Egységes szerkezetben és logikában a feladatellátás

„Óriási eredmény, hogy nem húszféle struktúrájú és tartalmú terv készült el, hanem egységes szerkezetben és logikában szerepel a feladatellátás, az óvodától a szakképzésig" - véli a 2013. évi megyei köznevelés-fejlesztési tervekről (MFT) Brassói Sándor, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Közoktatás-irányítási Főosztályának vezetője. Hangsúlyozta: „Az MFT megteremtette az intézményesített keretet ahhoz, hogy a jó gyakorlatokkal, szakszerűen működő iskolák és fenntartóik tovább folytassák a tevékenységüket, nem elfeledve, hogy ha a jogszabályi feltételeket nem teljesítik, akkor hiába vannak a tervben, nem működhetnek tovább a későbbiekben." A „Helyi oktatásirányítás fejlesztése" kiemelt uniós projekt (TÁMOP-3.1.10) egyik vállalása, a megyei köznevelés-fejlesztési tervek elkészítésének szakmai támogatása kapcsán Brassói Sándorral beszélgettünk a tervek jövőjéről és a köznevelés nyáron aktuális feladatairól.

Melyek a legfontosabb feladatok a 2013/2014-es tanév megkezdése előtt a köznevelés rendszerében?

Rendkívül mozgalmas a nyári időszak a köznevelési államtitkárság munkatársai számára. Sok rendkívüli feladat vár ránk azzal, hogy 2013. szeptember 1-jét megelőzően kihirdetésre kerüljenek a köznevelési törvényhez illeszkedő, a jogszabályalkotás utolsó fázisában tartó szabályok, rendeletek. Másrészt az állami fenntartásba vett, az állami intézményfenntartó központ (KLIK) részeként működő köznevelési intézmények intézményvezetőinek pályázati úton történő kiválasztásával és miniszteri döntésre történő felterjesztésével, az érintett KLIK-es köznevelési intézmények 2013. július 31-ei átszervezésével kapcsolatos feladatok mind sürgetőek, nem tűrnek halasztást. Az államtitkárságon a jogalkotás és a háttérintézmények (KLIK, Oktatási Hivatal, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) munkájának figyelemmel kísérése is további feladat, tekintettel az ott folyó munka fontosságára. Jogszabályalkotás szempontjából a Pedagógus-életpályamodell bevezetésével kapcsolatos, előkészítés alatt álló törvény, illetve végrehajtási kormányrendelet véglegesítése, továbbá a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának a lezárása a legfontosabbak. A pedagógus szakszervezetekkel történt nagyszámú egyeztetések alapján véglegesült a foglalkoztatási tárgyú kormányrendelet, amelyet 2013 júliusában tárgyal meg a kormány, és amely a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak új munkajogi- és az életpálya előmeneteli szabályait tartalmazza, továbbá egyéb fontos rendelkezéseket a magasabb vezetői megbízásokkal, illetménypótlékokkal, és más szabályokkal kapcsolatban. További lényeges jogalkotási terület a költségvetési törvény nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók számára októbertől folyósítandó állami támogatásokat szabályozó részének kidolgozása. Ezt az EMMI a Nemzetgazdasági Minisztériummal együtt dolgozza ki. A törvénymódosítás megalkotásának és országgyűlés elé terjesztésének határideje 2013. augusztus 31. Mindezek mellett folyik a pedagógus-továbbképzésről szóló kormányrendelet módosítása. Július 31-ei határidővel, miniszteri döntés-előkészítés alatt áll a KLIK által fenntartott köznevelési intézmények vezetőinek mintegy hatszáz pályázata, valamint a közel ezer, a KLIK fenntartásában álló köznevelési intézményt érintő átszervezés lebonyolítása is.

Elkészültek az új megyei köznevelés-fejlesztési tervek is. Hogyan zajlott ez a folyamat?

A megyei fejlesztési tervek (MFT) 1999. óta nevesítetten szerepelnek a közoktatási törvényben. Elkészítésük a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok feladata volt. Az új köznevelési törvény értelmében a köznevelés megszervezése elsősorban állami feladat lett, így az MFT-ket az Oktatási Hivatal (OH) készítette el 2013. március 30-ig, bevonva a jogszabályban előírt kört: a megyei és fővárosi kormányhivatalok oktatási főosztályait, a települési önkormányzatokat, valamint egyházi, magán, állami és nemzetiségi önkormányzati és civil fenntartókat. Az Országgyűlés a köznevelési törvény és az önkormányzati törvény 2011. évi módosításával leválasztotta a helyi települési igazgatási szervekről a köznevelési intézmény-fenntartást – az óvoda kivételével –, a fejlesztési tervek kidolgozásának és megvalósításának véleményezése azonban hatáskörükben maradt. Az MFT kidolgozásának szakmai támogatását a TÁMOP-3.1.10 kódszámot viselő, a „Helyi oktatásirányítás fejlesztése" című kiemelt uniós projekt konstrukciója segítette. A tartalmat illetően részletes egyeztetés folyt a tárca és az országos pedagógus szakszervezetek között. A tervek szerkezetét és pontos tartalmát a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet szabályozza, amely az országos pedagógus szakszervezetek kérésének is megfelelően garantálja, hogy minél szélesebb, nem állami fenntartói kör kerülhetett az MFT rendszerébe. Az OH és a közreműködő szakemberek ezen elvek mentén konstruálták meg a feladatok listáját és határidejét. E munka eredményeként az MFT első változata májusban került fel az OH honlapjára társadalmi egyeztetésre és véleményezésre a következő formában: az általános felvezető rész után mindegyik megyei terv tartalmazza az adott megyei - és a főváros esetében a fővárosi - közös feladatellátást, a feladattípusokat valamint az abban közreműködő szervezeteket, intézményeket, intézményfenntartókat és szereplőket, a gyerekek és tanulók létszámát is részletezve. Óriási eredmény, hogy nem húszféle eltérő struktúrájú és tartalmú terv készült el, hanem egységes szerkezetben és logikában szerepel a feladatellátás, az óvodától a szakképzésig. A kamarákkal egyeztetve úgy készítette az OH a fejlesztési terveket, hogy ténylegesen derüljön ki belőlük, hogy az egyes településeken a gyerekek és szülők hol és milyen módon tudják igénybe venni a köznevelési feladatokat. Az összes tankerületekben 1,2 millió tanuló feladatellátását kell megszervezni. A terv ezeket részletezi, mert megmutatja, hogy például hol van a megyében zongora tanszak, sporttagozat és kéttannyelvű oktatás, de azt is, hogy hány óvodai férőhely van.

A jogszabály előírja a megyei fejlesztési tervek kötelező évi felülvizsgálatát. Látszik már, hogy a következő fejlesztési időszakban mely pontokon kell változtatni a tervek struktúráján, illetve a felülvizsgálat folyamatán?

Konkrét javaslatot azért nem mondanék, mert először készültek ilyen egységes tervek, illetve a köznevelés-közoktatás rendszere nagy átalakítás alatt van, így az állam még ismerkedik az önkormányzatok hozzá került feladataival. Több mint kétezer-hatszáz intézmény került állami fenntartás alá, vagyis az ügyeik központi, kormányzati feladattá váltak. Az adatok feltárása folyamatban van, de az már most látszik, hogy sok ponton nem a jogszabálynak megfelelően jártak el az önkormányzatok: nem jól adták meg az intézmény nevét, nem pontosan határozták meg a feladataikat, nem volt jó az alapító okiratuk stb. A KLIK alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának kidolgozása kapcsán ezek a kis forgácsok és mozaikok egységes struktúrába épültek, és kezdenek a helyükre kerülni. A megyei fejlesztési tervekkel is ez a helyzet: most álltak össze, vagyis most látjuk tisztán, hogy melyik településen hány gyereket kell ellátni és milyen feladattal. Az MFT elfogadását követő egy év után fog kiderülni, hogy indokolt-e rajta változtatni. A megyei fejlesztési tervek nem az örökkévalóságnak készültek, de racionalitáson alapulnak.

A megyei fejlesztési tervekben az alapfokú művészeti oktatásról csak egy állapotfelmérés, helyzetkép jelenik meg, fejlesztési irány, javaslat viszont nem. A terület fejlesztésével kapcsolatban létezik valamilyen szakmai fórum az államtitkárságon?

A KLIK irányítása alá tartozó új jogszabályi és tantervi szabályozási környezet elkészült, hatályba lépett, működik. Az alapfokú művészeti oktatási intézmények  több mint nyolcszáz iskola  mintegy hatvan százaléka azonban leginkább alapítványi, gazdasági társasági fenntartású. Az MFT-be azok kerültek be, amelyek a 229/2012. kormányrendelet szabályainak megfeleltek, így az állami fenntartó központtal való együttműködésük is biztosított lehet.

A megyei fejlesztési tervek miniszteri elfogadását, aláírását és kihirdetését követően mi történik a közeljövőben a tervekkel?

2013. május 31-ig a miniszter hatszázhat fenntartói döntést hozott meg arról, hogy a KLIK és a tárca javaslatai alapján hol és milyen átszervezést hajt végre. Ezek az intézmények alapítását, beolvasztását, kiválását tartalmazó döntések mindenhol a megyei fejlesztési tervekkel összhangban készültek. Egy év távlatában viszont a települések és a megyék kapcsán is lehetnek változások. Mondok egy példát: telepítenek egy üzemet az egyik településre, és meg kell oldani a munkavállalók gyerekeinek oktatását. Az ilyen helyzetek a települések és a megyék kapcsán is indokolttá teszik az MFT-k felülvizsgálatát. Ha megalapozott a változtatás, a KLIK a tárca bevonásával többletfeladatot és többletellátó rendszert vezet be. Nagyon sokan féltek ettől a tervtől, nagyon sokan pedig mindent elkövettek, hogy bekerüljenek. Az MFT azonban nem arról szól, hogy csak a benne szereplő intézmények működhetnek. A jogszabály feketén-fehéren kimondja, hogy a tankerületi vagy megyei szintű feladatellátóknak be kell kerülniük az MFT-be. Ez nem akadályozza a résztvevők sokféleségét, amennyiben indokolt, de a tanulók létszámát nem garantálja. Ha jól működik az intézmény, akkor nagyobb lesz iránta az érdeklődés, ellenben, ha gyengül a munkája, kevesebben jelentkeznek majd a padjaiba. Az MFT megteremtette az intézményesített keretet ahhoz, hogy a jó gyakorlatokkal, szakszerűen működő iskolák és fenntartóik bekerülve tovább folytassák a tevékenységüket, nem elfeledve, hogy ha a jogszabályi feltételeket nem teljesítik, akkor hiába vannak a tervben, nem működhetnek tovább a későbbiekben.

 

Nyomtatás