Köznevelés-fejlesztés 2013-2014: hatékonyabban, eredményesebben, méltányosabban

Március 5-én rendezte meg az Oktatási Hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP-3.1.10-11/1 Helyi oktatásirányítás fejlesztése kiemelt uniós projekt nyitókonferenciáját „Köznevelés-fejlesztés 2013-2014" címmel Budapesten, a MOM Kulturális Központban.

A rendezvényen a meghívott szakemberek, tankerületi és intézményvezetők, szakértők – összesen több mint félezer résztvevő – áttekintést kaphattak a köznevelési intézményszerkezet átalakításának stratégiai céljairól, illetve a projekt előrehaladásáról. Az esemény moderátora az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási államtitkárságának tanácsadója, Thaisz Miklós volt.

Dr. Gloviczki ZoltánElső előadóként dr. Gloviczki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős helyettes államtitkára lépett pódiumra, aki "L'état, c'est quoi?" című előadásának elején a „mi az állam?" kérdésre kereste a választ. A különböző államdefiníciókat ismertetve kifejtette: ez a projekt is arról szól, hogy valakik meg tudják mondani, merre induljon el a köznevelés. Hangsúlyozta: itt és most nem az előző rendszerben végrehajtott államosításról van szó. A rendszerváltáskor szélsőséges döntés volt rábízni az iskolákat a települési önkormányzatra, ugyanis az oktatás egyike azoknak a területeknek, ahol igenis szükség van az erős államra. Ezt szerencsére már korábban is felismerték a szakemberek, és próbáltak is kiutat, megoldásokat keresni: ilyen volt az ún. Zöld könyv, illetve az államfő mellett működő Bölcsek Tanácsának "Szárny és teher" c. kötete (2009).

A helyettes államtitkár megjegyezte: az oktatásügy átalakításakor a hatékonyság, eredményesség, méltányosság szempontjait kell szem előtt tartani. A rendszer hatékonysága kiváltképp fontos, hiszen a nem hatékony rendszer éppen azért működhetett, mert a pedagógusok hatékonyan dolgoztak. A méltányosságnak is főszerephez kell jutnia, hiszen a társadalom egy része nem jut hozzá a minőségi oktatáshoz. És ez nemcsak az ország egy adott szegletére igaz, hanem az ország nagyobbik felének a problémája, mert – ahogy fogalmazott – „minden gyerek hátrányos helyzetű". Éppen ezért a projekt legfontosabb feladata, hogy felmérje a pontos helyzetet. „Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell átalakítani, látnunk kellett, mi van a rendszerben. Most, hogy látjuk, felmértük, javaslatot kell tennünk az intézményszerkezetre. Épp ezt a szerepet tölti be a TÁMOP-3.1.10 projekt" – zárta szavait a helyettes államtitkár.

Dr. Princzinger PéterAz Oktatási Hivatal elnöke, dr. Princzinger Péter áttekintést adott arról, hogyan kapcsolódik a projekt a célokhoz. Megjegyezte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak valójában nem is az irányítók között kellene szerepelnie, hanem a fenntartók között, ahol fontos a szerepe. Az elnök szerint az átalakításnak elsősorban helyben lehet majd érezni a hasznát. A minisztérium jó érzékkel „terelte egy kalap alá" a projektben azt a három szervezetet (Oktatási Hivatal, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), amelyek a mai magyar közoktatásról mindent tudnak. A TÁMOP-3.1.10 projekt célja: szakmai fejlesztéssel hozzájárulni a közoktatás minőségének javításához, az esélykülönbségek kiegyenlítéséhez, egy komplex tervezési és intézményirányítási rendszer kialakításához.

Mit értünk hatékonyság alatt? Mitől eredményes, milyen a méltányos oktatási rendszer? – tette fel a kérdést dr. Princzinger Péter. Az igazi kérdés azonban az, hogyan lehet ezt modellezni, befogadhatóvá tenni, megérteni? Hogyan lehet az adatokból úgy mutatókat képezni, hogy mondjanak valamit a rendszerről? Nem elégszünk meg azzal, hogy egy mutató alapján vázoljunk képet, hanem a feladat az, hogy egyszerre több adatot elemezzünk: országos szintről eljutni az elemi (iskolaszintű) adatokig. Nem az a gond, hogy nincs elég adat, hanem hogy ezt egyelőre nem tudjuk megfelelően strukturálni, leegyszerűsíteni, felhasználók számára is használható formába önteni. Össze kell gyűjteni a releváns információkat, majd felállítani azt a központi adatbázist, amelyből egy algoritmus kiszámolja az indikátorokat. Szükség van virtuális változáskövetésre is. Nagyjából 400 elemi adattal lehet leírni egy intézmény hatékonysági, eredményességi, méltányossági (HEM) mutatóit, ám ez még csak statikus képet vázol. „Biztonságos kísérletezéssel", azaz virtuális fenntartói döntésekkel, valamint ezek következményeinek modellezésével meg tudjuk nézni, hogy egy-egy döntés milyen következményekkel járna. Nem javasolni fogja az adott változást a projekt, mindössze megmutatja, hogy ha így döntenek, akkor az milyen változással jár – hangsúlyozta. Vagyis a felépítendő adatbázisnak alkalmasnak kell lennie, hogy a HEM mutatókat újraszámolja, megbecsülje. Addig azonban, amíg ez megvalósul, a már futó projekt adatokkal járul hozzá a 2013. április 30-ig elkészítendő megyei köznevelési tervekhez. 2014-ben elkészül az optimalizációs módszertan, ezzel párhuzamosan pedig zajlik az informatikai fejlesztés, a fenntartók munkatársainak felkészítése az adatszolgáltatásra. Az Oktatási Hivatal célja, hogy minél jobb adatok legyenek a köznevelésről, a TÁMOP-eredmények beilleszkedjenek az oktatásba, és valóban eredményesen járuljanak hozzá a köznevelés fejlesztéshez – emelte ki előadásának végén az elnök.

Dr. Kaposi JózsefAz Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, dr. Kaposi József a szaktanácsadói rendszerről beszélt, amely valójában a TÁMOP-3.1.5 projekt része, de nyilván nem lehet egymástól teljesen elkülönítve kezelni ezeket a programokat. Elárulta, nagy öröm volt számukra látni, hogy néhány nap alatt csaknem ötszázan jelentkeztek az OFI honlapján, hogy szeretnének részt venni a szaktanácsadói rendszerben. Ez a rendszer pedig segítséget tud nyújtani, hogy valójában megvalósulnak a kitűzött köznevelés-fejlesztési célok. Megyei pedagógiai intézmények, bázisintézmények rendszerét kell kialakítani, hiszen mindkettő a pedagógusok szakmai tudásának fejlesztését, munkájának segítését szolgálja. Mindezt feltáró munka kell, hogy megelőzze: fel kell mérni a pedagógusok igényeit, mesterségbeli tudásukat, a szolgáltatási igényeket, szükségleteket (feladatháló feltérképezése), a pedagógiai szakmai szolgálatok hatékony működését. Ki kell dolgozni a minőségi standardokat, és biztosítani is kell ezeket. Fontos a horizontális tudásmegosztás, a jó gyakorlatok adatbázisa is.

A plenáris ülés utolsó előadója az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője, Kerékgyártó Sándor volt. Tájékoztatása szerint az Educatio feladata az Oktatási Hivatal elnöke által említett térkép informatikai „megrajzolása", az információk begyűjtése, feldolgozása, hogy mindez meg is valósulhasson. Hangsúlyozta: terveik szerint a fenntartóknak, az ott dolgozóknak szerveznek majd képzéseket, hogy ezzel is segítsék a projekt előrehaladását, megkönnyítsék az érintettek számukra az új adatszolgáltatási rendszer megismerését, az abban való munkát. Emellett az Educatio helpdesk szolgálatot is működtet a folytatásban.

a pódiumbeszélgetés résztvevői

A konferenciát moderált pódiumbeszélgetés zárta a köznevelési intézményszerkezet, a pedagógiai szakmai szolgáltatás és a szakszolgálatok szakmai kérdéseiről. Az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságát Kerekes Balázs projektigazgató és Morvay Zsuzsanna megbízott szakmai vezető (TÁMOP-3.1.10 kiemelt projekt), az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet dr. Szvathné dr. Szalay Márta szakmai szolgáltatási főigazgató-helyettes és Sinka Edit szakmai vezető (TÁMOP-3.1.1 kiemelt projekt), az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-t dr. Bakos András fejlesztési igazgató, valamint Schanda Tamás osztályvezető (Közoktatási Osztály) képviselte a pódiumbeszélgetésen.

A tudósítást készítette: Kőszegi Adrienn

Sajtóközlemény a TÁMOP-3.1.10 projektnyitó konferenciáról (pdf)

Az előadások prezentációi:

 

Nyomtatás