A tanfelügyelet az átfogó minőségfejlesztés eszköze a köznevelésben

A TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban" elnevezésű kiemelt uniós projekt egyik fontos vállalása az ágazat minőségének, hatékonyságának és eredményességének fejlesztése. Ennek egyik eszköze a pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet bevezetése – hangzott el a projektet gondozó Oktatási Hivatal konferenciáján, 2014. február 27-én, a fővárosi Dürer Rendezvényközpontban. Az eseményen tájékoztatták a köznevelési rendszer meghatározó szereplőit, az intézményfenntartókat a tanfelügyeleti rendszer kiépítésének előrehaladásáról.

Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár nyitóelőadásában egyebek között arról beszélt, hogy a nyolcvanas évek, a szakfelügyeleti rendszer megszüntetése óta hiányzik a köznevelésből az egységes, objektív, külső ellenőrzés. Az államtitkár utalt a 2000-ben Magyarországon is elindított PISA-felmérésre, amely – főleg az első időkben – katasztrofális eredményeket hozott. Mivel a PISA eredményeire ma már minden fejlett ország odafigyel, Magyarország ebben a tekintetben sem engedheti meg magának, hogy lemaradjon mögöttük. Ezért is volt fontos a komplex tanfelügyeleti rendszer bevezetése.

Videó: Hoffmann Rózsa előadása »

Kerekes Balázs, az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának vezetője szakmai és szervezeti keretbe helyezte az átfogó minőségfejlesztéssel kapcsolatos folyamatokat. Egyebek között elmondta, hogy a közoktatás hosszú távú versenyképességének fejlesztése érdekében az Európai Bizottság és az Európa Tanács már 2001-ben fontosnak tartotta az átlátható ágazati minőségértékelési rendszerek bevezetését az EU tagországaiban.

A most kialakuló értékelési rendszer a külső értékelés és az intézmények belső önértékelésének összefüggő rendszerbe foglalását célozza. Ahogy Maus Pál, a TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt szakmai vezetője elmondta, a külső értékelési rendszer, a tanfelügyelet, valamint az önértékelés szoros kapcsolatban van a pedagógus-életpályamodellel. A tanfelügyeleti ellenőrzés rendszerének kidolgozásába 50 intézmény pedagógusait vonták be, és a kísérletek beépülnek a később véglegesítendő standardokba. A rendszer fejlesztése még korántsem zárult le, a működéséhez szükséges szakértői kapacitás kialakítása és a működés tapasztalataira épülő további fejlesztés a 2014-es év feladata. Az ellenőrzések operatív tervezését 2015-től a megyei kormányhivatalok végzik majd az intézmények által szolgáltatott adatok alapján. Maus Pál hozzátette: hosszú távon évente 5 ezer szakértő ezer vezetőt, ugyanennyi intézményt és összesen csaknem 30 ezer pedagógust fog ellenőrizni a kidolgozott standardok alapján.

Videó: Maus Pál előadása »

Az ellenőrzés alapjául szolgáló standardokról a TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt három vezető szakmai szakértője, Jurecz Emil, Barlai Róbertné és Barcsák Marianna beszélt. Jurecz Emil kiemelte, hogy az ellenőrzésekre maguknak a pedagógusoknak is fel kell készülniük. Ebben a felkészülésben felhasználhatják a korábbi ellenőrzések eredményét és megtervezhetik saját kompetenciáik fejlesztését. Fontos szerep jut majd az intézményvezetőknek, akik megtervezik a pedagógusok belső értékelését és felkészítik őket a várható ellenőrzésre.

Videó: Jurecz Emil előadása »

Az intézményvezetők ellenőrzéséről Barlai Róbertné tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta: eddig viszonylag kevés hangsúlyt kapott az iskolavezetők szakmai munkájának értékelése, ám az új rendszerben erre különösen oda fognak figyelni. Egy frissen kinevezett vezetőt a terv szerint a kinevezése után leghamarabb két évvel, de legkésőbb négy év után kell majd értékelnie a tanfelügyeleti rendszernek.  Ez nemcsak a rendszernek, hanem magának a pedagógusnak is fontos – emelte ki a szakmai szakértő. Az ellenőrzés folyamatáról szólva elmondta, hogy az intézményvezetők esetében eltekintenek az óralátogatástól (ezt megteszik, de csak a vezető mint pedagógus értékelésekor), viszont interjúkat készítenek az intézmény fenntartójával, az intézmény többi vezetőjével, a tanárok és a szülők képviselőjével is.

Barcsák Marianna előadásában kiemelte, hogy az intézmények értékelésének része a pedagógus- és vezetőértékelés, ugyanakkor további fontos területekre is kiterjed, mint például az intézményi eredmények, a belső és külső kapcsolatok, vagy a pedagógiai programban foglaltaknak való megfelelés. Az intézményi értékelés eredménye egy olyan nyilvános, bárki számára hozzáférhető dokumentum lesz, amely egyúttal az intézmény következő ciklusra szóló fejlesztési tervének is az alapja.

Videó: Barcsák Marianna előadása »
Maus Pál, Jurecz Emil, Barlai Róbertné, Barcsák Marianna prezentációja »

Pongrácz László, az Oktatási Hivatal megbízott köznevelési elnökhelyettese többek között beszámolt a most lezárult érettségi kutatás eredményeiről. Az elemzés fő célja annak a megállapítása volt, hogy mennyire felelnek meg az öt legnépesebb vizsgatárgy emelt- és középszintű feladatai a kompetenciamérésben is használt professzionális mérésmetodikai elemzések elvárásainak. A teljes feladatlapok, illetve az egyes részfeladatlapok reliabilitási mutatói négy esetben meghaladják a 0,9-et (kiváló), tizennégy esetben 0,8 felettiek (kifejezetten jó), és ennél alacsonyabb mutató mindössze négy esetben fordult elő. Az érettségi feladatlapok összeállításának módszertana tehát alkalmasnak bizonyul a mérésmetodikailag is megfelelő eredményeket mutató feladatlapok, „mérőeszközök" kidolgozására – tette hozzá Pongrácz László.

Videó: Pongrácz László előadása »
Pongrácz László prezentációja »

Salomvári György, a TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt pillérvezetője arról a tervezett kutatásról beszélt, amely a köznevelés mérésére szolgáló úgynevezett törzsindikátorok meghatározására irányul, és a köznevelés információs rendszerében és egyéb adatbázisokban tárolt csaknem másfél milliárd elemi adatra épül. A közoktatás és a középiskolai oktatás minőségének értékelésén túl a szakemberek az indikátorok segítségével olyan módszertani következtetések levonására törekszenek, amelyek segítségével képet kaphatnak a reálfolyamatok és az azokat leképező indikátorok közötti összefüggésekről. A kutatási eredményeket felhasználva a projekt során létrejön a köznevelés indikátormenedzsment-rendszere (KIMER), amelynek logikai felépítése megegyezik az üzleti intelligencia alapú rendszerek általános felépítésével.

Videó: Salomvári György előadása »
Salomvári György prezentációja (pdf) »

Bezzeg Éva szakmai szakértő előadásában többek között beszámolt arról, hogy a projekt negyedik pillérjének részeként ki kell alakítani az intézmények vizsgálatát és fejlesztését elősegítő standardokat. A minőségstandardok figyelembe veszik az Európai Bizottság és a Tanács 2001-es ajánlásait, a magyar közoktatási rendszerben 2010 óta lezajlott és jelenleg is folyamatban lévő változásokat, és építenek az elmúlt évtizedekben felhalmozott hazai ismeretekre, nemzetközi tapasztalatokra és jó gyakorlatokra. A minőségstandardok a hazai köznevelési intézmények megállapodáson alapuló, minden szereplő által fokozatosan elérhető és kívánatosnak tartott működési elemeit jelentik, melyek megfelelő tanulási kimenetekhez vezetnek. A minőségstandardokat 2013 tavaszán száz köznevelési intézmény részvételével tesztelték, az eredményeket 2013 júliusában véglegesítették.

Bezzeg Éva prezentációja »

Az MKKR (vagyis a Magyar Képesítési Keretrendszer) fejlesztésével kapcsolatban Ütőné Dr. Visi Judit, a TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt pillérvezetője elmondta: a projekt ötödik pilléreként, a korábbi kutatások eredményeire támaszkodva, a köznevelés is hozzáfogott az alágazat szempontjából releváns tanulási kimenetek leírásához és a háttérdokumentumok elemzéséhez. Az MKKR fejlesztésének kiemelt célja, hogy segítse a tanulási eredményeket középpontba állító, és így a különböző tanulási utakat elismerő szemlélet elterjedését a köznevelésben. A máshol szerzett tudás elismerésének a közoktatásban idehaza még nincs nagy hagyománya. A projektben részt vevő szakértők azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy fokozatosan nő majd az igény az ilyenfajta tudás elismerésére. Ezért is tartották fontosnak, hogy a projektben foglalkozzanak az MKKR szemléletéhez közel álló, annak alkalmazásával összefüggő validációval is.

Ütőné Dr. Visi Judit prezentációja »

A TÁMOP-3.1.8 kiemelt uniós projekt három irányból célozza a köznevelés minőségének fejlesztését: a tanuló teljesítménymérési rendszer fejlesztése; az értékelési rendszerek fejlesztése; a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) létrehozása által.

A projekt tevékenysége öt pillérre épül:

  • I. pillér: A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése a közoktatásban
  • II. pillér: Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének fejlesztése
  • III. pillér: Információmenedzsment és visszacsatolás
  • IV. pillér: Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak fejlesztési célú támogatása
  • V. pillér: Az MKKR (Magyar Képesítési Keretrendszer) fejlesztése

A konferencia második felében a részvevők szekcióülésen foglalkoztak az átfogó minőségfejlesztés részterületeivel. A meghívottak a tanulói teljesítményméréssel, az intézmények minőségfejlesztési folyamatival, az információk értékelésével, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszerrel kapcsolatban tehették fel kérdéseiket az előadóknak.


Képgaléria »