A sajátos nevelési igényű tanulók a kompetenciamérésben

A hazai kompetenciamérési rendszert mára a legkorszerűbb mérési rendszerek között tartják számon Európa- és világszerte. A sajátos nevelési igényű tanulók jelenleg nem vesznek részt a mérésben. A TÁMOP-3.1.8 projekt egyik kutatási célja, hogy az SNI tanulók minél nagyobb körét be lehessen vonni a kompetenciamérés rendszerébe.

Az Oktatási Hivatal „A sajátos nevelési igényű tanulók szövegértési és matematikai kompetenciáinak mérésére alkalmas eszközök fejlesztése a TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt keretében" tárgyban kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységre vonatkozó ajánlattételi felhívást tett közzé. A pályázat nyertese az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett. Alábbiakban összefoglaljuk a kutatás célját és feladatait, valamint egy rövid összefoglalót közlünk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara kutatócsoportja által elkészített, a kutatási tevékenységet megalapozó tanulmány legfontosabb megállapításaiból.

A jelenlegi szabályozás

A magyarországi pedagógiai mérési rendszer, amelynek 2001 óta része a teljes körű Országos kompetenciamérés (OKM), 2011-re a köznevelési rendszer meghatározó és stabil rendszerévé fejlődött, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon. Az Országos kompetenciamérés jelenleg két alapvető kompetenciaterületre, a szövegértés és a matematikai eszköztudás területeire terjed ki. A mérésen való részvétel alapvetően minden 6., 8. és 10. évfolyamos diák számára kötelező, mentesülnek azonban alóla a jelenlegi szabályozás szerint a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók közül a következő tanulók:

  • testi vagy érzékszervi fogyatékos (mozgássérült, látássérült, hallássérült) tanulók: az olyan mértékű testi vagy érzékszervi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók, akiket fogyatékosságuk megakadályoz a teszt kitöltésében;
  • beszédfogyatékos tanulók: az olyan mértékű beszédfogyatékossággal rendelkező tanulók, akiket fogyatékosságuk megakadályoz a teszt kitöltésében;
  • enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók;
  • autista tanulók.

A megfelelő szakértői véleménnyel rendelkező diákok mentességet kapnak a részvétel alól, azonban ők is megírhatják a teszteket, ha a telephely vezetősége úgy dönt. Eredményeik azonban nem kerülnek bele a telephely tanulóinak elemzésébe, így a tesztfüzeteiket sem kell visszaküldeni központi javításra.

A mentességet az indokolja, hogy az OKM mérőeszközei hagyományos papír-ceruza alapú tesztek, amelyek kitöltése osztálytermi keretek között, adott időkereten belül és adott feltételek mellett zajlik, mely körülmények az SNI tanulók jelentős része számára kedvezőtlen feltételeket teremtenek. A mentesség ugyanakkor e tanulócsoportok mérésből való kizárását is jelenti, így esetükben nem áll rendelkezésre olyan kompetenciamérési adat, amely lehetővé tenné az őket oktató pedagógusok számára az összehasonlítást, munkájuk eredményességének értékelését és az egyéni fejlődési utak nyomon követését, ahogyan ez a „többségi" tanulók esetében lehetséges.

A kutatás célja, elméleti megalapozása

A kutatás alapvető célja azon eszközrendszer és módszerek kidolgozása és kipróbálása, amelyek segítségével a 6., 8. és 10. évfolyamos SNI tanulók minél nagyobb köre bevonható az Országos kompetenciamérésbe. Ez azonban csak megfelelő szintű adaptáció mellett és az egyéni szükségletek figyelembevételével képzelhető el – a kompetenciamérések eredeti céljainak megfelelően és az azok során alkalmazott tartalmi keretek megtartásával.

A kutatás első fázisának célja, hogy előkészítse és megalapozza ezt a folyamatot. A kutatócsoport elkészített egy előkészítő tanulmányt, amely a nemzetközi és más országos szintű mérési rendszerek SNI tanulókra vonatkozó irányelveiről, a nemzetközi megközelítésekről és tapasztalatokról, a fellelhető jó gyakorlatokról informál, továbbá kitér a SNI tanulók készség- és képességmérésével kapcsolatos kérdésekre és tudományos eredményekre, valamint összegzi a hazánkban SNI tanulók körében folytatott korábbi készség- és képességmérések tapasztalatait a résztvevő intézmények, pedagógusok és a tanulók nézőpontjából.

A tanulmány a fent említett szempontokat követve, szerkezetét tekintve hét nagyobb egységre tagolódik. A bevezető részt követi az SNI tanulók országos mérésekbe történő bevonásának általános, fogyatékossági területeket átfogó nemzetközi irányelveinek, jó gyakorlatainak bemutatása, a sajátos nevelési igényű tanulók matematikai és szövegértési képességeinek felmérésével kapcsolatos kutatási eredményeinek és tapasztalatainak összegzése, rendszerezése. Külön fejezetekben összegzik a tanulmány készítői hat fogyatékossági csoport – (1) tanulásban akadályozott, enyhén értelmi fogyatékos tanulók; (2) autista tanulók; (3) beszédfogyatékos tanulók; (4) látássérült, gyengénlátó tanulók; (5) hallássérült tanulók; (6) mozgássérült tanulók – mérésspecifikus jellemzőit és a teljesítménymérésükkel kapcsolatos nemzetközi, illetve hazai tapasztalatokat.

Az adaptáció lehetséges útjai

A tanulmány szerzői fontosnak tartják kiemelni, hogy a sajátos nevelési igény elsősorban jogi kategória, amely a különleges figyelmet igénylő tanulók egy meglehetősen heterogén csoportjára utal.[1] Ennek megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulók esetleges tanulási nehézségei, illetve mérésspecifikus sajátosságai is nagy különbségeket mutathatnak, vagyis az SNI tanulók köre az egyes fogyatékossági csoportokon belül sem tekinthető homogén kategóriának, amit természetesen az adaptációs eljárás során is figyelembe kell venni.

Általánosan jellemző, hogy a nagymintás, országos tanulói teljesítménymérések megnyitása az SNI tanulók számára számos esélyegyenlőségi és ezzel kapcsolatos tesztelméleti kérdést is felvetett, illetve felvet. Tény, hogy a legtöbb országos mérés hozzáférhetősége jó néhány fogyatékossági csoporthoz tartozó egyén számára egyértelműen problémás, a tesztek módosítása ugyanakkor az eredmények összevethetőségét és a vizsgálat validitását kérdőjelezheti meg. E dilemma megoldására a különböző országokban különböző gyakorlatok léteznek.

Az európai országoknak – ahol vannak országos szintű teljesítménymérések – három csoportja különböztethető meg aszerint, hogy mi jellemzi az SNI tanulók bevonását az országos teljesítménymérésekbe. Vannak olyan országok, ahol az SNI tanulók részvétele a mérésekben kötelező; ahol az SNI tanulók részvétele opcionális; és ahol az SNI tanulók egyáltalán nem vesznek részt a mérésekben. Elsősorban azokban az országokban jellemző a tesztek adaptálása, ahol a mérésekben való részvétel minden SNI-s tanuló számára kötelező, de ennek gyakorlata országonként eltérő. Többször hivatkoznak a szerzők a National Assessment of Educational Progress-re (NAEP), amely az egyik legnagyobb periodikusan ismétlődő teljesítménymérés az Amerikai Egyesült Államokban, és amelynek 9 területe között megtalálható a matematika és az olvasás is. Az 1969 óta ismétlődő méréssorozatban a 4., 8. és 12. évfolyamos – köztük a sajátos nevelési igényű – tanulók országosan reprezentatív mintái vesznek részt.

A külföldi mérések gyakorlatában a tesztek adaptálásának három módja figyelhető meg: többletsegítségek nyújtása, a tesztek módosítása és alternatív mérések kidolgozása. A tesztek módosításai az Egyesült Államok tanulói teljesítményméréseiben nem engedélyezettek; a NAEP mérések az SNI tanulók számára a hozzáférést különféle többletsegítségek rendszerével biztosítják. Európában azonban találunk példát olyan esetekre, amikor az SNI tanulók részvételét a tesztek módosításával biztosítják.

Többletsegítségek

A többletsegítségek a tanulók számára a tesztekhez való hozzáférést biztosítják, ami a tesztek felvételének alapfeltétele. A mérés akadálymentesítése során le kell bontani minden olyan fizikai, érzékszervi és kognitív akadályt, amely a mérendő területtől független. Ezt a lebontandó akadályt szokták konstruktum-független varianciának nevezni: azaz olyan egyéni különbségnek, amely a mérendő területtől függetlenül áll fenn, de a teszten nyújtott egyéni eredményességre hatással lehet. A teljesítménymérések során alkalmazató többletsegítségeknek számos formája létezik. Ezek érintik a teszthez való hozzáférést (pl. megnövelt betűméret), a válaszadást (pl. szóbeli válaszadás lehetősége), a tesztfelvétel körülményeit (pl. kiscsoportos tesztfelvétel, speciális eszközök biztosítása) vagy az időbeosztást (pl. többletidő, gyakoribb szünetek biztosítása).

A legtöbb mérési rendszer abból a feltételezésből indul ki, hogy a többletsegítségek nincsenek befolyással a mérendő konstruktumra, ezért a különböző többletsegítségeket használó és nem használó tanulók eredményeit összevethetőnek tekintik. A NAEP mérések például kifejezetten tiltják a tesztek módosítását, a többletsegítségeket azonban semlegesnek tekintik a mérendő pszichikus tényező szempontjából. A feltételezés tesztelésére számos kutatás irányult, ezek eredményei azonban gyakran ellentmondásosak, ezért egyre inkább megnőtt az igény a tesztelés során alkalmazott többletsegítségek hatásainak vizsgálatai iránt.

Módosítások

A módosítások alkalmával a tartalmi kereteket megtartva a meglévő feladatok és követelményszintek módosítása történik olyan formában, hogy a teszt jobban lefedje az adott tanulópopuláció képességstruktúráját. Így például szövegértés esetében elképzelhető a tesztek vagy a szövegek rövidítése. A módosított tesztek nem csupán a hozzáférést biztosítják a tanulók számára, hanem az „értelmes részvételt", melyhez a követelményszintek csökkentésével járulnak hozzá, azonban a tesztek módosítása a többletsegítségekhez képest erőteljesebb beavatkozást jelent a mérési rendszerbe.

Alternatív mérések

Az alternatív mérések a fogyatékos tanulók azon legkisebb létszámú csoportja számára készülnek, akik a fogyatékosságuk súlyosságából eredendően nem tudnak részt venni a tanulói teljesítményméréseken még többletsegítségekkel sem. Általában a középsúlyosan és súlyosan értelmi fogyatékos és a halmozottan sérült tanulópopulációk esetében alkalmazzák. Az Egyesült Államok szinte valamennyi állama kidolgozta a saját alternatív felméréseit a súlyosan fogyatékos tanulói számára.

A kutatás folytatása: az OKM adaptációja

A tanulmányban ismertetett elméleti keret és jó gyakorlatok figyelembevételével a kutatás következő szakaszában adaptációs terv készül, amely alapján a kutatók adaptálják az Országos kompetenciamérés 2012-es tesztfüzeteit, majd az adaptált mérőeszközöket kipróbálják egy előzetesen kiválasztott tanulói mintán. A próbaméréseket követően a kutatók elemzik a próbamérés eredményeit és az adaptált mérőeszközök működését, majd az eredmények figyelembevételével véglegesítik az adaptált mérőeszközrendszert, valamint egy kutatási jelentésben foglalják össze a kutatás eredményeit.

Jól látható, hogy az adaptációs terv kulcsfontosságú szerepet tölt be a kutatási folyamatban, hiszen a korábban felsorolt SNI területekre vonatkozóan a gyakorlatban való alkalmazhatóságot szem előtt tartva, részletesen tartalmaznia kell a szövegértési és matematikai kompetenciamérési eszközök és eljárásrendek javasolt adaptálási módjait – úgy, hogy ennek alapján a későbbiek során is adaptálhatók legyenek az OKM tesztfüzetei. A kutatók feladata az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya munkatársaival folytatott konzultációkat követően annak eldöntése és pontos meghatározása, hogy az egyes fogyatékossági csoportokon belül mely részpopulációk számára és milyen módszerekkel adaptálható a mérési rendszer úgy, hogy az OKM tartalmi keretének megfelelő tesztfüzetet kitöltve eredményeik elhelyezhetőek legyenek az OKM képességskáláján[2], és összevethetők legyenek a teljes tanulói populáció eredményeivel.

Címkék: uniós projekt, TÁMOP-3.1.8, kutatás-fejlesztési pályázat, sni

[1] A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 25. szerint „sajátos nevelési igényű tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd."
[2] Az OKM tartalmi kerete, ill. a jelenleg használatos képességmodell leírása a képességszintekkel itt olvasható »

 

Nyomtatás