A megújuló pedagóguspálya aktualitásai - összefoglaló a pedagógiai napról

A Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ 2016. április 14-én pedagógiai napot szervezett a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban a megújuló pedagóguspálya aktuális információiról.

Lánczky Edit, a Budapesti POK főosztályvezetője köszöntötte a megjelent pedagógusokat, ezt követően Herczeg Katalin főosztályvezető-helyettes ismertette a pedagógiai nap programját és bemutatta az előadókat.

Az első előadást Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) köznevelési elnökhelyettese tartotta a pedagógusok szakmai munkájának támogatásáról és a megújuló pedagógiai szakmai szolgáltatásokról.

Bevezetőjében felvázolta az oktatás területén világszerte érzékelhető főbb problémákat és kihívásokat, többek között azt, hogy az oktatási rendszerből kikerülő fiataloknak egyre inkább széleskörű kompetenciákkal, kreativitással, kooperativitással, adaptivitási képességekkel kell rendelkezniük. A köznevelési rendszer intézményeinek, és a pedagógiai szakmai szolgáltatásnak feladata, hogy e képességek fejlesztését fókuszba helyezze.

Brassói Sándor elmondta, hogy az OH új feladatai közé tartozik – az Országgyűlés és a Kormány döntései nyomán – annak megszervezése, hogy az érintett köznevelési intézmények több, magasabb színvonalú szakmai támogatáshoz jussanak. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat 2015. április 1-jétől az Oktatási Hivatal biztosítja, országosan 15 területi pedagógiai oktatási központ (POK) közreműködésével.  A POK-ok a nyolc pedagógiai szakmai szolgáltatási területen egységes protokollok alapján és országos igényfelmérésen alapuló feladattervezéssel látják el a szakmai szolgáltatási feladatokat.

Dr. Szivák Judit, habilitált egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatási dékánhelyettese a pedagógusszerep változásáról tartott előadást.

Összevetette a XIX.-XX. és a XXI. század tudásmodelljét, s a „változás” kulcsszerepét hangsúlyozva, érdekességként említette, hogy a ma létező 10 legnépszerűbb foglalkozás 2004-ben még nem is létezett.

A docens asszony összefoglalta napjaink tanulási modelljének fő jellemzőit, amelyek nélkülözhetetlenek az innovatív tudástársadalomban: az info-kommunikációs technológia kezelése, problémamegoldás, önszabályozó és interperszonális készségek, valamint az LLL (Life Long Learning).

Az előadó beszélt a pedagógusmunka professzionalizálódásáról, felhívta a hallgatóság figyelmét a szervezeti tudás, a szakmai tudásközösségek, hálózatok fontosságára, hangsúlyozva, hogy „a XXI. sz. törésvonala a nyitottság / bezártság”, a tudásátadás sikeressége azon múlik, mennyire lesz képes az iskola a nyitottságra.

Dr. Szivák Judit előadását a jövőbe mutató tanulási környezeteket bemutató a fényképes illusztrációval zárta.

Fodor Gábor, a KLIK Ceglédi Tankerületének igazgatója – mentálhigiénés szakértőként – a pedagógusok kiégési kockázatáról és lelkierejük megőrzésének támogatásáról beszélt előadásában.

Számos humoros esettel és tanulságos történettel illusztrálta a problémát, igazolva, hogy „a pedagóguspálya veszélyes üzem”. Bemutatta, hogy a lelki egészség hogyan befolyásolja az egyéni és a munkahelyi állapotokat, összefoglalta az egyén szintjén jelentkező munkahelyi stressz negatív pszichés és szomatikus kihatását, a szervezeti szintű következmények között pedig a munkateljesítmények és munkaelégedettség romlását, a hiányzások számának növekedését, a kreativitás és az innovációs tevékenység gyengülését említette. A szakértő bemutatta egy egészségesen működő intézmény ismérveit, valamint az intézményvezető szerepét, lehetőségeit, s a vezetői szinten jelentkező problémákat. Kiemelte a támogató, segítőkész vezetés szerepét, a vezetői önismeret és a vezetői kompetenciák elsajátításának fontosságát, továbbá a nyílt kommunikáció, a konfliktusok megbeszélésének, konszenzusos megoldásának jelentőségét, és aláhúzta az egyenlőség elvének betartását, mely szerint nincsenek „egyenlőbbek” a vezetett kollektívában.

Fodor Gábor hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak törekedniük szükséges saját erőforrásaik felismerésére, önismeretük fejlesztésére, stressztűrő-képességük növelésére, és azon kompetenciájuk fejlesztésére, hogy a diákjaikat is meg tudják tanítani mindezekre.

Marosi Katalin, az Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály Pedagógusminősítési osztály​ vezetője a pedagógus-életpályamodell aktuális kérdéseiről és változásairól tartott előadást.

Ismertette az előmeneteli rendszer jogi hátterét, felvázolta elemeit, a szaktanácsadás, önértékelés, tanfelügyelet, minősítés céljait, jellemzőit, módszereit. Hangsúlyozta a KIR-ben szereplő adatok hitelességének, aktualizálásának kulcsszerepét a folyamatokban. Aláhúzta a pedagógusok és a vezetők esetében is a tájékozódás fontosságát, a követelmények és elvárások ismeretére törekvést. Az előadó beszélt az Oktatási Hivatal folyamattámogató tevékenységéről, említette pl. a belső és külső eljárásrendek pontos leírását, a kritikus pontok meghatározását, s azt is hangsúlyozta, hogy a Hivatal munkatársainak célja a megoldási lehetőségek mérlegelésével a minőségi fejlesztésre törekvés.

Marosi Katalin részletesen beszélt a sok elemből álló rendszer egyes területeiről, kritikus pontjairól, az egyszerűsítésekkel összefüggő változtatásokról. Tájékoztatott arról, hogy a pedagógusminősítés területén a jövőbeli tervek része a jogszabályok módosítása, az útmutatók, kézikönyvek aktualizálása és az informatikai felületek megfeleltetése.

A megújuló pedagóguspálya aktualitásait összefoglaló pedagógiai nap rendkívül hasznosnak bizonyult a résztvevők számára, a visszajelző értékelések átlagosan 90%-os elégedettséget mutatnak a program színvonalára és hasznosságára vonatkozóan.

 

A rendezvényen elhangzott előadások prezentációi:

Brassó Sándor: A pedagógusok szakmai munkájának támogatása és a megújuló pedagógiai szakmai szolgáltatások

Dr. Szivák Judit: Változott-e a pedagógusszerep?

Fodor Gábor: Hatékony megküzdési stratégiák a pedagóguspályán

Marosi Katalin: A pedagógus-életpályamodell aktuális kérdései

 

Képgaléria >>

Nyomtatás