A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése ─ beszámoló a fejlesztéshez kapcsolódó workshopról

következő oldal »

Célegyenesbe fordultak a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt keretében zajló, a Magyar Képesítési Keretrendszer közoktatási szintleírásait célzó fejlesztések. Az elkészült szintleírásokat a témában érintett szakemberek meghívásával egy workshop keretében mutatta be az Oktatási Hivatal. A szintleírások véglegesítésére a tapasztalatok felhasználásával kerülhet sor.

2013. május 10-én, Budapesten rendezték meg a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlesztéséhez kapcsolódó első workshopot. A szakmai rendezvény célja egyrészt az volt, hogy megismertesse a közoktatás különböző szerepelőivel az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és az ehhez kapcsolódó MKKR fő jellemzőit, szemléletének sajátos vonásait, másrészt bemutassa az hazai keretrendszer fejlesztésében a projekt megvalósítása során eddig elért eredményeket. A találkozón az EKKR fejlesztésében már korábban is részt vett szakértők mellett a közoktatás különböző területein tevékenykedő szakmai közönség vett részt, például a tanterv- és vizsgafejlesztők, mérési-értékelési szakemberek, intézményvezetők, tanárok. Ott voltak az MKKR fejlesztésében érintett más oktatási alágazat (szakképzés és felnőttképzés, felsőoktatás) képviselői is.

A céloknak megfelelően a szakmai rendezvény is jól elkülöníthetően két részből állt. A délelőtt során az EKKR általános jellemzőivel, az európai keretrendszerhez csatlakozó országokban lezajlott vagy éppen jelenleg is folyó fejlesztések sajátos vonásaival, tapasztalataival ismerkedtek meg a résztvevők. Ezt követte egy rövid beszámoló, amely az OECD által szervezetett, „Az értékelési és mérési rendszerek áttekintése" című tematikus program tanulságait mutatta be. A délelőtti részt egy olyan előadás zárta, amely az EKKR kidolgozásával és bevezetésével a középpontba kerülő új fogalom, a tanulási eredmény jelentésének és fontosságának felismertetését tűzte ki célul. A fogalom meghatározásának nehézségein túlmenően az előadás kiemelte a szemléletváltás fontosságát, amely a tanulás folyamatáról (tantárgyak, idő stb.) a tanulás eredményére (tudás, képesség, attitűd) helyezi a hangsúlyt. Ez a szemlélet ugyanis elengedhetetlen az MKKR mindenki számára átlátható, egységes értelmezéséhez, illetve a bevezethetőségéhez és működéséhez, de alapvető az EKKR-rel történő megfeleltetés folyamatában is.

A délutáni, második rész a TÁMOP-3.1.8 projekt 5. pillérében megvalósult szakmai fejlesztőmunka eredményeit mutatta be. A résztvevők megismerhették az MKKR kidolgozásának legfontosabb állomásait, és ehhez kapcsolódóan a közoktatás feladatait a keretrendszer kidolgozásában és majdani működtetésében. Az előadások során a szakmai közönség megismerte a közoktatáshoz kapcsolódó kimeneti szintek általános jellemzőit, az MKKR 1-4. szintjeinek közoktatási szempontú értelmezését. A pillér szakmai vezetője a bevezető előadásban kitért az egyes kimeneti szinteket leíró deskriptorok megfogalmazásának, kibontásának nehézségeire, a közoktatás működését meghatározó dokumentumok elemzésének tanulságaira. Hangsúlyozta a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakításának fontosságát, amelyben kiemelt szerepet kapnak a projekthez kapcsolódó, az érintettek széles körét bevonó szakmai rendezvények. Az általános bevezető után a projektben dolgozó szakértők mutatták be a tudás, a képesség, az attitűd, illetve az autonómia és felelősség deskriptrok 1-4. szintekhez tartozó leírását, jellemzőit. Az előadások során a szakértők a definíciószerű és általános megfogalmazáson túl a dokumentumokból vett konkrét példák segítségével mutatták be az egyes leíró jellemzők közoktatás szempontjából releváns értelmezését.

Valamennyi szakértő hangsúlyozta a dokumentumelemzések fontosságát, az elemzés során felismert hiányokat és ellentmondásokat, illetve ezek tanulságait.

A deskriptorok bemutatását követően az MKKR kidolgozásához kapcsolódóan a validációról, illetve ennek a közoktatás szempontjából történő értelmezéséről hangzottak el előadások. Az első előadás a validáció fogalmával, mind jelentősebbé váló szerepével ismertette meg a hallgatókat. Az előadó kitért a validáció közoktatással összefüggésbe hozható területeire, és a kapcsolódások nemzetközi példáira. A második előadás egy olyan kutatás eredményeiről számolt be, amely a projekt keretében valósult meg 2012 őszén-telén. A 22 intézményben lezajlott interjúzás az iskolák validációról (a máshol megszerzett tudás elismertethetőségéről) alkotott véleményét, az ezzel kapcsolatos ismereteit és esetleges gyakorlatát, a téma iránti érzékenységét vizsgálta. Ugyan a kis minta alapján messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, a szakértők egyöntetű véleménye szerint azonban az megállapítható, hogy a validáció problémája és igénye még nem érintette meg a hazai közoktatási intézményeket.

Az előadásokat szakmai beszélgetés követte, amelyben a résztvevők elsősorban a dokumentumelemzéssel, illetve az iskolai interjúkkal kapcsolatban tettek fel további kérdéseket. Megjegyzendő, hogy a deskriptorok értelmezését tartalmazó szakmai munkaanyagot a résztvevők elektronikus és nyomtatott formában is megkapták, így lehetőség volt a munkaanyagra történő reflektálásra is. A szakértők kérték, hogy a jelenlévők véleményeikkel, észrevételeikkel segítsék a deskriptorértelmezés véglegesítését.

A hozzászólások és a beszélgetés során megfogalmazott vélemények alapján megállapítható, hogy a szakmai közönség egyértelműen hasznosnak, informatívnak tartotta a programot. A rendezvény elérte célját abból a szempontból is, hogy felkeltette az érdeklődést az MKKR iránt, hozzájárult a tanulási eredményekre épülő közoktatási szemlélet megismeréséhez. Szakmai kapcsolat alakult ki a közoktatás különböző területein tevékenykedő fejlesztő szakértők és az MKKR szakmai munkacsoportja között. A szakértők megfogalmazták igényüket a további szakmai együttműködésre is.

Nyomtatás
következő oldal »