Adatszolgáltatás a 21. században – a KIR a jövőben

A köznevelés információs rendszere (KIR) mintegy 3,6 millió személy adatait tartalmazza. Ez a nyilvántartás a teljes népesség több mint egyharmadáról rendelkezik adatokkal. Ezért is fontos, hogy megbízhatóságát folyamatos fejlesztésekkel biztosítsuk. Erre jelenleg a TÁMOP-3.1.1 kiemelt uniós projektben van lehetőség.

A tájékozódás elősegítése érdekében rendezte meg az Oktatási Hivatal (OH), az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (Educatio Nkft.) és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a XXI. századi köznevelés elnevezésű, a TÁMOP-3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz és a TÁMOP-3.1.5 Pedagógusképzés támogatása uniós projektek nyitókonferenciáját 2013. február 27-én.

A konferencia egyik kiemelt témája az Adatszolgáltatás a 21. században címet kapta, így a délutáni programban külön szekció foglalkozott ezzel a kérdéskörrel.

Salomvári György (vezető közoktatási szakértő, Educatio Nkft. – OH) előadásában bemutatta a KIR részét képező adatgyűjtés technikai fejlődését. Mint arra bizonyára többen emlékeznek, először papíralapon történt az adatgyűjtés, majd floppy-n és CD-n, 2003 óta pedig az interneten keresztül kell feltölteni az adatokat. Az előadó röpke betekintést nyújtott a nemzetközi trendekbe, és ismertette például a nagy-britanniai – hasonló elveken alapuló – adatbázist, amely a tanulói adatok elemzésére is alkalmas, sőt a tanulóknak saját profiljuk van, fényképes megjelenéssel. A KIR fejlesztés globális célját pedig a következőképpen fogalmazta meg: „Lássunk minden egyes iskolát, minden egyes tanulót, és bizonyos rendszerekben kisebb-nagyobb pontossággal minden egyes tanárt és minden egyes kurzust. Lássuk ezek teljesítményének, eredményességének időbeli mozgását."

Urbán Ferenc Ábel (Közoktatási Információs Rendszerek Osztálya – OH) a KIR gyakorlati fejlesztési lehetőségeit mutatta be a résztvevőknek. Kiemelte, a rendszer átláthatósága, és felhasználóbarát működése érdekében létre kell hozni az „egykapus ügyintézést". Fontos azonban az is, hogy az intézmények egyetlen felhasználói névvel és jelszóval léphessenek be a különböző alrendszerekbe. Úgy gondoljuk, ez nagy segítséget nyújt azoknak a pedagógus kollégáknak, akik az adatfeltöltést végzik. Mint ahogy már tapasztalták, eddig a KIR különböző csatornáin érkeztek az üzenetek, most lehetőség van arra, hogy a fejlesztés során ezeket a csatornákat egységesítsük a központi üzenetküldési és az értesítési csatornák integrációjával.

Dr. Fehérvári Anikó (központigazgató, Kutatási, Elemzési és Értékelési Központ – OFI) előadásában a KIR-t kutatói szemszögből mutatta be. Ebből az óriási adatrendszerből fontos, hogy a kutatók összehasonlító elemzéseket készítsenek. Kiemelte, hogy jelenleg a KIR-ben lévő adatok alkalmasak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának meghatározására. Mindazonáltal a bonyolult adatstruktúra, az adatok értelmezhetőségének problémája megnehezíti a kutatók munkáját. A mostani projekt azonban lehetőséget biztosít arra, hogy felhasználóbarát adatcsomagok készüljenek kutatóknak, tankerületi és önkormányzati szakértőknek.

Nagy Regina Mária (TÁMOP-3.1.5 szakmai vezető – Educatio Nkft.) örömmel jelentette be, hogy a Szolgáltatói Kosár ezentúl Iskolatáska néven, megújult külsővel várja a pedagógiai innováció iránt érdeklődő pedagógusokat. Az Iskolatáskát kinyitva csupa hasznos dolgot találunk benne, melyekből tetszés szerint válogathatunk: pedagógiai innovációkat, módszertani javaslatokat, jó gyakorlatokat, egyedi és regionális fejlesztéseket. Az idő múlásával az Iskolatáska tartalma folyamatosan változik majd, egyre több hasznos szolgáltatással, eszközzel, ötlettel bővül, segítve ezzel a pedagógusokat és a munkájukat támogató szolgáltatókat a köznevelés eredményességének javításában.

 

Nyomtatás