150 általános iskola Esélyteremtő Intézménnyé válását támogatja „Esélyteremtés a köznevelésben" projekt

Az Oktatási Hivatal 150 általános iskola sikeres tanévéhez járult hozzá a projekt szakmai támogatásának köszönhetően – hangzott el 2019. május 16-án, a Hajdú-Bihar megyei Komádiban tartott tanévértékelő műhelyfoglalkozáson. A rendezvény fő célja az intézményfejlesztés területén létrejött részeredmények bemutatása volt.

A program 150 hátrányos helyzetben lévő általános iskolát támogat az Esélyteremtő Intézményfejlesztés módszertana (ETIPE) szerint; a fejlesztési célokat mentorok, szupervizorok, pszichológusok és gyógypedagógusok összehangolt szakmai támogatásával valósítják meg. Ezen kívül a projektben intézményrendszeren kívüli programokat (Tanoda, Bari Shej, Második esély iskolák) is támogatnak szakmailag: az elmúlt két évben 288 tanodát segítettek 25 tanácsadóval, akik rendszeresen látogatták az intézményeket, közreműködtek a be- és kimeneti mérések elvégzésében, egyéni fejlesztési tervek elkészítésében és a költséghatékony gazdálkodás elsajátításában. Továbbá képzésekkel és műhelyfoglakozásokkal is támogatták a tanodákat – foglalta össze a projekt eddig elért eredményeit Metka Katalin szakmai vezető.

A Bari Shej programban részt vevő 88 intézmény mentorálással küzd a roma lányok végzettség nélküli arányának csökkentéséért: minden szervezetnél 5 mentor 5 lányt támogat a hétköznapi életben is két éven át. Eredményes munkájukat a projekt a Mentor Kézikönyv elkészítésével, képzésekkel és műhelyfoglalkozásokkal segíti elő.

A Második esély iskolák programban részt vevő 13 intézmény célja a végzettség nélküli iskolaelhagyók visszaterelése az oktatási intézményrendszerbe és végzettséghez juttatása. A program intézményei másfajta szemléletmóddal tekintenek a tanulóra, és másfajta követelményrendszert támasztanak vele szemben, mint a köznevelési intézmények: a tanuló egyéni jellemzőire koncentrálva szervezik meg a nevelés/oktatás folyamatát és a számonkérés módját. A projekt ezen iskolák munkáját is képzésekkel, műhelyfoglalkozásokkal támogatja.

Barbarics Györgyi szakmai szakértő részletesen bemutatta a projekt intézményfejlesztésre vonatkozó céljait, célcsoportját, az Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer intézményi és szakmakörnyezeti beágyazódásának jelenlegi helyzetét, valamint a jövőbeli terveket. Reikort Alexa szakmai szakértő a módszertani partneriskola-hálózat létrehozásáról beszélt, amelynek eredményeképp már 37 együttműködési megállapodást kötöttek oktatási intézményekkel, egyetemekkel. Fábián Ildikó Aranka témavezető a gyógypedagógusok és a pszichológusok projektben vállalt feladatait ismertette, majd a délelőtti program záróelőadásában Horváth Mónika támogató szakértő a 150 intézmény együttműködésére épülő Surranópálya Programról, Pólya Tamás szakmai szakértő pedig az online veszélyek, az iskolai erőszak, a designer drogok és a korai szexualitás témájával foglalkozó Tabuk Nélkül Programról számolt be.

Délután Feketéné Mike Barbara, a Barsi Dénes Általános Iskola pedagógusa az esélyteremtés intézményi megvalósulásáról tartott előadást: kiemelte a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő tanulók iskolai beilleszkedési és tanulmányi problémáit, valamint az intézményükben megvalósult ETIPE szerepét a módszertani kultúra megújításában.

Oravecz Eszter Ágnes, a körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő tanulók iskolába fogadásának protokollját ismertette a jelenlévőkkel, majd Pintér Edit, a Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola (Almáskamarás) igazgatója a projektnek köszönhető sikerekről számolt be. A gégényi Gárdonyi Géza Általános Iskolában a projekt hatására indított és a kompetenciaeredmények javítását, a tanulók ösztönzését, valamint a szülőkkel való kapcsolattartást elősegítő fejlesztésekről az intézmény igazgatóhelyettese, Szakadáti Veronika adott elő. A komplex tehetségfejlesztésről Straub Zsolt mentor, míg a tehetséggondozó tevékenységekről, az akkreditáció folyamatáról, valamint a Sakkpalota Programról Simonné Kovács Edit intézményvezető beszélt. Az EFOP-3.1.7-16-2016-00001 azonosító számú kiemelt európai uniós projekt egynapos szakmai rendezvénye a műhelyfoglalkozás tapasztalatainak összegzésével zárult.

Nyomtatás

CÍMKÉK

efop317