Az adatszolgáltatás jelene a köznevelésben

A köznevelés információs rendszere – többéves működésének köszönhetően – óriási adatbázissá nőtte ki magát. A rendszer folyamatos bővülése és az informatikai fejlődés következtében lényeges a folyamatos karbantartás és fejlesztés.

A Köznevelés információs rendszere (KIR) több mint 12 éves múltra tekint vissza: az évek során az egyszerű számítógépes statisztikai adatszolgáltatásból, az egymással laza kapcsolatban álló oktatási nyilvántartásokból mára már egy csaknem 50 különböző modulból álló, országosan egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszerré nőtte ki magát. A KIR-hez kapcsolódó informatikai fejlesztési feladatok megvalósításáért, annak működtetéséért, üzemeltetéséért az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) felel. A KIR

-       3,6 millió állampolgár személyes adatait tartalmazza, melyekhez további személyhez köthető adatok kapcsolódnak a különböző nyilvántartásokban,

-       szolgáltatásait csaknem 5600 köznevelési intézmény, több mint 2500 intézményfenntartó, több ezer szervezet veszi igénybe; a regisztrált felhasználók száma meghaladja a 30 ezret,

-       a tanügy-igazgatási szakportál látogatóinak száma havonta több mint 200 000 fő.

A fenti adatokból nyilvánvaló, hogy a KIR az egyik legnagyobb hazai adatbázisrendszer. Ezért szükséges, hogy szolgáltatásait minden időben a rendelkezésre álló legmagasabb technikai színvonalon és a leginkább felhasználóbarát módon nyújtsa. Ezek az igények feltételezik a rendszer folyamatos fejlesztését. Erre lehetőség nyílik a TÁMOP-3.1.1 „A 21. század közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz" projekt keretében, amelynek egyik része a KIR teljes megújítását célozza. A KIR megújításának igénye szorosan összefügg az alábbi körülményekkel. Az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájában világosan felvázolta a közoktatási rendszerek megújításának céljait, melyek a következők:

  • Az oktatási eredmények javítása valamennyi szinten.
  • A kulcsfontosságú készségekre kiterjedő és a lemorzsolódás mértékének csökkentésére irányuló integrált megközelítés.
  • Élethosszig tartó tanulás elveinek alkalmazása.
  • A nem formális és informális tanulás elismerésének ösztönzése.
  • Különböző oktatási és képzési rendszerek és szintek közötti rugalmas tanulási lehetőségek biztosítása.

A fenti stratégiai célokkal összefüggésben az OECD oktatási információs rendszerekről tartott munkaértekezletén megfogalmazódott, hogy a tanulói szintű adatokon alapuló oktatási információs rendszerek létrehozása és fejlesztése ma az oktatás területén zajló innovációs folyamatok között talán a legfontosabb.

A meghatározó körülmények között szerepelnek a magyar köznevelésben végbemenő alapvető változások. A köznevelés intézményrendszerének hatékonyabb, racionálisabb működtetéséhez, finanszírozásához elkerülhetetlen a rendszer átalakítása. Az intézményrendszer változását – az ágazati irányítás megfelelő szakmai támogatásának érdekében – mindenképpen követnie kell az azt kiszolgáló információs rendszer változásának is.

A fejlesztéseket a Hivatal Projektigazgatósága, a Hivatal Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztálya, valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. valósítja meg. A fentiekben vázolt fejlesztési irányok mentén a Hivatalban már 2012-ben is dolgoztak a KIR egyes alrendszerinek megújítási folyamatain. Tavaly fejeződött be az EKOP-1.A.1-08/C-2009-0009, „Az Oktatási Hivatal közigazgatási szolgáltatásainak elektronizálása" című projekt, amelynek köszönhetően kézzelfogható eredmények születtek a KIR fejlesztésében.

 

Nyomtatás