EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása
 |
 |
Főkedvezményezett: Oktatási Hivatal
Konzorciumi partnerek: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Digitális Jólét Nonprofit Kft. (jogutód: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség).
A projekt megvalósítása: 2017. 06. 01. – 2023. 12. 20.
A megvalósítás költsége: 11 793 935 249 Ft
A támogatás mértéke: 100%
- az Oktatási Hivatal keretösszege: 7 636 678 803 Ft
- az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem keretösszege: 2 157 256 446 Ft
- a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (jogutód: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) keretösszege: 2 000 000 000 Ft
Hírek, rendezvények >> |
A projekt eredményeit bemutató kiadvány >> |
A kiemelt projekt célja:
- a köznevelés tantervi-tartalmi szabályozóinak fejlesztése, a fejlesztési területek és a nevelési célok beépülésének segítése a pedagógiai kultúrába és a pedagógiai munkába, ezáltal a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése;
- a köznevelés minőségének javítása és a lemorzsolódók arányának csökkentése a köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és érettségi vizsgarendszer továbbfejlesztésével, valamint a pedagógusok módszertani kultúráját és kreativitását támogató digitális pedagógiai fejlesztésekkel, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakításával, megújításával és a kapcsolódó támogató szolgáltatások biztosításával;
- az elektronikus diagnosztikus mérési és értékelési rendszer továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a megvalósuló fejlesztések a tanulói képességek és tudás többoldalú megismerési lehetőségének megteremtésével mérési és tartalomfejlesztési oldalról egyaránt támogatni tudják a tanulási hátrányok és a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését;
- a köznevelés minőségi fejlesztése gyakorlatcentrikus, motiváló informális és nemformális tanulási módszerek, komplex nevelési-oktatási programok – mint például témahetek – fejlesztésével, megvalósításával;
- a tanítási éven kívüli tematikus nemformális és informális tanulási alkalmak, programok fejlesztése az élményalapú, nyitott nevelési-tanulási környezetben megvalósuló tanulás módszertani megalapozására, a tanulás közösségi élménnyé formálására.
Az Oktatási Hivatal feladatai:
1. A köznevelési mérés-értékelési és vizsgarendszer fejlesztése
Az Országos kompetenciamérés rendszerének továbbfejlesztése
A legjelentősebb, valódi mérföldkőnek számító változás a mérési rendszer működtetésének digitális alapokra helyezése volt: míg 2021-ben még hagyományos módon, tesztfüzetek segítségével történt a felmérés, 2022-től már számítógépen tölthették ki a tanulók a feladatsorokat. A digitális mérések azzal a tagadhatatlan előnnyel járnak, hogy újfajta, korszerű digitális tartalmak mérését és digitális eszközök alkalmazását teszik lehetővé, amire egy papíralapú teszt nem alkalmas.
Az Országos kompetenciamérés a projekt keretében új kompetenciaterületekkel egészült ki. Elsőként a természettudományos mérési terület integrációja történt meg, melyet a tartalmi keret és a feladatlapok fejlesztésén túl próbamérésekkel, a főmérés lebonyolításával, elemzésével, értékelésével és műhelymunkákkal készítettünk elő.
A mérési rendszer további kiterjesztése keretében a történelem és a digitális kultúra mérési területek kifejlesztése és próbamérése valósult meg.
A projekt keretében megvalósultak továbbá a tudatos média-magatartást vizsgáló, valamint kevert műveltségi feladatsorokat tartalmazó próbamérések is. A kevert műveltségi feladatsorokat alkalmazó digitális tesztszituációkban egy feladatsoron belül szerepeltek matematika-, szövegértés- és természettudományos feladatok.
Tartalmi keretek, útmutatók, példafeladatok
A digitális mérések fejlesztéséhez elengedhetetlen volt a kiszolgáló rendszerek bővítése, fejlesztése. A mérések eredményeinek megállapításához összetett, időigényes számítások és elemzések szükségesek. A projektben létrehozott gyorsvisszajelző és elemző felületek korszerű formában nyújtanak információkat már a méréseket követően a tanulói eredményekről. Az adatvizualizáció segítségével áttekinthető, könnyen érthető formában, a felhasználó igényeihez szabhatóan ismerhetők meg a kompetenciamérés eredményei.
Előzetes tanulói eredmények gyors visszajelzése
Intézményi gyorsvisszajelző felület
Az idegen nyelvi mérések rendszerének továbbfejlesztése
A projekt keretében megvalósult az idegen nyelvi mérések elektronikus és adaptív rendszerre történő tesztelése, az angol és a német nyelv esetén a 4 nyelvi szintre (A1, A2, B1, B2) vonatkozóan.
A nem adaptív mérési módszer fejlesztése 3 szintre és 19 nyelvre (francia, olasz, spanyol, orosz, kínai, görög, horvát, lengyel, román, szerb, szlovák, szlovén, bolgár, japán, latin, portugál, héber, beás és lovari) vonatkozik.
Kidolgozásra került az idegen nyelvi digitális mérés tartalmi kerete, majd pedig megvalósult az idegen nyelvi feladatok fejlesztése és beépítése a digitális mérési rendszerbe. A köznevelési intézmények, tanulók és pedagógusok bevonásával próbamérésekre is sor került a mérések országos szintű bevezetése előtt.
Tartalmi keretek, útmutatók, példafeladatok
Az érettségi vizsgarendszer továbbfejlesztése
Szakértők bevonásával 5 vizsgatárgy írásbeli feladatlapjainak mérésmetodikai vizsgálata és elemzése valósult meg közép- és emelt szinten.
A projektben sor került az érettségi vizsgák szóbeli vizsgaanyagainak fejlesztésére, standardizálására. A feladatokat megfelelő paraméterekkel ellátva, a fokozott biztonságú tároló- és keresőrendszerbe feltöltve a vizsgaanyag-fejlesztők gyorsan és könnyen kiválogathatják az adott témakörnek / szintnek (emelt, közép) / feladattípusnak megfelelő feladatokat, kísérleteket, méréseket és állíthatják össze a tételsorokat.
Az érettségi vizsgákra való felkészülés a diákok számára többéves folyamat, nem csupán az utolsó év feladata. Ezt a folyamatot egy internetes keresőrendszerrel a mainál hatékonyabban, a középiskolai tanárok és a diákok számára felhasználóbarát módon tettük lehetővé. Az érettségi feladatkereső alkalmazás segítségével az érettségire készülő diákok és felkészítő pedagógusaik a kétszintű érettségi rendszer közismereti vizsgatárgyainak már kiadott írásbeli (rész)feladatai között tudnak meghatározott szempontok szerint vagy szabadon választott keresőszavak segítségével keresni. A keresésből személyre szabott feladatsorok állíthatók össze, melyek – a feladatok megoldási-értékelési útmutatóival együtt – gyakorlási céllal letölthetők. A felület használatához nem szükséges regisztrálni.
Feladatkereső – írásbeli érettségi
Az érettségi vizsgarendszerben vannak olyan vizsgatárgyak, amelyek írásbeli vizsgájának egyes részei alkalmasak lehetnek az elektronikus lebonyolítású pilotvizsgák lebonyolítására. A projekt keretében felmértük, hogy milyen informatikai előkészítést, terhelést jelentene egy ilyen típusú mérés, milyen előnyök és hátrányok származnak a feladatok változatossága tekintetében, illetve milyen kompetenciák, tudáselemek mérésének lehetőségét adja meg, illetve veszi el az áttérés.
2. A diagnosztikus értékelési rendszer továbbfejlesztése
A diagnosztikus mérés és a fejlesztés integrálása az iskolai pedagógiai folyamatokba, tanórai és tanórán kívüli fejlesztési modellek kidolgozása
Az eDia-rendszer regionális és országos normákhoz viszonyítva méri az 1–6. évfolyamos diákok matematikai és természettudományos tudásának, olvasási-szövegértési képességének szaktárgyi szeletét, alkalmazhatóságát és gondolkodási képességeik fejlettségi szintjét az adott területen. A projekt egyik kiemelt célkitűzése az iskolakezdő mérőeszközök továbbfejlesztése volt, amelyek nemcsak az általános iskola első évfolyamán, hanem az óvodák nagycsoportos gyermekei körében is alkalmazhatók.
Az online Iskolakezdő Mérőcsomag
Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, szaktanárok) felkészítése az értékelő és a fejlesztő rendszerek óvodai, iskolai alkalmazására
A jelenlegi képzési programkínálat felmérését követően a képzésfejlesztők 4 db 30 órás akkreditált továbbképzési programot dolgoztak ki a 3 fő műveltségi terület diagnosztikus mérésére, értékelésére, fejlesztésére, valamint a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazására óvodapedagógusok, pedagógusok számára. Megvalósult 4 képzési program akkreditációja, valamint a szakmai támogatók felkészítése, akik a nehéz feltételek közt működő iskolák kiemelt szakmai pedagógiai támogatását végezték a diagnosztikus értékelés és fejlesztés eszközeivel. Egyben lehetőséget nyújtottunk a program iránt érdeklődő pedagógusoknak a rendszerrel való megismerkedésre. A továbbképzések 5 helyszínen két-két csoporttal valósultak meg.
Szakmai kapcsolatépítés az iskolákkal, az intézményfenntartókkal és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás szereplőivel a diagnosztikus értékelés és fejlesztés intézményi szintű támogatása érdekében
A rendezvények a diagnosztikus mérések intézményi elfogadását és rendszerszintű bevezetését, valamint a fejlesztési modellek gyakorlati alkalmazását támogatták a pedagógusok, intézményvezetők és a fenntartók képviselőinek tapasztalatára építő információcsere, szakmai diskurzus, jógyakorlat-bemutatók, illetve demonstrációs konferencia segítségével. Elkészült 4 db kisfilm a működő jó gyakorlatokról (eLea, eDia).
A nehéz feltételek között működő iskolák kiemelt szakmai, pedagógiai célú támogatása a diagnosztikus értékelés és fejlesztés eszközeivel a hátrányos helyzet leküzdésére és az esélyek kiegyenlítésére, valamint a korai iskolaelhagyás megelőzésére
A projekt a nehéz feltételek közt működő iskolák számára – a hátrányos helyzetű, lemorzsolódással fokozottan érintett intézményi kör beazonosítása és adatbázisba rendezése után – a diagnosztikus mérés, értékelés és fejlesztés eszközeire épített fejlesztő beavatkozások alkalmazásához, a személyre szabott differenciált fejlesztés tervezéséhez, megvalósításához kiemelt szakmai, pedagógiai támogatást biztosított. A szakmai támogatók segítették az érintett intézményeket a diagnosztikus mérések és az arra épített egyénre szabott fejlesztő tevékenység bevezetésében.
A továbbfejlesztett diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer országos bevezetésének előkészítése
A tevékenységek megvalósításáról záróbeszámoló készült, amelynek közzététele elősegíti a fejlesztési eredmények széles körű disszeminációját.
3. Köznevelési témahetek, témanapok programfejlesztése
A programkínálat bővítése
A tanév rendjébe beilleszthető, fejlesztési prioritást élvező nevelési területek kiválasztását, jóváhagyását követően programfejlesztésre és ennek szakértői véleményezésére került sor. Az informális és nemformális tanulási alkalmak elterjesztését az egész tanév során lebonyolítható tematikus napok fejlesztésével is tovább bővítettük, ezek hozzájárulnak a tanulók élményszerű, gyakorlatközeli ismeretbővítéséhez, kompetenciáik fejlesztéséhez.
A témahetek, témanapok megvalósításához szükséges módszertani, illusztrációs és egyéb kiegészítő szakmai anyagok készítése
Az új elemekkel bővített tematikus hetek és a tematikus napok megvalósításához a pedagógusok gyakorlati munkáját, valamint a tanulók motivációját támogató szakmai, módszertani, illusztrációs és egyéb kiegészítő segédanyagokat (témavázlat, óraleírás, kisfilm stb.) dolgoztunk ki.
A tematikus programok célja, hogy a tanítási év mindennapjaiban lazítsák fel a hagyományos tanórai kereteket, és tegyék élményszerűvé a tanulási folyamatot azzal, hogy valódi tevékenységekre alapozzák a tárgyi tartalmakat – a tanulók személyiségének és tudásának komplex fejlesztését helyezve a középpontba.
Pilotprogram megvalósítása
A tematikus hetek új tartalmi elemeinek és a tematikus napok intézményi implementációját, adaptációját pilotprogramok megvalósításával (mintaprogramok kipróbálása kísérleti jelleggel) és az új (minta)programok alkalmazását segítő módszertani pedagógusfelkészítésekkel (e-learning) támogattuk, amihez a dokumentumcsere és fórum lehetőségét is biztosító online felületet alakítottunk ki. A fejlesztéseket tematikus hetenként, naponként 15-15 intézmény bevonásával próbáltuk.
4. Digitális pedagógiai fejlesztések
Digitális pedagógiai módszertani fejlesztési feladatok ellátása
A DigComp és DigComp.org-ra épülő IKER fejlesztések során létrejött alapokra támaszkodva tanulókra, pedagógusokra, intézményvezetőkre és valamennyi közoktatási intézménytípusra vonatkozó digitális követelmény-keretrendszert és javaslatcsomagot tartalmazó cselekvési tervet dolgoztak ki a fejlesztésbe bevont szakemberek. A javaslatok szakmai vitájára oktatásirányítási szakemberek, szakterületi szakértők, tanácsadók, intézményvezetők és pedagógusok bevonásával workshopokon, műhelymunkákon került sor. Megvalósult a kidolgozott javaslatcsomag jogszabályokkal való koherenciájának vizsgálata, valamint az eredmények disszeminációja.
A digitális fejlesztési eredmények köznevelési rendszerbe való hosszú távú beépülését, hasznosulását szolgáló fejlesztések
A digitális kompetenciamérési, önértékelési és értékelési rendszer alkalmazásához hiányzott a kompetenciaszintek leírása, a mérés-értékelési rendszer meghatározása, melyek kidolgozására a már működő önértékelési területek, szempontok, valamint az értékelési és minősítési standardok, indikátorok figyelembevételével szakmai fejlesztő teamekben került sor. A mérés-értékelési rendszer működtetéséhez, a mérések elvégzéséhez és az eredmények feldolgozásának támogatására elengedhetetlen volt a megfelelő informatikai háttér biztosítása. A fejlesztett tartalmak véleményezésére műhelymunkákat, workshopokat szerveztünk a pedagógusok és pedagógusképző felsőoktatási intézmények széles körének bevonásával.
A kompetenciaszintek közötti átlépés segítése érdekében kidolgoztuk a különböző célcsoportoknak és kompetenciaszinteknek megfelelő képzések szakmai tartalmát, valamint a képzési rendszerbe való beépítésének módját. Ezt követően pedagógusok számára a digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló képzéseket, felkészítéseket tartottunk. A projekt keretében megvalósult a releváns jogszabályok felülvizsgálata és a szükséges módosítási javaslatok előkészítése.
A digitális pedagógiai kompetenciaszintek leírásának ismeretében felmértük a felhasználói igényeket, majd szakmai fejlesztő műhelyekben kidolgoztuk a digitális kompetenciák mérési keretrendszerét (mérőeszközcsomag és önértékelő eszközök, egységes mérési módszertan, indikátorok, eljárásrend stb.). A mérőeszközöket szakértők bevonásával próbáltuk ki, és workshopok keretében véleményeztük.
Továbbfejlesztettük a KIR adatbegyűjtő és aggregátor programjait, valamint az ügyfélszolgálati támogató rendszert, felkészítettük az adatfeldolgozókat, adatkezelőket, valamint a releváns jogszabályok felülvizsgálatával előkészítettük a digitális oktatással kapcsolatos statisztikai célú adatszolgáltatást.
5. Tematikus informális és nemformális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák módszertani megalapozása
A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését célzó, kísérleti jellegű, tematikus nemformális és informális programok előkészítése
Tematikus informális és nemformális tanulási alkalmak módszertani sokszínűségét alkalmazó, egy hetet kitöltő programsablonokat fejlesztettünk. A módszertani sokszínűséget biztosítva a kifejlesztett szakmai tartalmakhoz programtevékenységeket rendeltünk. A témák kiválasztásánál elsődleges szempontként a témamodulokhoz és a témákhoz való kapcsolódást, a tevékenységek interaktivitását és módszertani gazdagságát kellett alapul venni. A tevékenykedtető és élményt nyújtó módszereket tartalmazó, a közösségépítést is fókuszba helyező 8 témamodulra összesen 352 db kidolgozott egyhetes programsablon készült. A megvalósult programszolgáltatások száma 842 alkalom.
A Nemzeti alaptanterv magas szintű teljesítését, a pedagógiai szemlélet- és attitűdváltást elősegítő, az iskolán kívüli informális és nemformális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák
A Jeles napok tudástár a pedagógusok jeles napokhoz kapcsolódó pedagógiai tervező- és szervezőmunkáját támogatja komplex, jeles napokra kidolgozott módszertanokkal, tematikusan gyűjtött adatbázissal, kapcsolódó háttér-információkkal. A Jeles napok tudástárban közzétett tartalmak az ünnepek sokoldalú, informális és nemformális megközelítésével közelebb hozzák a tanulókhoz szűkebb és tágabb környezetük eseményeit. A jeles napok feldolgozása segíti a tanulók nemzeti identitásának elmélyítését, támogatja a hazafiságra nevelést és a megfelelő értékrend kialakítását.
A kifejlesztett tartalmak alapján online módszertani oktatási segédanyagokat, segédeszközöket fejlesztettünk, kiadványokat szerkesztettünk. A programszervezés támogatására oktatási segédeszközként tervezőmodul készült, amelynek segítségével a pedagógusok önállóan tervezhetik egy hét programját.
Az egyes tématerületekhez kapcsolódó, összegyűjtött szakmai tartalmakat pedagógusoknak szóló szemléletformáló kiadványokban tettük közzé. A kiadványsorozat alkalmas a tevékenység-központú szemléletmód népszerűsítésére is. A tanulók számára a témamodulokhoz foglakoztató füzeteket állítottunk össze.
Játékgyűjtemény létrehozásával és közreadásával a pedagógusok játékrepertoárját és módszertárát bővítjük. A tevékenység során átfogó, különböző életkorokban alkalmazható játékokat gyűjtöttünk össze és írtunk le, amelyek használata tevékenykedtető, élményközpontú, közösségfejlesztő hatású.
A játékgyűjtemény bővítése tantárgyspecifikus játékokkal lehetővé teszi a pedagógusok tanórákon alkalmazott módszereinek színesítését, segítve ezzel a tananyag élményszerű feldolgozását, rendszerezését, elmélyítését.
Virtuális valóság oktatási tartalmak fejlesztésével a diákok történelmi, földrajzi és biológiai ismeretei bővülnek. Az interaktív 3D tartalmak kapcsolódnak a Csodaszarvas program heti terveihez és a kerettantervek témáihoz, így a tanulók mind tanórán, mind a tanórán kívüli tevékenység során használhatják. A pedagógusok pedig egy-egy téma élményszerű feldolgozásához kapnak általa támogatást.
Online ötlet- és módszertár létrehozásával és közreadásával a pedagógusok módszertárát bővítettük. A tevékenység során a diákok életkori sajátosságaihoz illeszkedő, tevékenykedtető, élményközpontú, közösségfejlesztő ötleteket, módszereket gyűjtöttünk.
Az informális és nemformális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák megvalósítását támogató képzések, felkészítések, valamint a pedagógiai szemlélet- és attitűdváltást elősegítő, a módszertani kultúrát gazdagító akkreditált pedagógus-továbbképzések fejlesztése, a pedagógusok együttműködésének ösztönzése
A szakmai megvalósítás során a pedagógusok és programsegítők olyan napközis és bentlakásos, tematikus, informális és nemformális tanulási alkalmak megvalósulását elősegítő felkészítéseken, képzéseken vehettek részt, amelyek módszertani támogatást nyújtanak a közösségi nevelési módszerek alkalmazása, a programok tervezése és megvalósítása során. A felkészítésekhez a kompetenciafejlesztést támogató képzések lebonyolítását, szervezését segítő segédanyagot dolgoztunk ki.
Komplex támogató internetes portál és applikáció fejlesztése
A szakmai tartalmak elérésének érdekében és a szakmai folyamatok támogatására komplex támogató internetes portált és applikációt fejlesztettünk. Az online felületen elhelyeztük a szakértők által összegyűjtött játékokat, ötleteket és módszereket, egy-egy hét programját biztosító heti terveket (programsablonok), továbbá a programszervezést támogató szálláshelyek és programszolgáltatók jegyzékét. A közösségi alkalmak tervezője (applikáció) segíti a felhasználókat egy hét programjának megtervezésében.
A szakmai folyamatok támogatására a szálláshely- és programszolgáltatás minősítését támogató felületet hoztunk létre.
Szakmai platform és együttműködési hálózat kialakítása, a szálláshelyek és a programszolgáltatók felkészítése, a minősítési rendszer kialakítása
A minősítési folyamatban sikeresen teljesítő szálláshely- és programszolgáltatók számára közös online platform biztosítja a nyilvános felületen való megjelenést. A minősítési rendszer részeként kidolgoztuk a szálláshely- és programszolgáltatások minősítésének folyamatot szabályozó eljárásrendjét. Az eljárásrendekben megfogalmazott és kritériumoknak való, a szolgáltató által feltöltött megfelelést – a szálláshelyek esetében – helyszíni szemle keretében vizsgáltuk.
A tematikus informális és nemformális tanulási alkalmak társadalmi és szakmai beágyazódásának segítése, az egyenlő hozzáférés biztosítása
A szakmai együttműködések előkészítésének érdekében alapozó, aktuális információkat nyújtó tájékoztató rendezvényeket tartottunk. Szakmai workshopokon mutattuk be a fejlesztés eredményeit, a jó gyakorlatokat és eljárásokat, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot támogatják.
A Csodaszarvas szakmai roadshow alkalmával a Csodaszarvas programban részt vevő pedagógusoknak a témamodulok tartalmához kapcsolódó ismeretbővítő, az ismereteket elmélyítő előadásokat, gyakorlati tevékenységeket, a beépülést támogató, a tervezést és értékelést kiterjesztő foglakozásokat tartottunk.
- A projekt megkezdésekor hatályos támogatási szerződés itt érhető el.
- A projekt hatályos támogatási szerződése itt érhető el.
|