Gaál Edit - Szlamka Erzsébet: A nemzeti keretrendszerek 1-4. szintleírásainak nemzetközi tapasztalatai, a tanulási eredmények értelmezésének nemzetközi gyakorlata

következő oldal »

A tanulmány a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt egyik fontos elemét, az Európai Képesítési Keretrendszerhez (EKKR) kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) kidolgozását támogatja. A szerzők ismertetik az MKKR bevezetéséhez és az EKKR-hez történő kapcsolásához elengedhetetlen alapfogalmakat, azok európai értelmezésének közös alapját és nemzeti sajátosságait. Alábbiakban a tanulmányból készült kivonat olvasható.

A nemzeti képesítési keretrendszerek (NKKR) és típusaik

A nemzeti képesítési keretrendszereknek, céljuk alapján David Raffe [1] három típusát különböztette meg. Ezek egyike az úgynevezett „communication framework", amelyet magyarul kommunikációs, vagy az átláthatóságot szolgáló keretrendszernek nevezhetünk, ugyanis ez a típus fontos szerepet játszik a működő képesítési rendszer leírásának pontosításában, fejlesztésében és átláthatóbbá tételében. Ez a keretrendszer a már működő rendszer jobb felhasználhatóságát eredményezi. A keretrendszerek másik fajtája az ún. „reforming framework", az újító, vagy az oktatási reformokat szolgáló keretrendszer. Az újító típusú keretrendszer célja a már működő rendszerek koherenciájának, relevanciájának és minőségének erősítése. A harmadik keretrendszertípus, amelyet Raffe említ, az átalakítást szolgáló (transformational vagy reforming) keretrendszer. Az első generációs dél-afrikai keretrendszert (1994) gyakran használják példaként erre a típusra, amely radikálisan eltér a régi intézményi felépítéstől és gyakorlatoktól.

[1] National qualifications frameworks in Ireland and Scotland: a comparative analysis, 2009.

Nyomtatás
következő oldal »