Kutatásfejlesztési pályázatok a központi mérésekhez és az érettségihez kapcsolódóan

 

Újabb kutatásfejlesztési pályázatokat ír ki a napokban az Oktatási Hivatal az „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban" című, TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosítószámú kiemelt projekt „Központi mérések és a vizsgarendszer fejlesztése" elnevezésű pillérének keretében. A kutatások a központi mérések és az érettségi vizsgák további fejlesztését célzó stratégia alapjainak kialakításához, a döntések megalapozásához járulnak hozzá.

A pályázatokkal kapcsolatos részletes információkat itt találják. A felhívások megjelenése folyamatos, ezért célszerű rendszeresen tanulmányozni az oldalt.

A hazai és nemzetközi mérési eredmények feldolgozásán alapuló fejlesztési és oktatáspolitikai célú másodelemzések

Az Oktatási Hivatal által végzett nemzetközi és hazai mérések adatbázisainak felhasználásával Magyarországon kevés oktatáspolitikai célú elemzés történik, jóllehet az elmúlt évtizedekben óriási adatbázisok keletkeztek, amelyek elemzése lehetővé teszi számos, az oktatáspolitika számára hasznosítható, a döntéseket megalapozó elemzés elvégzését. A mérések eredményeinek nagyobb hasznosulása érdekében fontos egy olyan oktatáskutatói réteg kiépítése, amely képes a mérési adatokat elemzéseiben felhasználni. Ezt célozva, jelen pályázat keretében olyan oktatáspolitikai célú másodelemzések készítésére irányuló kutatások terveit várja az Oktatási Hivatal, amelyek az Országos kompetenciamérés kutatói adatbázisain és a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, PIRLS, TIMSS) nyilvános adatbázisain alapulnak. A mérések adatbázisait és elemzési módszereit az Oktatási Hivatal által szervezett tájékoztatón ismerhetik meg a pályázók. A megvalósítandó kutatásoknak a pályázati kiírásban rögzített hét témakör valamelyikére kell épülniük, témakörönként legfeljebb egy-egy pályázat nyer támogatást. A kutatók tanulmányban foglalják össze a kutatási eredményeiket, amelyeket a tanulmánykötetet bemutató konferencián prezentációk keretében is ismertetnek.

A szociális kompetenciák periodikus mérése szakmai koncepciójának, tartalmi kereteinek kidolgozása

A tanulók szövegértési képességeit és matematikai eszköztudását felmérő Országos kompetenciamérés tartalmi területeinek kiterjesztése esetén az egyik új irány a tanulók szociális kompetenciáinak felmérése lehet. A fejlett társadalmakban a sikeres életvitelhez és munkavégzéshez szükséges kompetenciák elemzése feltárta, hogy az iskolában a hagyományos tantárgyak révén elsajátított tudás mellett jelentős szerepe van az affektív készségeknek és képességeknek is. Ezek közé tartoznak a szociális kompetenciák, amelyek fejlettsége a kutatások szerint egyaránt befolyásolja a későbbi tanulmányi sikereket és a munka világában való helytállást. Ezeket a kompetenciákat megfelelő iskolai tevékenységekkel fejleszteni lehet, ám az erre irányuló sikeres pedagógiai munkához olyan mérőeszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik a szociális kompetenciák rendszeres felmérését és a fejlődés monitorozását. A szociális kompetenciák mérésének elméleti és tartalmi kereteit és mérőeszköz-rendszerét a projekt keretén belül végzett kutatás dolgozza ki a 4., 8. és 12. évfolyamos tanulók számára. A kutatást összegző tanulmány javaslatokat tesz abban a vonatkozásban is, hogy a mérések eredményei és tapasztalatai hogyan építhetők be az iskolák pedagógiai tevékenységébe.

A nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók kisebbségi nyelvi kompetenciáinak mérését szolgáló mérőeszközök fejlesztése

További lehetséges mérési területet jelent a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók kisebbségi nyelvi kompetenciájának felmérése. A kutatás a kompetenciaterület mérését szolgáló mérőeszközök fejlesztésére, kipróbálására, és a tényleges használatra alkalmas formában való előállítására irányul horvát, német, szerb, szlovák, szlovén, román nyelvekből. A mérőeszközök a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló MKM rendelet (32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet)  alapján kerülnek kialakításra. Ezen belül nemzetiségi nyelvi tartalmi keretek és mérőeszközök készülnek, amelyeket a mérés bevezetése esetén a nemzeti kisebbségekhez tartozó 8. évfolyamos tanulók anyanyelvi kompetenciáinak felmérésére lehet használni. A kutatásról szóló beszámoló tartalmazza a kutatás eredményeit, összegzi a nemzetiségi méréseknek az Országos kompetenciamérésbe való bevezetésének feltételeit, illetve bemutatja a mérőeszközöket és a mérési eredmények felhasználási lehetőségeit.

A mérési-értékelési rendszer elektronikus alapokra helyezésével kapcsolatos helyzetelemzés készítése

Az Országos kompetenciamérés fejlesztésének egy másik vetületét jelenti az elektronikus tesztelés bevezetésének lehetősége. Az elektronikus tesztelés számos előnnyel jár, ugyanakkor különböző elemzések óvatosságra intenek, és a gyors elterjesztést számos tényező is korlátozza. Egy kutatás keretében készülő elemzés azt vizsgálja meg, mikor, hogyan, milyen feltételekkel és milyen tudományos megalapozottsággal lenne lehetséges az Országos kompetenciamérés elektronikus adatbegyűjtésre való átállítása. Ennek során elemezni kell a vonatkozó nemzetközi és hazai tapasztalatokat, és meg kell vizsgálni az elektronikus mérések alkalmazásának gazdaságossági szempontjait, személyi és technológiai feltételeit, valamint az elektronikus alapú mérések validitását. Az elemzések eredményei alapján a vizsgálat javaslatokat fogalmaz meg az elektronikus mérés hazai bevezetésével kapcsolatban.

Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása

Az érettségi vizsgarendszer továbbfejlesztését célzó kutatás során a közép- és emelt szintű érettségi vizsga eredményeinek összehasonlító elemzésére kerül sor, amelyhez a közép- és emelt szintű vizsgalapokat egyaránt kitöltő tanulók eredményeit használják fel a kutatók. Erre az érettségi vizsgát megelőző időszakban szervezett felmérés nyújt lehetőséget, amelynek során az emelt szinten vizsgára jelentkező tanulók közül választott minta tagjai egy próbavizsga keretében – az érettségivel azonos körülmények között [1]– megoldanak egy középszintű érettségi írásbeli feladatlapot. A felmérésre a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában emelt szinten vizsgára jelentkező tanulók jelentkezhetnek, közülük az Oktatási Hivatal minden vizsgatárgy esetében megyénként átlagosan 20 (vizsgatárgyanként összesen 400) tanulót választ ki, akik részt vesznek a kutatásban. A felmérést követő elemzés összehasonlítja a tanulóknak a középszintű próbaérettségin és a későbbi, valós, emelt szintű érettségi vizsgán elért eredményeit, a szintenkénti követelményeket és értékelési skálákat. Az összehasonlító elemzés eredményeit vizsgatárgyanként egy tanulmány foglalja össze, amely modellszámításokkal alátámasztott fejlesztési javaslatokat tartalmaz.

A pályázatokkal kapcsolatos részletes információkat itt találják. A felhívások megjelenése folyamatos, ezért célszerű rendszeresen tanulmányozni az oldalt.

[1] A felmérést az érettségi vizsgaszabályzat (100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet) rendelkezései szerint kell megszervezni.

 


Nyomtatás