XXI. századi köznevelés nyitókonferencia - beszámoló

2013. február 27-én rendezték meg a TÁMOP-3.1.1. XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz és a TÁMOP-3.1.5. Pedagógusképzés támogatása kiemelt európai uniós projektek közös nyitókonferenciáját Budapesten, a MOM Kulturális Központban.

A konferenciát a projekteket megvalósító három konzorciumi partner, az Oktatási Hivatal (OH), az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. közösen szervezte. Az esemény kezdete előtti sajtótájékoztatón Dr. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár elmondta: több mint 16 milliárd forintot fordítanak az Új Széchenyi Terv keretében a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásaiból a köznevelési rendszer tartalmi megújítását és a pedagógusképzés átalakítását, a pedagógus életpályamodell kidolgozását célzó programokra 2015 elejéig. A köznevelés fejlesztését, szakmai, informatikai támogatását célzó programra mintegy 6,8 milliárd forint jut, míg a pedagógus-továbbképzés megújítására és az életpályamodell kidolgozására csaknem 9,9 milliárd forintot különítenek el. Az államtitkár a tartalmi változásokat részletezve kiemelte: óriási munka volt a kerettantervek megújítása, amelyek a köznevelési rendszer átalakítását célozzák. Eddig mintegy hatezer oldalnyi kerettantervet dolgoztak ki, 200-300 szakember közreműködésével. A pedagógusképzés kapcsán elmondta: a jogszabályi alapokat megteremtették, megszületett a vonatkozó kormányrendelet, továbbá a képzési, kimeneti követelményeket is kidolgozták. A változások szervesen kapcsolódnak az életpályamodellhez, és megszületett az a rendelet is, amelynek alapján kiemelt, 25-75 ezer forintos ösztöndíjat biztosítanak a tanárképzésben résztvevőknek. Az oktatási államtitkár összegzése szerint a köznevelés megújításának kulcsszereplője, a pedagógus olyan pálya elé nézhet, amely kiszámítható és jól szabályozott.

Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a Pedagógusképzés támogatása projekt két fejlesztési területe: az életpályamodell és a pedagógus-továbbképzés feladatairól beszélt.. Az életpályamodell kapcsán kifejtette: idén tavasszal országtanulmányok formájában megvizsgálják, más államokban hogyan kapcsolják össze a pedagógusokkal szembeni szakmai elvárásokat és az illetményrendszert. Ezt követően kidolgozzák a gyakornoki, illetve mentori programban részt vevők képzési követelményeit, vizsgatematikáját. Megkezdődik a minősítési szempontok kipróbálása is a gyakorlatban, idén 9-10 hónapos periódus indul, amelynek során próbaminősítéseket végeznek, és ezek tapasztalatai alapján alakítják ki a végleges rendszert. Zajlik egy komplex informatikai fejlesztés is, amelynek célja, hogy pedagógusok, intézményvezetők, fenntartók számára álljon rendelkezésre egy egységes rendszer, hogy nyomon követhető legyen a pedagógusok szakmai előrehaladása, teljesítménye. A másik alprogramra térve kifejtette: ma nem tudni, hány pedagógus és milyen továbbképzéseken vesz részt, és ennek mi a hatása. A fejlesztés célja, hogy a pedagógus-továbbképzések akkreditációs rendszerét, tartalmát és ellenőrzését új alapokra helyezzék, azaz mindenki számára világos legyen, hogy milyen a pedagógus-továbbképzési kínálat, és biztos lehessen benne minden résztvevő, hogy ezeknek a programoknak van értelmük. A hivatal elnöke felhívta a figyelmet az OH fejlesztés alatt álló köznevelési információs és közösségi portáljár is, amely folyamatos tájékoztatást nyújt majd a köznevelés szereplőinek.

Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója közölte: a minőségi köznevelési rendszer pilléreit fektetik le, zajlanak a tartalmi és módszertani fejlesztések, és azt is figyelemmel kísérik, hogy milyenek a korábbi fejlesztések tapasztalatai. Kitért arra, hogy a szaktanácsadói névjegyzékbe három nap alatt több mint hatszázan regisztráltak, ami azt jelzi, hogy a folyamatokban a pedagógusok is szeretnének részt venni, és az intézményvezetők szeretnének több segítséget kapni. A kerettantervek egy része már megjelent és továbbiak megjelenése várható a következő napokban, hozzátéve: számos eszközzel segíteni kell a kerettantervek alkalmazását is.

Kerékgyártó Sándor, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. vezetője a tervezett fejlesztésekről elmondta: digitális pedagógiai alkalmazásokat dolgoznak ki, hiszen a köznevelés rendszerének megújításában fontos szerepe van az informatikai fejlesztéseknek is. A meglévő informatikai rendszereket szeretnék összekapcsolni egymással és új felhasználói felületeket alakítanak ki, továbbá a Köznevelési Információs Rendszert is szeretnék továbbfejleszteni. Szólt arról, hogy bővítik a Sulinet e-tanulás rendszerét és a korábbi Szolgáltatói Kosár megújult felülettel és tartalommal Iskolatáska néven áll majd rendelkezésre.

A konferencia ünnepélyes megnyitójában Dr. Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár ismertette a projektek összköltségét, a projektek előkészítő munkálatait, valamint kiemelte jelentőségüket. Felhívta a hallgatóság figyelmét a várható eredményekkel kapcsolatban arra, hogy a legfontosabb célkitűzésként a magyarországi köznevelési rendszer működésének megújítása szerepel. A megújítás egyes elemeiről, a kerettantervről, a pedagógiai szakmai szolgáltatások szerepéről és a pedagógusképzésben végzendő módosításokról részletesen beszélt, majd előadását azzal zárta, hogy a két, európai uniós forrásból finanszírozott projekt jelentősen hozzájárul a köznevelés színvonalának emeléséhez.

Dr. Halász Gábor, tudományos tanácsadó előadásában a hazai fejlesztési irányok és nemzetközi tendenciák összehasonlítása kapcsán több ország, többek között Japán, Németország, Kína, Hollandia, Kanada és Chile példáját mutatta be. Az oktatási reformok megvalósításánál kulcskérdés annak felmérése, hol tart az adott oktatási rendszer, a rendszer mely pontját érdemes fejleszteni, és hol a leghatékonyabb a beavatkozás. Kiemelte, hogy az oktatási és tantervi reform kiindulási pontja maga a tanár, illetve minden esetben komoly ihlet meríthető a nemzetközi jó gyakorlatokból.

(A prezentáció ide kattintva érhető el »)

Dr. Sinka Edit a TÁMOP 3.1.1/1-2012-0001 projekt szakmai vezetője bemutatta a projekt fő tevékenységi területeit. A közoktatás-fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése tartozik a 30 hónapos projekt fő feladatai közé. A tartalmi fejlesztések mellett a pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése és a referenciaintézmények szerepének vizsgálata éppúgy a projekt tevékenységeinek része, mint a Köznevelési Információs Rendszer fejlesztése, a Köznevelési Információs és Közösségi Portál, valamint a Nemzeti Köznevelési Akkreditációs Központok kialakítása.

(A prezentáció ide kattintva érhető el »)

Tóth Mária a TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001 projekt szakmai vezetője ismertette az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt konzorciumi tagjait, valamint felvázolta az együttműködés területeit, ismertette a projekt fő céljait, célcsoportjait. Bemutatta a pedagógus-továbbképzési rendszer korszerűsítésének és a pedagógus-életpályamodellhez kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kialakításának főbb lépéseit.

(A prezentáció ide kattintva érhető el »)

A két projekt a következő témákkal mutatkozott be hat szekcióban:
Az egyes szekciókról készült beszámolók az alábbi linkeken olvashatók.

  1. szekció: Közösségi média az oktatásban
  2. szekció: Adatszolgáltatás a XXI: században
  3. szekció: A pedagógiai szakmai szolgáltatások megújítása
  4. szekció: Egész napos iskola/ahol lesz idő a nevelésre
  5. szekció: Kihívások és lehetőségek a pedagóguspályán
  6. szekció: Pedagógus-továbbképzések megújítása

Sajtóközlemény a TÁMOP-3.1.5. kiemelt uniós projekt megkezdéséről »

Sajtóközlemény a TÁMOP-3.1.1 kiemelt uniós projekt megkezdéséről »

Képgaléria »

 

 

Nyomtatás