A KIR alapvető köznevelési nyilvántartásai

Bár a köznevelés információs rendszere csaknem ötven különböző adatszolgáltató és nyilvántartó modulból épül fel, jelenleg az Oktatási Hivatal azokra a rendszerekre helyezi a hangsúlyt fejlesztési szempontból, amelyek az alapvető köznevelési nyilvántartásokat jelentik. Ezek közül a területek közül a köznevelési intézménytörzset, a közhiteles nyilvántartást és a személyi nyilvántartást emeljük ki, amelyeken az elmúlt időszakban komoly fejlesztéseket végeztünk. Többek között erről is beszélt a 2013. október 8-10. között Hajdúszoboszlón megrendezett „Nevelés-oktatás határon innen és túl” XV. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián Urbán Ferenc Ábel, az Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs főosztályvezető-helyettese.

Nagyon fontos, hogy a köznevelési intézménytörzsben pontos intézményi, fenntartói adatok legyenek szerepeljenek, és ezek az adatok összhangban legyenek a közhiteles nyilvántartások adattartalmával. Az Oktatási Hivatal minden esetben ellenőrzi, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok megfelelnek-e az intézményi alapító okiratoknak, illetve a szakmai alapdokumentumoknak. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések kimondottan a köznevelési intézménytörzsre szeretnének támaszkodni, hiszen csak itt találhatóak meg azok az adatok, hogy egy-egy intézmény pontosan milyen feladatokat lát el, illetve milyen kiegészítő jellemzői vannak egy-egy feladatellátásnak.

A köznevelési intézménytörzs mellett 2013. január 1-e óta a Hivatal kiemelt feladata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába átkerült köznevelési intézmények közhiteles nyilvántartásának vezetése, amely ebben a tanévben a nyári átszervezések, átalakítások eredményeképpen 2480 intézményt tartalmaz. Ebben a közhiteles nyilvántartásban hatályossággal tartjuk nyilván az adatokat, míg a KIR intézménytörzs – amelyben csak az aktuális közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tároljuk – nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

A KIR harmadik kiemelt területe a KIR személyi nyilvántartás, amely már 2005 óta létezik, de eddig leginkább a tanulók nyilvántartásának volt hangsúlyosabb a szerepe. Korábban a közoktatási törvény, s most a köznevelési törvény is előírja, hogy a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, illetve pedagógiai előadói és pedagógiai szakértői munkakörben alkalmazottakat is be kell jelenteni a KIR személyi nyilvántartásába. A pedagógusok előmeneteli rendszerének, illetve az országos pedagógiai szakmai ellenőrzéseknek a bevezetésével ez a nyilvántartás is központi szerepet kap, mivel a KIR alkalmazotti nyilvántartása központilag tartalmazza azokat a személyeket, akik az előmeneteli rendszerben, illetve a pedagógusokra vonatkozó szakmai ellenőrzésekben érintettek lesznek.

Mindennek megfelelően az Oktatási Hivatal 2013 nyarán olyan irányba fejlesztette a KIR személyi nyilvántartását, hogy abból kinyerhetőek legyenek azok az adatok, amelyek a pedagógusokkal kapcsolatban szükségesek lesznek majd az előmeneteli rendszer működtetéséhez, illetve a szakmai ellenőrzések lebonyolításához. 2013. szeptember 1-jétől a köznevelési intézményeknek már az előmeneteli szempontból releváns adatokat is meg kell adniuk a személyi nyilvántartásban, így például a pedagógusok szakmai gyakorlati éveinek számát, pontos végzettségüket, szakképzettségüket, munkakörüket, munkakörükben ellátott feladataikat.

Mostantól nagy a tétje annak, hogy az intézményekben pontosan rögzítsék a pedagógusok adatait, mivel ezek a rögzített adatok befolyásolják, hogy egy-egy pedagógus mikor, hogyan kerülhet bele a minősítési eljárásokba, szakmai ellenőrzésekbe. A következő időszakban kiemelt jelentőségű szakmai portfólió szempontjából is fontos szerepet kapnak az intézmények által rögzített adatok, mert a szakmai portfólió egy része a KIR-ben rögzített alapadatokból építkezik. Mivel a KIR személyi nyilvántartásába bejelentett adatok hitelességéért az intézmény vezetője felel, ezért nélkülözhetetlen, hogy az intézményvezetők pontosan nyomon kövessék a rendszerbe rögzített alkalmazotti adatokat. Minderre természetesen az Oktatási Hivatal folyamatosan felhívja az intézményvezetők figyelmét, és tájékoztató anyagokat készít a rögzítendő adatokat érintően.

Továbbra is alapnyilvántartásként funkcionál a gyermek- és tanulói nyilvántartás, annál is inkább, mivel 2012 ősze óta az óvodás korú gyermekeket is be kell jelenteni a KIR személyi nyilvántartásába. Így azok, akik bekapcsolódnak a köznevelésbe, oktatási azonosító számot kapnak, és ezt a számot viszik végig akár a felsőoktatási tanulmányaik végéig is. Az elmúlt időszakban olyan irányba haladtak a fejlesztések, hogy ez a nyilvántartás még inkább automatizált módon tudjon adatokat szolgáltatni a rendszerből a Magyar Államkincstár felé az iskoláztatási támogatást érintően, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé az egészségügyi szolgáltatások jogos igénybevételének igazolására.

 

Nyomtatás