Megújult az Országos kompetenciamérés tartalmi kerete, tovább folytatódik a természettudományos tartalmi keret fejlesztése

Hamarosan olvasható lesz az Oktatási Hivatal honlapján az Országos kompetenciamérés végleges, a matematika és szövegértés tartalmi területek mellett immár a méréshez kapcsolódó háttérkérdőívekre is kiterjedő tartalmi kerete, míg a természettudomány mint lehetséges új mérési terület tartalmi keretének fejlesztése tovább folytatódik. A fejlesztés fontos lépcsőfokát jelentik a háttérkérdőívekkel, illetve a természettudományos tartalmi kerettel foglalkozó szakmai vitanapok, amelyekről itt olvashat bővebben.

Az „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban" című, TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt keretében zajló fejlesztés során az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai által elkészített munkaanyagokat először szakmai bírálók látták el észrevételeikkel, majd az ezek megfontolása alapján módosított szövegeket a szélesebb szakmai közvélemény elé tárták egy-egy vitanap keretében. A matematika és a szövegértés mérési területet érintő szakmai vitanap május 9-én zajlott, ezt követte május 31-én a háttérkérdőívek, valamint a természettudományos terület tartalmi keretének megvitatása.

Az elmélyült vita érdekében a résztvevők az előzetes regisztrációt követően elektronikus formában megkapták a vitára bocsátandó munkaanyagot, továbbá a szakmai vitanap tervezett tematikáját, amely a tartalmi keret felépítését követte, kiemelve a készítők által legfontosabbnak tartott témákat, valamint teret engedve a résztvevők egyéb észrevételeinek és megjegyzéseinek. Valamennyi vitanap az Oktatási Hivatal munkatársainak prezentációjával kezdődött, amely röviden összefoglalta az adott fejlesztés főbb mérföldköveit, továbbá az Országos kompetenciamérésben betöltött szerepét, célját.

Az érintett tudományterületek szakértői és a mérés-értékelés elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakemberek, valamint az Országos kompetenciaméréssel a munkájuk során kapcsolatba kerülő pedagógusok és intézményvezetők bevonásával a szakmai vitanapok – a szervezők céljának megfelelően – lehetőséget teremtettek arra, hogy a tartalmi keretek megvitatása során minél több, az adott téma szempontjából releváns nézőpont érvényesüljön.

Új fejezettel bővül az Országos kompetenciamérés tartalmi kerete

A tartalmi keret alapvető funkciója, hogy pontosan definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek szerepet játszanak az Országos kompetenciamérés tesztfüzeteinek összeállításában. A tartalmi keret határozza meg, hogy mit és hogyan mér az Országos kompetenciamérés, megléte szavatolja a mérés szakmai színvonalát és folytonosságát. Jellegéből adódóan a tesztfüzetek összeállítói és a feladatírók számára ez a dokumentum nélkülözhetetlen, azonban a kutatók és a pedagógusok érdeklődésére is számot tarthat.

A tesztek összeállításához használt szempontrendszer már a 2001-es bevezetése óta az Országos kompetenciamérés részét képezte, azonban az első teljes és részletes, máig érvényben lévő, a matematika és szövegértés területre kiterjedő tartalmi keret 2006-ra készült el, és ugyanebben az évben publikálták. Bár a kompetenciamérés célja és tartalmi keretének főbb elemei nem változtak jelentősen, vagyis a mérés folyamatossága és egységessége az évek folyamán biztosított volt, a mérés története során bekövetkezett változások és fejlődési folyamatok követése, továbbá a felhalmozódott tapasztalatok beépítésének igénye egyaránt a tartalmi keret átdolgozása mellett szólt. Szükségesnek tűnt ugyanakkor a tartalmi keretet a méréshez szervesen hozzátartozó háttérkérdőívekkel foglalkozó fejezettel is bővíteni.

A Tanulói, Intézményi és Telephelyi háttérkérdőívek szerepe az Országos kompetenciamérés rendszerén belül jelentős. A Tanulói kérdőív a tanulók iskolai pályafutása, tanulási motivációja és megcélzott végzettsége mellett a családi körülményeiről is adatokat szolgáltat, így megfelelő mennyiségű beérkezett válasz esetén kirajzolódik, hogy egy-egy iskola milyen családi hátterű gyerekekkel érte el a mérési eredményeit. Ennek révén fény derül arra, hogy a tanulmányi előmenetelt erőteljesen meghatározó családi háttérhez képest az adott iskola mekkora hozzáadott értéket képvisel. A Tanulói kérdőív kitöltése ugyan nem kötelező, de a fentiek miatt nagyon fontos lenne, hogy minél többen minél megbízhatóbb adatokat szolgáltassanak. Fontos kiemelni, hogy a tanulók a kérdőíveket otthon, a szüleikkel töltik ki, és azok tartalma az iskolák számára titkos marad. A kérdőívnek az adott tanuló által kitöltött tesztfüzettel való összekötése az iskolák által automatikusan generált – semmilyen személyazonosító adatot nem tartalmazó – mérési azonosító segítségével, a központi javítás során történik.

Az Országos kompetenciamérés háttérkérdőívekkel foglalkozó fejezete egy elméleti, a háttérkérdőívek történeti beágyazottságát kifejtő bevezetőt követően külön részben szól a tanulók iskolai pályafutása előtti tényezők szerepéről, valamint a kérdőívek kérdéscsoportjainak szociológiai relevanciájáról, végezetül számba veszi az adatok felhasználási lehetőségeit, és kitér a lehetséges másodelemzésekre.

Szakmai hozzászólások a háttérkérdőívek tartalmi keretéhez kapcsolódóan

A szakmai vitanapok hozzászólói egyetértettek abban, hogy bár számos új kérdéssel lehetne kiegészíteni a kérdőíveket, amellett, hogy ennek költsége rendkívül magas lenne, az eredmények időbeli összehasonlíthatósága érde­kében is fontos, hogy a kérdőívek meglévő kérdései és válaszkategóriái ne változzanak meg. A Tanulói kérdőív által mért attitűdök, valamint a családok szociális helyzete évről évre változhat, és fontos látni, hogy ez a változás miképpen befolyásolja a tanulói teljesítményeket. Egy-egy esetleges új kérdés bevezetése, minek révén teljesebbé válhat a tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők szerepének megismerése, mindenképpen alapos megfontolást és előzetes kutatást igényel. Felmerült továbbá, hogy a nemzetközi példáknak megfelelően nemcsak a háttérkérdőívekben, hanem a tesztfüzetek végén is lehetne háttérkérdéseket alkalmazni, például arra vonatkozóan, hogy mennyire találta nehéznek a tanuló a feladatokat, vagy hogy a szövegértés tesztben található szöveget ismerte-e már korábbról.

A vitanap lehetőséget nyújtott arra is, hogy a résztvevők a mérés egészével kapcsolatban is megfogalmazzák az észrevételeiket. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy fontos lenne a Tanulói kérdőívek kitöltési arányának és a válaszadások megbízhatóságának a növelése. Ennek érdekében többek között az iskolától független, önkéntes segítők alkalmazásának az ötlete is felmerült. Figyelembe véve, hogy a kitöltés nem kötelező, az Oktatási Hivatal munkatársai a kb. 80%-os visszaküldési arányt legalábbis megfelelőnek tartják, de természetesen maguk is egyetértenek azzal, hogy az elemzések szempontjából, valamint ahhoz, hogy a szülők és maguk az iskolák számára is minél pontosabb kép rajzolódjon ki az intézményekről, kedvezőbb lenne egy ennél magasabb arány elérése.

A számos javaslat és javító szándékú hozzászólás mellett a vita résztvevői egyetértettek abban, hogy az Országos kompetenciamérés mint intézményi teljesítmények összehasonlítására alkalmas mérési rendszer világviszonylatban is sikeresnek mondható, és megfelelő minőséget képvisel ahhoz, hogy nemzetközi szinten, de legalábbis a közép-európai térség országaiban adaptálják. A tartalmi keret megújítása és bővítése is egy lehetséges lépést jelenthet ebben az irányban.

A természettudományos tartalmi keret bemutatása

Már az Országos kompetenciamérés 2001-es elindulásakor felmerült a nemzetközi mérésekhez (TIMSS, PISA) hasonlóan a kompetenciamérésnek a matematika és szövegértés mellett a természettudományos mérési területre való kiterjesztése. Az új mérési terület bevezetésének egyik előfeltétele, a tesztfüzetek összeállításához szükséges tartalmi keret fejlesztése a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt keretében valósul meg.

A munka első szakaszában az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai a nemzetközi és hazai mérések tapasztalatainak figyelembe vételével egy koncepciót fogalmaztak meg, majd ezt követte a tartalmi keret nyers változatának elkészítése, amelyben a természettudományos oktatásban, tankönyv- és tantervkészítésben több évtizedes tapasztalattal bíró szakértőkből álló szerzői csapat vett részt. Az általuk elkészített anyag először szakmai bírálók elé került, majd a bírálatok figyelembevételével átdolgozott szöveget kapták meg a szakmai vitanap résztvevői.

A tartalmi keret első fejezetében a természettudományos műveltség fogalmának elméleti hátterét fejtik ki a szerzők, majd ennek szem előtt tartásával ajánlást tesznek egy, a kompetenciamérés szempontjából releváns természettudományos műveltségfogalom mint kiindulási pont meghatározására. Ezt követi a tulajdonképpeni kompetenciacsoportok – három szintet elkülönítő – meghatározása, illetve a következő fejezetben a mérés tartalmi területeinek kifejtése. Végezetül a mérés terve következik, amely a tudásterületek, illetve kompetenciacsoportok arányait tartalmazza évfolyamonkénti bontásban.

Szakmai hozzászólások a természettudományos tartalmi kerethez kapcsolódóan

A szakmai vitanap résztvevői egyetértettek abban, hogy a tartalmi keret jelenlegi változata magas színvonalú munka, amely a korábbi hazai természettudományos mérésekkel és természettudomány-oktatás jelenlegi felfogásával összevetve nagy előrelépést jelent, és alkalmas egy korszerű, a kompetenciamérés két, már gyakorlatba ültetett ágához (matematika és szövegértés) hasonló színvonalú mérés kialakítására. Mindamellett számos hozzászólás, észrevétel hangzott el a tartalmi keret szemléletéhez, nyelvezetéhez, illetve egyes fejezeteinek tartalmához kapcsolódóan is.

Több felszólaló utalt arra, hogy a szöveg bizonyos megfogalmazásai pontatlanok, minek következtében a tartalmi keret helyenként egy kevésbé korszerű, pozitivista természet-megismerési felfogást tükröz. A szerzők az észrevételeket nagyrészt helyénvalónak találták, és az adott szöveghelyek átgondolását és pontosabb megfogalmazását ígérték. Ugyancsak sokan tartották problematikusnak a szöveg kettősségét, amely abból fakad, hogy míg a természettudományos műveltség fogalma a mérés céljának megfelelően képességek mérését irányozza elő, a tudásterületek leírása azt sugallja, hogy a tantervhez kötődő, tartalmi mérés készül.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a kompetenciamérés célkitűzései között ugyan deklaráltan nem a tanulók lexikális tudásának mérése szerepel, fontos annak meghatározása, hogy az adott (6., 8. és 10.) évfolyamokon tanulók milyen releváns tudással rendelkeznek, hogy ezek alkalmazásának mérésére megfelelő tesztfeladatok készülhessenek. A tartalmi keret példaválaszokkal történő kiegészítése után, ami majd a munkafolyamat későbbi szakaszában valósul meg, ez a kompetenciaközpontú szemlélet a készítők reményei szerint megkérdőjelezhetetlenné válik.

Tantervi szempont érvényesült ezzel szemben akkor, amikor a hozzászólók kiemelték, hogy megfontolandó lenne a mérés 7., 9. és 11. évfolyamon történő bevezetése. Az Oktatási Hivatal munkatársai jelezték, hogy hosszas és alapos megfontolás után döntöttek a 6., 8. és 10. évfolyam mellett, amiben közrejátszott a tény, hogy az Országos kompetenciamérés ezeken az évfolyamokon zajlik, és éppen a mérés kompetenciákra irányuló jellege miatt kisebb súllyal nyomott a latba az a szempont, hogy a tanulók milyen mértékű tudás birtokában írják meg a tesztet.

Összességében elmondható, hogy az Országos kompetenciamérés természettudományos tartalmi keretének vitanapja kiváló lehetőségnek bizonyult a szakmai párbeszédre, a vitára bocsátott munkaanyag tartalmi és stiláris pontosítására. A fejlesztés következő szakaszában elkészül a tartalmi keretnek a szakmai vitanap tanulságai alapján módosított változata, és sor kerül 200 feladat kipróbálására egy tanulói mintán, ezt követően pedig a tartalmi keret kiegészül a bemért példafeladatokkal, amelyek alkalmassá válnak az egyes kategóriák illusztrálására, a mérés kompetenciajellegének hangsúlyozására.

 

Nyomtatás