozzászólások

A szakmai vitanapok hozzászólói egyetértettek abban, hogy alapos, pontos, jól strukturált és a céljának megfelelő, magas színvonalú munka készült el, továbbá a korábbi tartalmi kerethez képest bevezetett módosításokat is helyénvalónak találták. Külön kiemelték az illusztrációs célból kiválasztott példaválaszok sokszínűségét és magyarázó erejét, valamint az egymásra épülő szintleírások logikus és koherens voltát. Kisebb korrekciós javaslatok néhány megnevezés pontosítása kapcsán hangzottak el, mely javaslatokat a készítők elfogadták.

A matematika tartalmi keret szakmai vitanapján a legélénkebb, még a kávészünetben is folytatódó – ám inkább a mérés lefolyásához, mint a szorosan vett tartalmi kerethez kötődő – vita annak kapcsán alakult ki, hogy a kompetenciatesztek megoldása során a többi évfolyam tanulóihoz hasonlóan a hatodikosok is használhatnak számológépet, míg az iskolában még a számolási műveletek begyakoroltatása zajlik ezen az évfolyamon, és nem jellemző a számológép használata a tanórákon. A hozzászólók többsége szerint a pedagógusok munkáját támogatná, ha csak a nyolcadik és tizedik évfolyam kompetenciamérésén lenne megengedett a számológép használata. Az Oktatási Hivatal munkatársai kiemelték, hogy a hatodik évfolyam tesztjei a lehető legkevesebb olyan feladatot tartalmaznak, amelyek megoldásához számológép-használat szükséges, és ezek egyszerű műveletek, azonban a mérés céljából adódóan és a több évfolyam tesztfüzeteiben is megjelenő, ún. „láncfeladatok" miatt az egységesen megengedett számológép-használat tűnik előnyösebb megoldásnak. Ezzel együtt az elhangzott erős szakmai érvek további megfontolása nem marad el.

A szövegértés résszel kapcsolatban is sor került a tartalmi kereten túlmutató témák megvitatására, így felmerült a kérdés, hogy a „papíralapú" szövegértés-felmérés digitális alapokra helyezhető, illetve helyezendő-e, követve az olvasási szokások változásait. Ezzel kapcsolatban az Oktatási Hivatal munkatársai jelezték, hogy a 2009-es, ilyen irányú PISA-felmérés eredménye szerint, noha a közkeletű elképzelés mást sugall, a digitális mérőeszköz használata önmagában nem jelent előnyt a fiatal olvasók számára. Ugyancsak izgalmas vitatémának bizonyult, hogy mennyire feladata a kompetenciatesztnek a tanulókat „valós", tehát nyelvileg utólag nem szerkesztett szövegekkel szembesíteni, és a szövegértési képességeiket ezeken mérni.

Konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a szövegek alapvető helyesírási és nyelvhelyességi gondozása szükséges, mindamellett kívánatos, hogy a tesztfüzetekben szereplő szövegek tartalmukat és regiszterüket tekintve is minél sokszínűbbek legyenek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a kevésbé jól megalkotott szövegekhez nem lehet igazán jó feladatokat írni, ezek többsége ugyanis már a főmérést megelőző, reprezentatív mintán lefolytatott próbamérés során kiesik, vagyis a statisztikai adatok alapján nem jól mérő feladatnak bizonyul.

Mindkét szekció céljául tűzte ki az alapszint megvitatását is. A délelőtt folyamán a résztvevők többsége amellett érvelt, hogy az alapszintet érdemes lenne egy szinttel alacsonyabban meghúzni, és az elnevezést is többen vitatták, kiemelve, hogy egy kevésbé normatív kifejezés üzenetértéke pozitívabb lenne mind a tanulók, mind a pedagógusok irányában. A szövegértés szekció résztvevői alapvetően egyetértettek a szint meghúzásával és az elnevezéssel is, itt a funkciójának kérdésessége merült fel: ez a készítők szándéka szerint egyfajta ajánlás, amely az iskolai fejlesztő munkához mindenképpen lényeges információt nyújt.

Az Országos kompetenciamérés tartalmi keretének vitanapja kiváló lehetőségnek bizonyult a szakmai párbeszédre. A meghívott szakértőkkel folytatott eszmecserének köszönhetően a tartalmi keret megfogalmazása pontosabb, tematikája pedig gazdagabb lett, a beszélgetések pedig arra is alkalmasnak mutatkoztak, hogy kijelöljék a tartalmi keretek esetleges további bővítésének irányait is. A rendezvény ezáltal fontos szerepet kapott az Országos kompetenciamérés szakmai fejlesztésének folyamatában. A vitanap résztvevői a megjegyzések alapján módosított tartalmi kerethez írásban is hozzászólhatnak, majd a beérkezett hozzászólások összesítése után fog a végleges, a május 31-én megvitatott, háttérkérdőívekre vonatkozó fejezettel bővített, publikálandó változat elkészülni.

[1] A tesztfeladatok megoldása során alkalmazott gondolkodási műveletek lehetnek: 1. tényismeret és egyszerű műveletek, 2. alkalmazás, integráció, 3. komplex megoldások és értékelés (matematika), illetve 1. információ-visszakeresés, 2. kapcsolatok és következtetések, 3. értelmezés (szövegértés).

[2 ]1. Mennyiségek, számok, műveletek, 2. Hozzárendelések, összefüggések, 3. Alakzatok, tájékozódás, 4. Statisztikai jellemzők, valószínűség