Lezárult az EFOP-1.9.4–VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú, „A szociális ágazat módszertani és információs rendszereinek megújítása" című projekt szakmai megvalósítása az Oktatási Hivatalban
A kiemelt projekt konzorciumvezetője a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF).
A konzorcium tagjai:
- • Magyar Államkincstár (MÁK);
- • Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet (KSH NKI);
- • Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
A Hivatal programelemének szakmai megvalósítása 2019. június 30-án lezárult.
A Hivatal által megvalósított szakmai feladatok
1. A projekt elsődleges feladata a szociális munka módszereinek óvodai, iskolai környezetben való adaptálását célzó EFOP-3.2.9-16 azonosító számú, az „Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése" című standard pályázat végrehajtását segítő, összehangolt folyamatok támogatása, nyomon követése volt. Ennek keretében a Hivatal elvégezte a) a nyertes konzorciumok tervezett tevékenysége elemzését; b) a bevont köznevelési intézmények együttműködésének nyomon követését és c) támogatását.
a) A család- és gyermekjóléti központok tervezett óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységének elemzése
Az EFOP-3.2.9-16 standard projektben a család- és gyermekjóléti intézmények által készített szakmai-szolgáltatási tervek elemzésére került sor. Az összefoglaló tanulmány 29 család- és gyermekjóléti központ szolgáltatási terveit vizsgálta 8 szakmai területen.
Az elemzés elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a szolgáltatás tervezői és a projekt szakemberei az EFOP-3.2.9-16 pályázaton nyertes család- és gyermekjóléti központok, illetve a velük együttműködési megállapodást kötött nevelési-oktatási intézmények közös munkája alapján részletes szakmai információkat kapjanak az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység tervezésének folyamatairól, valamint várható megvalósulásáról. Az óvodai és iskolai szociális segítő munka tervezési folyamatainak elemzésén túl, feltérképezték az egységes szemléleten alapuló szociális és pedagógiai segítségnyújtást, valamint a nevelési-oktatási intézmények munkatársainak támogatását szolgáló újszerű szakmai elképzeléseket.
b) Monitoringtevékenység
A projekt monitoringtevékenysége során meghatározó szempont volt, hogy a projekt munkatársai és a döntéshozók kérdőíves adatfelméréssel pontos és megbízható információkat kapjanak a bevezetendő óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységről, azon belül:
- a napi szintű feladatellátásról;
- a két ágazat szakembereinek szakmai együttműködéséről;
- az együttműködés során kialakított eljárásokról;
- a felmerülő problémákról, hiányosságokról.
Az elektronikus kérdőívek alkalmasak voltak arra is, hogy a nevelési-oktatási intézmények megfogalmazzák az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységgel kapcsolatos javaslataikat, esetleges jogszabály-módosítási igényeiket. A szakmai monitoringtevékenységgel közvetlenül elérni kívánt célcsoportok a nevelési-oktatási intézmények vezetői, pedagógusai, pedagógiai munkát segítő szakemberei voltak.
A monitoringtevékenység három ütemben zajlott, az egyes ütemek általános céljai némiképp eltértek egymástól:
- A monitoring 1. kérdőívének elsődleges funkciója a legfontosabb szakmai kérdések feltárása, egyfajta áttekintés volt. Kérdésköreit a szakmai-szolgáltatási tervek elemzésével begyűjtött adatok alapozták meg. (341 nevelési-oktatási intézmény szolgáltatott adatot.)
- Miután a projekt átfogó képet nyert a vizsgált területekről, a monitoring 2. kérdőívével már mélyreható, részletekbe menő elemzést végeztek a munkatársak. A tekintélyes mennyiségű adatnak köszönhetően azonosítani lehetett az együttműködés markáns területeit és az anomáliákat. (282 köznevelési intézmény szolgáltatott adatot.)
- A monitoring 3. kérdőívének elsődleges célja a szociális szolgáltatással kapcsolatos vélemények részletes megismerése volt. Elsősorban a tapasztalatokra kérdezett rá, vizsgálta az egyes tevékenységek hasznosulását és a velük való elégedettséget is. (213 köznevelési intézmény szolgáltatott adatot.)
A tapasztalatokat, adatokat, elemzéseket a projekt fölhasználta a javaslatok kialakításához, valamint az útmutatók fejlesztéséhez.
c) Tereptapasztalatok (helyszíni interjúk, mentorálás)
A helyszíni látogatások fontos részét képezték a projektnek, elsősorban azzal a céllal, hogy a döntéshozók a köznevelési intézmények részéről is kapjanak visszajelzést a szolgáltatás 2018. szeptemberi bevezetéséhez. Az interjúk lehetőséget teremtettek arra, hogy a résztvevők a kezdeti tapasztalatok birtokában összevessék a projekt nyújtotta lehetőségeket intézményük működési sajátosságaival. E tapasztalatok alapján rajzolódtak ki azok az irányok, amelyeket a rendszer általános bevezetéséhez a szolgáltatás minden szereplőjének javasolt figyelembe venni. A helyszíni látogatásokat felkészítésüket követően a pedagógiai oktatási központok (POK) munkatársai végezték. Az interjúkon 65 bevont nevelési-oktatási intézmény 83 munkatársa vett részt.
Az interjúkra alapozva, elsősorban azokon a helyszíneken szerveztek a projekt munkatársai mentorálást, ahol a standard projekt előrehaladásával kapcsolatban problémákról, elakadásokról vagy – éppen ellenkezőleg – jól működő gyakorlatról számoltak be az óvodák, iskolák, kollégiumok vezetői. Munkájuk során a Hivatal munkatársai jártak Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében.
2. A projekt következő feladata a két ágazat szakembereinek későbbi közös munkája érdekében a nevelési-oktatási intézmények sajátos működési szabályait is figyelembe vevő együttműködési eljárások kialakítása volt. A Hivatal az alábbi feladatokat végezte el a projektben: a) egységes, intézményspecifikus útmutatók fejlesztésének kiindulópontjául szolgáló javaslatcsomag kidolgozása; b) a köznevelési intézmények, valamint a család- és gyermekjóléti központok együttműködését segítő szakmai útmutatók fejlesztése. Az útmutatók három intézménytípus (óvoda, iskola, kollégium) számára készültek.
a) Javaslatok az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetéséhez
Az összegyűjtött információk és tapasztalatok alapján kidolgozták az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység tartalmi elemeit, valamint a szociális és pedagógus szakemberek közös munkája eredményeként a tevékenység működési feltételeit érintő javaslatokat. Ezek alapozták meg a későbbi fejlesztőmunkát, megvitatásukat követően kiindulópontját képezték a módszertani útmutatóknak és a jogszabályi javaslatoknak.
A javaslatokat nem csupán a szakmai elképzelések adott csoportosítás szerinti felsorolása alkotja, hanem a probléma felvetése kapcsán – a különböző felméréseken szerzett tapasztalatokon túl – a köznevelési intézmények adott javaslattal kapcsolatos jellemzői, működési, jogszabályi sajátosságai is. A javaslatokhoz indoklások is készültek.
b) A nevelési-oktatási intézmények, valamint a család- és gyermekjóléti központok együttműködését segítő módszertani útmutatók fejlesztése
Az eredményes szociális segítő tevékenység alapfeltétele a szociális és a köznevelési ágazat szakembereinek széles körű együttműködése. Ahhoz, hogy a család- és gyermekjóléti központokban, valamint a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó munkatársak együttműködése eredményes legyen, ismerniük kell egymás tevékenységét, továbbá ki kell alakítaniuk a közös feladatvégzést meghatározó eljárásokat.
Az útmutatók elkészítésével a projekt munkatársainak az volt a céljuk, hogy segítsék a nevelési-oktatási intézményeket az új feladat gyakorlatának kialakításában és befogadásában, továbbá hogy közvetve elősegítsék az óvodai és iskolai szociális segítők eligazodását a nevelési-oktatási intézményekben. Az útmutatók felvázolják a szociális segítő tevékenység alapelveit, bemutatják a szolgáltatásokat nyújtó szociális szakemberek és az azokat fogadó nevelési-oktatási intézmények szakembereinek tevékenységét, együttműködésük formáit.
Az útmutatók a nevelési-oktatási intézmények munkatársainak szóló segédanyagok, ezért értelemszerűen nem térnek ki a szociális szakemberek szakmai tevékenységének módszertani kérdéseire. A szolgáltatás bevezetésével összefüggő szociális szakmai kérdésekkel a szociális intézmények számára kiadott szakmai ajánlás foglalkozik.
A projekt munkatársai a dokumentumok összeállításánál arra törekedtek, hogy minden olyan területet érintsenek a tervezéstől az infrastruktúrán át a konkrét tevékenységekig, amely ahhoz szükséges, hogy az intézmények az adott keretek között, a lehető legeredményesebben tudják fogadni a szociális segítő tevékenység által biztosított támogatást. Igyekeztek olyan kapcsolódási pontokat kijelölni, amelyek révén a szociális segítő tevékenység a legoptimálisabb módon támogatja az intézményekbe járó gyermekeket, tanulókat és családjukat, illetve hozzájárul a köznevelési intézmény pedagógusai, nem pedagógus alkalmazottai és az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban dolgozó más segítő szakemberek munkájához.
A fentiek értelmében intézményspecifikus útmutatók készültek, amelyek a szociális segítő tevékenység során eltérő hangsúlyokat, eltérő sajátosságokat jelölnek meg az óvodákban, az iskolákban (beleértve az általános iskolát, gimnáziumot, szakgimnáziumot, szakközépiskolát és szakiskolát) és a kollégiumokban (legyen az önálló kollégium, többcélú intézmény tagintézménye vagy iskolával egy igazgatás alatt működő intézmény).
Az útmutatók felépítése, fő fejezetei
- Együttműködés a szociális segítő szolgáltatás biztosítása érdekében;
- Az intézményi szereplők tájékoztatása a szociális segítő szolgáltatásról;
- A szociális segítő és a szociális koordinátor szerepe, feladatai és kapcsolatai;
- A szociális segítő kapcsolata a szociális szolgáltatásokban közreműködő munkatársakkal;
- A működést meghatározó tárgyi feltételek, jogszabályok, dokumentumok;
- A szociális segítő tevékenység tervezésének támogatása;
- A szociális szolgáltatáshoz kapcsolódó intézményi tevékenységek;
- A szociális segítő szolgáltatáshoz kapcsolódó munkatervi feladatok értékelése.
Az útmutatók véleményeztetése
Az útmutatók elkészítését követően munkaértekezletek keretében lehetőség nyílt a dokumentumok tartalmi megvitatására. Ezeken az alkalmakon meghívott gyakorlati szakemberek fogalmazhatták meg véleményüket a munkaanyagokról. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység szakszerű és eredményes bevezetése érdekében a felmerült javaslatok, vélemények egy része beépült a végleges dokumentumokba, ezzel is támogatva a szociális segítővel való eredményes együttműködés folyamatát a mindennapokban.
Az útmutatók az alábbi linkeken érhetők el:
