Dr. Hoffmann Rózsa: A megerősítés és a fejlesztés a cél

Interjú az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárával a köznevelési intézmények ellenőrzéséről.

Mi indokolja az egységes külső értékelési rendszer bevezetését, és milyen szakmai alapokra épül a szisztéma?

A szakfelügyelet 1985-ös megszüntetése óta gyakorlatilag külső kontroll nélkül működnek Magyarországon a nevelési-oktatási intézmények. Az ellenőrzések alkalmivá váltak, és az ellenőrzés szóhoz értékelés helyett a büntetés, a szankció fogalma tapadt. Jól szemlélteti ezt az, hogy amikor a köznevelési törvény koncepciójában megjelent a tanfelügyelet elképzelése, sokan az ezzel kapcsolatban várható szankciókról érdeklődtek. Ez a helyzet mára tarthatatlanná vált. Az intézmények belső értékelése fontos, de nem helyettesítheti a külső szakmai ellenőrzést és értékelést, amelynek nem a hibakeresés és büntetés, hanem a megerősítés és fejlesztés az elsődleges célja. Az új rendszer szakmai alapját az általános pedagógiai szempontok és a Nemzeti alaptantervben megjelenő értékrendszer adják. Nem szaktárgyi, hanem pedagógiai ellenőrzésről van szó, ezért nem szakfelügyelet, hanem tanfelügyelet.

A rendszer kidolgozásakor mennyiben veszik figyelembe a szakmai szervezetek, intézményvezetők, vagy más célcsoportok véleményét?

Az ellenőrzés szakmai hátterének kidolgozása több fázisban történik. Az első szakaszban a köznevelési rendszer különböző területeit képviselő szakértők egy csoportja kidolgozza a tanfelügyelet rendszerének és dokumentumainak tervezetét, amelyet 50 intézményben a gyakorlatban tesztelünk. A kísérletben részt vevő pedagógusok, vezetők és fenntartók, valamint az ellenőrzéseket végző szakértők véleménye mérvadó lesz a rendszer pontosításakor. A következő szakaszban a kísérlet tapasztalatainak megfelelő változatokat a különböző szakmai szervezetek képviselőinek részvételével szervezett fórumokon fogjuk továbbfejleszteni, a végső rendszer kidolgozása így az érintettek széleskörű bevonásával történik.

Melyek lesznek az ellenőrzés legfontosabb szempontjai, a pedagógiai munka mely területeire koncentrálnak a szakértők?

Az elnevezésnek megfelelően a pedagógiai munka értékelése a cél, így az ellenőrzés szempontjai tisztán pedagógiai szempontok. A pedagógusok, a vezetők és az intézmények ellenőrzése egyaránt előre meghatározott és nyilvános protokoll szerint, megadott eszközökkel és értékelési szempontok szerint történik. Az ellenőrzés során érintett területek a pedagógiai munka legfontosabb összetevői: a tanulók személyiségének fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentése, a tehetség, képesség kibontakozásának segítése, felzárkóztatás, a pedagógiai folyamat tervezése, a pedagógia folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, a tanítási – tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelősége, vagy épp a kommunikáció és a szakmai együttműködés.
A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a pedagógiai munka irányítását, szervezését, a humán erőforrás-gazdálkodást, munkahelyi motivációt, szervezetfejlesztést, a változások menedzselését. Emellett kiterjed a pedagógiai munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusok, szülők, diákok, a működtető és a fenntartó közötti minőségi kapcsolatépítésre.
Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl a Pedagógiai Program megvalósítása, az együttműködés, munkamegosztás, a tanulói eredmények és a partnerek elégedettsége. Ugyanakkor az intézményellenőrzés a pedagógusok ellenőrzésére épül, az intézményértékelés gerincét az adja, hogy az ott dolgozó pedagógusokat korábban hogyan értékelték. Ezért csak ott kerülhet sor intézményellenőrzésre, ahol már legalább a pedagógusok 60%-a átesett az ellenőrzésen.

Milyen módszerrel értékelik a szakértők a pedagógiai munkát?

Az ellenőrzés különböző szakaszaiban az értékelés az alkalmazott eszközöktől függően szövegesen vagy adott értékelési skálán számszerűen történik a kidolgozott és nyilvános értékelési útmutatók alapján. Az értékelés minden esetben rövid, a fejlesztendő és a kiemelkedő területeket megjelölő, összefoglaló szöveges értékeléssel zárul. Ez a dokumentum nyilvános és egységes formában és tartalommal készül majd, és szerepet kap az előmeneteli rendszerben is a pedagógusok minősítésekor.

Az egységes külső ellenőrzési standardok alkalmazásával mennyire lehet figyelembe venni az adott intézmény speciális körülményeit? Ugyanazokkal az eszközökkel ellenőrzik az elit gimnáziumokat és a hátrányos helyzetű kistelepülések intézményeit?

Az egységes ellenőrzési rendszer célja a pedagógiai munka értékelése és a fejlesztendő területek feltárása adott standardok alapján. A protokollok rögzítik az értékelés területeit, de az előzetes felkészülési szakaszban a szakértők képet alkotnak az intézmény és a pedagógus munkájáról, és azonosítják a kitüntetett figyelmet érdemlő területeket. Az ellenőrzés különböző eszközei (óra/foglalkozás megfigyelése, interjú) lehetőséget biztosítanak a kiemelt területek speciális vizsgálatára, vagyis az eszközök súlyozása minden esetben a helyi sajátosságoknak megfelelően történik.

A törvény szerint az ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni. Ez csak az intézményellenőrzés eredményeire vonatkozik, vagy a pedagógusok és a vezető ellenőrzésének eredményei is nyilvánosak lesznek?

A pedagógus és az intézményvezető értékelését egy elektronikus rendszerbe töltik majd fel, amelybe csak az arra jogosultak tekinthetnek bele. Annak természetesen semmi akadálya nincs, hogy az érintett nyilvánosságra hozza az értékelést. Az elektronikus rendszerben az értékelőlap a pedagógus úgynevezett portfóliójába kerül, innen hívható elő a minősítési eljárás illetve egy újabb tanfelügyeleti ellenőrzés során. Az intézményértékelés nem közvetlenül egyes személyeket érint, ezért az teljesen nyilvános, az intézmény honlapján kell közzétenni.

Az intézmény ellenőrzése után a vezető öt évre szóló intézkedési tervet készít, melyet a nevelőtestület jóváhagy. Milyen segítségre számíthatnak ebben a tervezésben az intézmények?

Az intézkedési terv saját használatra készül, ha úgy tetszik, az intézmény és a fenntartó belügye. Ennek nem lesz kötött tartalma és formája, a lényege, hogy az ellenőrzés és értékelés eredményei, javaslatai alapján felvázolja az intézmény öt évre szóló szakmai fejlesztési elképzeléseit. Elkészítéséhez tehát nincs szükség egyéb segítségre, mint magára az értékelésre.

A köznevelési törvény szerint a munkáltatói jogok gyakorlásakor figyelembe kell venni az ellenőrzés eredményét. Hogy kell ezt érteni?

Ahogy az előmeneteli rendszernek, úgy a tanfelügyeletnek sem célja a pedagógusok szűrése. Ugyanakkor a munkáltató a pedagógusokkal kapcsolatos döntéseihez – legyen szó felmentésről, kinevezésről, áthelyezésről, jutalmazásról, speciális (pl. vezetői) megbízásokról, továbbképzésekről – fontos szempontokat kaphat döntéseihez a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által.

Jár-e valamilyen pozitív megkülönböztetéssel (díj, cím stb.), ha egy intézmény az ellenőrzésen kiemelkedően teljesít?

Egyelőre nem határoztunk ilyesmiről, de tény, hogy a kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása is jelentős haszna lehetne a rendszernek. Felmerült egy ilyen jellegű pozitív megkülönböztetés gondolata, de célszerűbb erre a rendszer kipróbálása és első tapasztalatai után visszatérni.